Kiderült, a magyar kormány titokban 12 pontos megállapodást kötött Oroszországgal

A dokumentumok tanúsága szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter 2025. december 9-én, Moszkvában írta alá a megállapodást.

Ezen a napon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valóban Moszkvába utazott, a magyar delegációban a Mol, az MVM és a Richter képviselői is ott voltak. Az akkori hivatalos közlések alapján a látogatás középpontjában a magyar–orosz üzleti fórum állt, ahol 34 magyar cégvezető részvételével 240 vállalatközi tárgyalást tartottak, miközben Szijjártó azt mondta, hogy Magyarország a háború utáni „új világgazdasági korszakra” akar felkészülni, ezért tárgyalt az energetikai együttműködésről, a Török Áramlat működtetéséért felelős cég Magyarországra költöztetéséről, valamint a paksi atomerőmű-bővítésről is, amelyről azt állította, hogy a munkálatok a tervezettnél gyorsabban haladnak, és Lavrovval folytatott egyeztetése után is azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a béketárgyalások és a szankciós korszak lezárása utáni gazdasági helyzetre készül.

A Politico által megszerzett szöveg szerint az egyezményt az orosz–magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottság 16. ülésén kötötték meg. A testület 2005 óta működik, de a 2021. novemberi 14. és a 2024. szeptemberi 15. ülés között szünetelt, miután Oroszország elindította az Ukrajna elleni háborúját.

A megállapodás egyik központi eleme a kétoldalú kereskedelem visszaesésének megfordítása, mivel a szankciók hanyatlást hoztak ezen a téren.

Az egyezmény emellett lehetőséget nyit orosz vállalatok számára, hogy új villamosenergia- és hidrogénprojekteket indítsanak Magyarországon. Továbbá szorosabb együttműködést irányoz elő az olaj-, a gáz- és a nukleáris fűtőanyag-ellátás terén.

Az oktatás területén a magyar kormány vállalta az orosz nyelvoktatás erősítését, amelyhez többek között oroszországi tanárok fogadnának, valamint a végzettségek kölcsönös elismerésének bővítését és posztgraduális csereprogramok indítását tervezik a Politico által megszerzett dokumentum szerint.

A felek sportolói csereprogramokról és cirkuszművészeti együttműködésről is megállapodtak. Sőt, egy 2026–2027-es közös sport cselekvési terv kidolgozását is támogatják.

Fontos kiemelni, hogy az egyik dokumentum leszögezi, hogy az Oroszországgal ápolt szorosabb kapcsolatok nem lehetnek összeegyeztethetetlenek Magyarország uniós tagságából eredő kötelezettségeivel.

Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor következetesen ellenzi az Oroszország elleni szankciók szigorítását és Ukrajna anyagi támogatását. A Bloomberg keddi értesülése szerint Orbán egy tavaly októberi telefonbeszélgetésben azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy „minden tőle telhetőt megtesz Moszkva segítésére”, valamint a népmesét idézve, Magyarországot az orosz oroszlánt segítő egérkeként jellemezte.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a dokumentumokkal kapcsolatos megkeresésre csupán annyit közölt, hogy

Magyarország kétoldalú együttműködését a nemzeti érdek vezérli, nem az elfogult liberális média elvárásai.

Az orosz külügyminisztérium nem reagált a Politico megkeresésére. Orbán Viktort és kormányát ellenzéki kihívója, a Tisza Párt vezetője Magyar Péter nyílt hazaárulással vádolja.

A mostani ügynek azért lehet erősebb nemzetközi visszhangja, mert március végén egy nemzetközi oknyomozó együttműködésben készült, a VSquare által is közölt anyag alapján az derült ki, hogy Szijjártó Péter rendszeresen egyeztetett Szergej Lavrov orosz kollégájával. A kiszivárgott telefonbeszélgetések szerint az orosz félhez uniós belső vitákról, külügyminiszteri tanácsülésekről és szankciós tárgyalási pozíciókról is kerültek információk; a felvételek és a cikkben idézett dokumentumok alapján a magyar külügyminiszter több esetben arról is beszélt, hogy dolgozik egyes orosz személyek és cégek levételén a szankciós listáról, illetve az uniós intézkedések enyhítésén.

A magyar politikus akkor elismerte a beszélgetéseket. „Négy éve mondom, mondjuk: a szankciós politika kudarc, az több kárt okoz az EU-nak, mint Oroszországnak! Azt is számtalanszor világossá tettük, hogy soha nem engedünk szankcionálni olyan személyeket vagy vállalatokat, akik, amelyek fontosak Magyarország energiaellátásának biztonsága vagy a béke elérése szempontjából, meg olyanokat sem, akiknek egyszerűen nincs értelme, oka, hogy a szankciós listán szerepeljenek. S ehhez a jövőben is ragaszkodunk” – fogalmazott Szijjártó Péter, akitől korábban részletes magyarázatot kért az Európai Bizottság.

Címlapkép forrása: Russian Foreign Ministry/Anadolu via Getty Images