Megszólalt Orbán Viktor, mikor vezetik ki az árkorlátozásokat az üzemanyagoknál és a boltokban

Orbán Viktor kormányfő szerint a következő hónapok gazdasági kockázatai miatt nem lehet kivezetni sem az árréskorlátozásokat, sem az üzemanyagoknál alkalmazott védett árakat, mert ezek nélkül a terhek „hirtelen az emberek és a családok vállára zúdulnának”. A miniszterelnök a Blikknek adott interjúban arról beszélt, hogy a kormány tudatosan tartja bent ezeket az eszközöket, és jelenleg nem látja reálisnak a kivezetésüket.

Azt mondta, a védett árak rendszere nemcsak az üzemanyagoknál, hanem a kiskereskedelem más területein is jól működik, még ha „bonyolult neve van” is. Hangsúlyozta, hogy ezeket egyelőre nem engedik kivezetni, mert számolnak azzal, hogy még szükség lehet rájuk. Úgy fogalmazott:

most egyelőre ez a távoli jövőbe úszott tova, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben ez túl nagy terhet jelentene a lakosságnak.

Az üzemanyagárak kapcsán külön kiemelte, hogy Magyarországon a védett árak miatt szerinte a magyarok Európában az egyik legolcsóbb üzemanyaghoz jutnak hozzá, míg a külföldiek nem. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendszer fenntartásának költsége nem szükségszerűen a fogyasztókra hárul. Mint mondta, nem csak az emberek jöhetnek szóba teherviselőként: „vannak kereskedők, aztán vannak szállítók, aztán van finomító, aztán van nyersanyagkitermelő”, és mindenkivel lehet olyan megállapodásokat kötni, hogy végül ne a lakosság fizessen. Egyértelművé tette:

én a védett ár fönntartása mellett vagyok.

Az élelmiszereknél alkalmazott árrésstopokról szólva úgy fogalmazott, hogy ott nem az történik, hogy a kereskedőknek veszteséggel kell értékesíteniük, hanem „a profitot limitáltuk”. Elismerte, hogy erről vita van a kereskedők és a kormány között, de ezt természetesnek nevezte.

A miniszterelnök a gazdaságpolitikai mozgástérről szólva felidézte a korábbi válságkezelési gyakorlatot is. Azt mondta, a kormány már kezelt úgy válságot, hogy annak kulcsa az volt: „bevontuk a közteherviselésbe azokat, akik extraprofitot értek el”. Konkrét számot is említett: 2010 és 2016 között több mint 15 ezer milliárd forintot vontak be így a rendszerbe.

A globális helyzet kapcsán Orbán Viktor részletesen beszélt a Hormuzi-szoros és a közel-keleti konfliktusok hatásairól. Szerinte az energiaválság elkerülhetetlen, és ennek oka részben az, hogy a „mostani iráni háborúban megsérültek, működésképtelenné váltak olyan berendezések, amelyek a világ gázellátásának egy tekintélyes részét adták”.

Azt mondta, a szakmai és titkosszolgálati jelentések szerint ezek helyreállítása „4–4,5 év lesz”.

Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy még ha a Hormuzi-szoros forgalma helyre is áll, a korábbi leállás hatása késleltetve jelentkezik. Úgy fogalmazott: a szoros használatának kiesése „a mostantól számított következő 60–70 napban érvényesül majd”, ezért az előttünk álló 2–3 hónap mindenképpen nehéz lesz. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy nemcsak energiaválság jön, hanem annak gazdasági és pénzügyi következményei is, például kamatemelkedés és infláció.

A miniszterelnök szerint ezért szükségesek az olyan beavatkozások, mint a védett árak és az árréskorlátozások, mert ezek segíthetnek kivédeni az áremelkedési sokkot. Hangsúlyozta: nem akar „átverni senkit”, ezért beszél nyíltan a várható nehézségekről még kampányidőszakban is.

Az interjú egyik politikailag legérzékenyebb része a Vlagyimir Putyinnal folytatott, kiszivárgott beszélgetés volt. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta, a „barát” megszólítás a politikai kommunikációban bevett formula, és nem személyes viszonyt jelent. Kifejtette:

nem személyes barátokat kell itten gyűjteni, hanem az ország számára kell értékes kapcsolatokat kialakítani.

A személyes és diplomáciai barátság különbségét népies példával magyarázta, amikor azt mondta: az igazi barátsághoz „együtt kellett volna őrizni a disznót”, vagyis közös élmények, hosszú együtt töltött idő és közös megpróbáltatások kellenek. Szerinte a politikában inkább formális, munkakapcsolati jellegű a „barát” megszólítás.

A kiszivárgott hangfelvétel politikai értelmezésére reagálva azt mondta, ellenfelei kampánycélokra használják az ügyet, és azt a narratívát próbálják erősíteni, hogy Magyarország alárendelt helyzetben van Oroszországgal szemben. Ugyanakkor visszautasította ezt az értelmezést, és hangsúlyozta, hogy több nemzetközi vezetővel is hasonló megszólításokat használnak egymás között, sőt egyes esetekben „brothernek”, vagyis testvérnek szólítják egymást.

Egy ellenpéldát is felhozott: szerinte nincs szükség lehallgatott beszélgetésekre ahhoz, hogy politikai viszonyokat értékeljenek, amikor azt mondta egy hipotetikus helyzetről, hogy „nincs erre szükség, mert enélkül is tudjuk, hogy így van”.

Orbán Viktor az MNB-ügy kapcsán azt mondta, a jegybank függetlensége miatt a kormánynak nincs közvetlen ellenőrzési lehetősége, ugyanakkor ha „eltűnt forrás, vagy nincs meg minden”, akkor „minden fillérnek meg kell lennie”, és ezért felelősséget kell viselni. Hozzátette, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, és

ha az nincs meg, azért valaki felelősséget kell, hogy viseljen, ugyanakkor személyes teendőm nincs az ügyben.

A választási esélyekről szólva úgy fogalmazott, hogy a saját méréseik szerint „mi nyerésben vagyunk”, ezért a kampány utolsó napjaiban már nem fordítani akarnak, hanem „előnymegtartó kampányt” folytatnak. Kiemelte, hogy a hátralévő időszak inkább mozgósításról szól, nem az erőviszonyok átrendezéséről.

A kampány hajráját egy 400 méteres síkfutáshoz hasonlította, ahol „nem lehet okoskodni”, hanem az utolsó szakaszban „elő kell húzni minden rejtett tartalékot”. Ennek megfelelően arra készül, hogy a választás estéjén az eredményhirdetéskor azt a hírt kapja, hogy győzött.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán