Kiestek a csontvázak a szegedi BYD-gyárból

A CLW tavaly ősszel kapott bejelentést a Kínából Magyarországra közvetített több ezer vendégmunkás egyikétől. A szervezet ezt követően ötven munkást kérdezett meg a szegedi gyárépítés körülményeiről. A jelentés szerint a dolgozókat alvállalkozókon és munkaerő-közvetítőkön keresztül toborozták.

Később olyan körülmények között foglalkoztatták őket, amelyek a magyar munkaügyi és idegenrendészeti jogszabályokat egyaránt megsértették.

A feltárt visszaélések között szerepel a pihenőnap nélküli, heti hétnapos munkavégzés és a napi 12-14 órás műszak kifizetetlen túlórákkal. A munkásokat állítólag arra is utasították, hogy hazudjanak a munkaügyi ellenőröknek a tényleges munkaidejükről. A jelentés emellett akár három hónapos bérkésedelmekről, valamint indokolatlanul magas toborzási díjakról is beszámol. Utóbbiak valóságos adósságcsapdaként funkcionáltak,

így a munkások anyagilag nem engedhették meg maguknak a szerződésbontást.

Többen munkavállalási engedély helyett üzleti vízummal érkeztek, ami tovább növelte a kiszolgáltatottságukat, és megfosztotta őket az egészségügyi ellátástól is.

A CLW szerint az átláthatatlan alvállalkozói láncok lehetővé teszik a BYD számára a felelősség elhárítását. "Ha bármi probléma adódik, azt mondják, ez az alvállalkozó belügye" - nyilatkozta Elaine Lu, a szervezet munkatársa. A magyar sajtó egy februárban elhunyt kínai munkás tragédiája után kezdett el foglalkozni a munkavédelmi aggályokkal. A CLW a múlt hónapban a magyar hatóságokkal is megosztotta a vizsgálatának megállapításait, a BYD azonban egyelőre nem reagált a CBC megkeresésére.

Nem ez az első eset

Nem ez az első eset, hogy a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójának munkaügyi gyakorlatát kifogásolják. Tavaly májusban brazil ügyészek perelték be a BYD-t és két alvállalkozóját a bahiai üzemben uralkodó, "rabszolgasághoz hasonló körülmények" miatt. A CLW jelenleg a BYD kínai gyárainak munkakörülményeit is átfogóan vizsgálja.

A jelentés a kanadai kereskedelempolitika szempontjából is súlyos következményekkel járhat. Kanada aláírta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kényszermunkáról szóló egyezményét, és törvényben tiltja a kényszermunkával előállított termékek importját. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének 2026-os jelentése szerint azonban Ottawa nem érvényesíti hatékonyan ezt a tilalmat. Washington vizsgálatot indított azon országok ellen, amelyek feltételezhetően kényszermunkával készült termékeket engednek be a piacukra. Kanada is az érintettek között van, így az ország exportjára akár 25 százalékos büntetővámot is kivethetnek. A kanadai határvédelmi hatóság (CBSA) közleménye szerint 2023-ban már tartottak vissza kínai autóalkatrész-szállítmányokat kényszermunkával kapcsolatos aggályok miatt, az importőr pedig végül kénytelen volt visszaszállítani az árukat.

Címlapkép forrása: Ezra Acayan/Getty Images