Mi történt az USA és Irán között?

Donald Trump bejelentette, hogy tűzszünetet kötöttek Iránnal. Ez azt jelenti, hogy ideiglenesen leállnak a harci cselekmények.

Mi az a Hormuzi-szoros és miért fontos?

Egy keskeny tengeri átjáró a Perzsa-öbölnél. A világ olajszállítmányainak jelentős része itt halad át, ezért stratégiailag kulcsfontosságú.

Mikor nyitják meg a Hormuzi-szorost?

Irán szerint csütörtökön vagy pénteken, de csak akkor, ha aláírják a tűzszüneti megállapodást. Ráadásul a hajóknak előzetes iráni engedély kell majd.

Hol és mikor kezdődnek a béketárgyalások?

Pénteken, Pakisztánban, Iszlámábádban. Ezek lennének az első hivatalos tárgyalások a háború óta.

Ki vesz részt a tárgyalásokon?

Iráni és amerikai küldöttség. Az amerikaiakat valószínűleg JD Vance alelnök vezeti, de ő még nem erősítette meg a részvételt.

Mit akar Irán elérni?

Minden szankció eltörlését, háborús kártérítést, és hogy megtarthassa az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett.

Hogy Irán adja át a nukleáris anyagait és szerelje le a ballisztikus rakétáit.

Betartják a tűzszünetet?

Iránnal szemben igen, de Libanonban Izrael folytatta a légicsapásokat a Hezbollah ellen, sőt, a háború eddigi legnagyobb támadássorozatát indította.

Mit szól ehhez az izraeli ellenzék?

Diplomáciai katasztrófának tartják, mert szerintük Irán nukleáris programja érintetlen maradt, és a rezsim megerősödve került ki a konfliktusból.

Visszatérnek a teherhajók a szorosba?

Még nem biztos. A Maersk például jelezte, hogy további biztonsági garanciákat vár, mielőtt újra arra küldi a hajóit.

Bemondta Irán a hírt, amire az egész világ várt: ekkor nyílhat meg a Hormuzi-szoros

Portfolio

2026. április 08. 14:41

Pakisztán közvetítésével kéthetes tűzszünetet kötött az Egyesült Államok és Irán. Ezzel ideiglenesen felfüggesztették a hat hete dúló háborút. A konfliktus eddig több ezer halálos áldozatot követelt, az egész Közel-Keletre kiterjedt, és példátlan zavarokat okozott a globális energiaellátásban. Most Teherán közölte, hogy legkésőbb már pénteken megindulhat a hajóforgalom a Hormuzi-szoroson – számolt be a Reuters.

Donald Trump amerikai elnök kedd este jelentette be, hogy tűzszünetről állapodott meg az iráni vezetéssel, Teherán pedig belement, hogy megnyílhat majd a Hormuzi-szoros.

A tárgyalásokban részt vevő egyik magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy

Teherán csütörtökön vagy pénteken megnyithatja a Hormuzi-szorosot a Pakisztánban tervezett béketárgyalások előtt, amennyiben sikerül megállapodni a tűzszüneti keretfeltételekről.

Egy magas rangú iráni tisztviselő azonban közölte, hogy a megnyitás feltétele egy tűzszüneti keretmegállapodás aláírása. Ráadásul a szoros csak korlátozottan, előzetes iráni engedéllyel lenne átjárható. A Maersk hajózási vállalat jelezte: további biztonsági garanciákat várnak, mielőtt teherszállítóikat újra a szoroson keresztül indítanák.

Szerda délutánra az Egyesült Államok és Izrael láthatóan betartotta a légicsapások felfüggesztésére tett ígéretét. A libanoni fronton azonban Izrael nem tartotta magára nézve kötelezőnek a megállapodást. Éppen ellenkezőleg: a hadsereg tájékoztatása szerint a háború eddigi legkiterjedtebb légicsapás-sorozatát indították a Hezbollah ellen. Hatalmas robbanások rázták meg Bejrútot, és sűrű füstoszlopok emelkedtek az égbe. A lakosok beszámolói szerint az előzetes figyelmeztetések ezúttal elmaradtak. Eközben Irán öböl menti szomszédai – Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein – szintén iráni rakéta- és dróntámadásokról számoltak be a nap folyamán.

Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök bejelentette, hogy péntekre Iszlámábádba hívta az iráni és az amerikai küldöttséget. Ezek lennének a háború kitörése óta az első hivatalos béketárgyalások. Teherán megerősítette a részvételét. JD Vance alelnök, akit az amerikai delegáció lehetséges vezetőjének tartanak, ugyanakkor még nem hagyta jóvá a konkrét helyszínt és időpontot.

A béketárgyalások feloldatlan ellentétek közepette indulhatnak meg: Washington egy tizenöt pontos, Teherán pedig egy tízpontos tervvel állt elő. Donald Trump az iráni javaslatot "tárgyalási alapnak" nevezte, amit Irán elvi elfogadásként értelmezett. Teherán feltételei között szerepel valamennyi szankció feloldása, a háborús jóvátétel megfizetése, valamint a szoros feletti iráni ellenőrzés fenntartása.

Közben a Trump-kormányzat tisztviselői állítólag arról biztosították Izraelt, hogy ragaszkodnak az iráni nukleáris hasadóanyagok eltávolításához és a ballisztikusrakéta-program felszámolásához. Az izraeli ellenzék ugyanakkor diplomáciai katasztrófának minősítette a megállapodást. Kiemelték: a nukleáris program érintetlen maradt, a ballisztikus rakétafenyegetés továbbra is fennáll, a teheráni rezsim pedig megerősödve került ki a háborúból.