Most kiderül, mennyit húzhat ki a pénztárcánkból a háború – Közeleg az újabb árrobbanás?

A februárinál alacsonyabb inflációt nem mostanában fogunk látni

Februárban meglepően nagyot esett a magyar infláció, az 1,4%-os áremelkedési ütem az utóbbi közel tíz év legalacsonyabbja volt. Ennek oka részben a bázishatás, részben pedig az, hogy az év eleji átárazások a szokásosnál sokkal alacsonyabbak voltak.

Az viszont már februárban is látszott, hogy vélhetően egy ideig itt volt az áremelkedési ütem alja, vagyis nem fog tovább csökkenni az infláció. Márciusban ugyanis már a bázishatás is kevésbé volt támogató, és ehhez jött még

a közel-keleti háború kitörése.

Az elmúlt hetekben komoly bizonytalanság és kockázatkerülés alakult ki a piacokon, illetve jelentősen megugrott az olaj és a földgáz világpiaci ára. Ez pedig globálisan fokozódó inflációs kockázatot jelent, a kérdés csak az, hogy a fenti folyamatok mikor gyűrűznek be a fogyasztói árakba.

A leggyorsabb (szinte azonnali) hatás az üzemanyagok esetében jelentkezne, melyeknek árát az olaj drágulása és a forint gyengülése is felfelé hajtja. Illetve csak hajtaná, ha a kormány nem vezetett volna be védett árat az üzemanyagokra. A benzin 595 forintos és a gázolaj 615 forintos szabott ára azonban azt jelenti, hogy ez a hatás (egyelőre) csak korlátozottan jelenik meg a márciusi adatban.

Részben emiatt a Portfolio által megkérdezett elemzők ugyan emelkedést várnak, de nem számítanak nagy kiugrásra, 2 százalék körül szóródnak az előrejelzéseik.

Meglehetősen rég volt ennyire bizonytalan az aktuális inflációs adat előrejelzése. Rendkívül sok tényező befolyásolta ugyanis a márciusi mutatót

- hangsúlyozta Virovácz Péter.

Meddig lehet lefojtani az inflációt?

A háború miatt az üzemanyagok árának növekedése, valamint az általunk a háztartási energiánál várt emelkedés a havi indexet önmagában jelentős pluszba löki – emelte ki kérdésünkre Árokszállási Zoltán. Az MBH Bank elemzési centrumának vezetője szerint mindezt várhatóan a ruházkodás és a szolgáltatások drágulása tovább emeli havi alapon.

Árokszállási Zoltán szerint

a háború hatása már a márciusi adatban három-négy tized százalékpontot jelenthet nagyrészt az üzemanyagárak miatt.

Ennek oka, hogy még a védett ár is 5-6%-kal magasabb a februárinál. A 2026 és 2027 egészére várt pályát pedig jelentősen felfelé húzta a háború.

A közel-keleti háború kitörése a forintot is gyorsan gyengülő pályára rakta, ami pedig az importált termékek árán keresztül nagyon gyorsan begyűrűzik – mutatott rá egy újabb tényezőre Virovácz Péter. Az ING bank elemzője ennek megfelelően jelentős havi inflációra számít például a tartós fogyasztási cikkek esetében és az élelmiszerek áremelkedése is érdemben gyorsulhatott. De a szolgáltatások területe sem feltétlenül marad érintetlen, példaként hozta fel a külföldi utazások árát, ahol a katalógusárak rendkívül gyorsan lekövetik az árfolyam mozgását.

A védett ár ellenére az üzemanyagok drágulása előbb-utóbb megjelenik szállítási költségként más termékek és szolgáltatások árában is – ez azonban talán még nem a márciusi inflációs adatban lesz látható, hiszen az adatokat a hónap első 20 napján mérik fel, az átárazással pedig annyira vélhetően nem siettek a cégek – hangsúlyozta Regős Gábor. A Gránit Alepkezelő közgazdásza szerint ehhez hasonlóan a forintgyengülés hatásai sem egyik napról a másikra jelennek meg a legtöbb terméknél – sőt, még a korábbi erősödés sem feltétlenül jelent meg, így

a vállalatoknak van mozgástere, mielőtt átáraznának.

A gáz ára lassabban jelenik meg a fogyasztói árakban, hiszen a cégek a felhasznált mennyiségnek legalább egy részét előre meghatározott áron kötik le – persze az államnak például a hatósági árak fenntartása többe kerül – tette hozzá Regős Gábor.

