Mi történt a szegedi BYD gyárépítésnél?

A China Labor Watch (CLW) nevű szervezet kiderítette, hogy a kínai vendégmunkásokat rendkívül rossz körülmények között dolgoztatták. Heti hét napot kellett dolgozniuk, napi 12-14 órában, sokszor kifizetetlen túlórákkal.

Kik vizsgálták az ügyet?

A CLW, egy kínai munkajogokkal foglalkozó szervezet. Ötven munkást kérdeztek meg a körülményekről.

Mennyit késett a munkások fizetése?

Akár három hónapot is csúsztak a bérek.

Miért nem mondtak fel a munkások?

A toborzási díjak miatt adósságcsapdába kerültek. Egyszerűen nem volt pénzük arra, hogy otthagyják a munkát.

Miért voltak még kiszolgáltatottak?

Sokan üzleti vízummal érkeztek munkavállalási engedély helyett. Emiatt nem járt nekik egészségügyi ellátás sem.

Hogyan kerülte el a felelősséget a BYD?

Az alvállalkozói láncokra hivatkoztak. Ha baj volt, azt mondták, az alvállalkozó ügye, nem az övék.

Meghalt valaki az építkezésen?

Igen, februárban egy kínai munkás életét vesztette. Ezután kezdett a magyar sajtó is foglalkozni az üggyel.

Máshol is volt hasonló botrány a BYD-nél?

Igen, tavaly Brazíliában perelték be őket rabszolgasághoz hasonló körülmények miatt.

Milyen következményei lehetnek ennek Kanadában?

Kanada tiltja a kényszermunkával készült termékek behozatalát. Ha nem tartják be a szabályokat, akár 25 százalékos büntetővámot is kaphatnak az USA-tól.

Kiestek a csontvázak a szegedi BYD-gyárból

Portfolio

2026. április 08. 20:22

Kényszermunkára utaló körülményeket tárt fel egy New York-i munkajogi szervezet a BYD szegedi gyárának építkezésén. Ez a China Labor Watch (CLW) hamarosan megjelenő jelentéséből derül ki, amelyet a CBC News hozott nyilvánosságra. A feltételezett jogsértések különösen kényes időszakban kerülnek napvilágra. Kanada ugyanis nemrég csökkentette a kínai elektromos autókra kivetett importvámokat, a BYD pedig éppen az észak-amerikai piacra készül belépni - írta a CBC.

A CLW tavaly ősszel kapott bejelentést a Kínából Magyarországra közvetített több ezer vendégmunkás egyikétől. A szervezet ezt követően ötven munkást kérdezett meg a szegedi gyárépítés körülményeiről. A jelentés szerint a dolgozókat alvállalkozókon és munkaerő-közvetítőkön keresztül toborozták.

Később olyan körülmények között foglalkoztatták őket, amelyek a magyar munkaügyi és idegenrendészeti jogszabályokat egyaránt megsértették.

A feltárt visszaélések között szerepel a pihenőnap nélküli, heti hétnapos munkavégzés és a napi 12-14 órás műszak kifizetetlen túlórákkal. A munkásokat állítólag arra is utasították, hogy hazudjanak a munkaügyi ellenőröknek a tényleges munkaidejükről. A jelentés emellett akár három hónapos bérkésedelmekről, valamint indokolatlanul magas toborzási díjakról is beszámol. Utóbbiak valóságos adósságcsapdaként funkcionáltak,

így a munkások anyagilag nem engedhették meg maguknak a szerződésbontást.

Többen munkavállalási engedély helyett üzleti vízummal érkeztek, ami tovább növelte a kiszolgáltatottságukat, és megfosztotta őket az egészségügyi ellátástól is.

A CLW szerint az átláthatatlan alvállalkozói láncok lehetővé teszik a BYD számára a felelősség elhárítását. "Ha bármi probléma adódik, azt mondják, ez az alvállalkozó belügye" - nyilatkozta Elaine Lu, a szervezet munkatársa. A magyar sajtó egy februárban elhunyt kínai munkás tragédiája után kezdett el foglalkozni a munkavédelmi aggályokkal. A CLW a múlt hónapban a magyar hatóságokkal is megosztotta a vizsgálatának megállapításait, a BYD azonban egyelőre nem reagált a CBC megkeresésére.

Nem ez az első eset

Nem ez az első eset, hogy a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójának munkaügyi gyakorlatát kifogásolják. Tavaly májusban brazil ügyészek perelték be a BYD-t és két alvállalkozóját a bahiai üzemben uralkodó, "rabszolgasághoz hasonló körülmények" miatt. A CLW jelenleg a BYD kínai gyárainak munkakörülményeit is átfogóan vizsgálja.

A jelentés a kanadai kereskedelempolitika szempontjából is súlyos következményekkel járhat. Kanada aláírta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kényszermunkáról szóló egyezményét, és törvényben tiltja a kényszermunkával előállított termékek importját. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének 2026-os jelentése szerint azonban Ottawa nem érvényesíti hatékonyan ezt a tilalmat. Washington vizsgálatot indított azon országok ellen, amelyek feltételezhetően kényszermunkával készült termékeket engednek be a piacukra. Kanada is az érintettek között van, így az ország exportjára akár 25 százalékos büntetővámot is kivethetnek. A kanadai határvédelmi hatóság (CBSA) közleménye szerint 2023-ban már tartottak vissza kínai autóalkatrész-szállítmányokat kényszermunkával kapcsolatos aggályok miatt, az importőr pedig végül kénytelen volt visszaszállítani az árukat.

Címlapkép forrása: Ezra Acayan/Getty Images