Jelenleg nehéz akár csak a következő hónapokra is látni: ha a mostani helyzet fennmarad, akkor az infláció fokozatosan felfelé megy majd – nem egy durva szintre, de érdemben a cél fölé, mostani várakozásom szerint 5 százalék környékére, tartósan magasabb olajárnál persze feljebb – tette hozzá a Gránit Alapkezelő elemzője.

Az élelmiszerek tekintetében várakozásunk szerint inkább az év vége felé jöhet látható áremelkedés, az iparcikkeknél a júliusi átárazást lesz majd érdemes jobban figyelni – vetítette előre a következő hónapok kapcsán Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője.

Nagyjából egy százalékpontot jelent a frissített előrejelzésben a háború hatása – válaszolta kérdésünkre Becsey. Hozzátette, hogy az Unicredit előrejelzése azon alapul, hogy a konfliktus aktív szakasza nagyjából júniusban zárulhat le. Emellett azt várják, hogy az olaj ára nem fog tartósan 90 dollár alá esni az év végéig.

Az iráni konfliktus miatt jelentkező gazdasági bizonytalanság, inflációs kockázatok, illetve a forint árfolyamvolatilitása miatt a következő időszakban átárazásra lehet számítani elsősorban az importtermékek esetében és a szolgáltatásokban (fuvarozás, logisztika) – véli Varga Zoltán, az Equilor elemzője. 

A háború kitörése előtt 3,2% volt az éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzés. Ha nem tör ki a háború, ezt indokolt lehetett volna levinni kb. 2,8%-ra. Azonban a történtek egyértelműen növelték az inflációs kockázatok a magasabb energiaár és a nagyobb piaci volatilitás miatt. - emelte ki Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője hozzátette: jövőre magasabb, 4%-ot közelítő átlagos inflációt várnak, amelyet inkább felfelé irányuló kockázatok öveznek.

A konfliktus nyomán kialakult az ellátási láncok töredezettsége, ami nem csupán átmeneti hatást fejt ki, hanem hosszútávú kapacitás visszaesést is okozhat

- tette hozzá a fentiekhez Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató közgazdásza. Kiemelte: előrejelzésük szerint áprilistól gyorsulni fog az áremelkedés üteme, illetve amennyiben tartósan elhúzódik a konfliktus, akkor akár év végére a megnövekedett inflációs kockázatok miatt az átlépheti 5 százalékos szintet.

Az elmúlt hetekben szinte minden elemző felfelé módosította inflációs pályáját még úgy is, hogy nem számolnak elhúzódó háborúval. A decemberre vonatkozó prognózisok mediánja már 4,8%-ra ugrott, de éves átlagban is magasabb árindexszel számolnak a kedvező januári és februári adatok ellenére is.

  

Lépéskényszerbe kerülhet a jegybank?

Az elmúlt hetekben a háborús feszültségek láttán a magyar monetáris politikában is komoly fordulat rajzolódott ki. Februárban még majdnem másfél év után kamatot csökkentett az MNB, azonban lehet, hogy ez volt az első és az utolsó lazító lépés is. Sőt, a piaci feszültségek csúcsán márciusban volt olyan pillant is, amikor a befektetők akár három-négy 25 bázispontos kamatemelést áraztak a következő egy évre. Azóta kicsit enyhült a feszültség, de nagyon nagy a bizonytalanság.

Mivel az árak emelkedésében a maginflációs kosár is érintett, így ott is gyorsuló egyhavi áremelkedésre lehet számítani, és az év/év mutató 2,5 százalékra gyorsulhatott. Mindez még egyáltalán nem kell, hogy okot adjon bármiféle pánikra monetáris politikai részről – véli Virovácz Péter.

A mostani adatból a monetáris politikára vonatkozóan egyelőre nem sok minden következik majd. Lazítani a mostani helyzetben nem lehet – a forint gyenge, az energiaárak magasak, az inflációs kockázatok felerősödtek - még ha nem is olyan magasak, mint 2022-ben voltak. Szigorításra pedig egyelőre nincs szükség – ha lesz, azt nem is biztos, hogy először az inflációs adatból látjuk, lehet, hogy az árfolyam kényszeríti majd ki – hangsúlyozta Regős Gábor.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Az Unicredit előrejelzésében azzal számol, hogy az EKB-nak két kamatemelésre is szüksége lesz idén és ezt a magyar, illetve a cseh jegybanknak is le kell majd követnie – vélekedik Becsey Zsolt. Szerinte a következő időszakban kulcsfontosságú lesz figyelni, hogy az inflációs várakozások hogyan változnak különösen az árkorlátozások tükrében. Emellett az áprilisi választás utáni gazdaságpolitikai jelzéseket is kiemelten figyelemmel fogják követni a piacok, ami hatással lehet a várt kamatpályára is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images