Váratlan veszély leselkedik a fürdőzőkre: ezrével érkeznek a ragadozók a zavaros vízben

Minden télen több ezer feketeúszójú szirticápa (Carcharhinus limbatus) vonul a dél-floridai sekély parti vizekbe. Ez a világ egyik legnagyobb part menti cápacsoportosulása. Az állatok ilyenkor szorosan a parthoz húzódnak. Jellemzően az 50 méteres sávon belül maradnak, mivel a zsákmányállatok is itt koncentrálódnak. Ugyanerre az időszakra esnek azonban az Észak-Palm Beach megyei partfeltöltési projektek is. Ezek során nagy mennyiségű üledéket juttatnak a partvonalra az erózió elleni védekezés céljából.

A Florida Atlantic University (FAU) kutatói a 2020-as és 2021-es szezonban vizsgálták a folyamatot. Arra keresték a választ, hogyan esik egybe a partfeltöltés okozta vízzavarosodás a cápák vonulásával. Két év alatt havonta végeztek légi felméréseket, és több mint tízezer felvételt készítettek. Emellett víz alatti kameraállomásokat telepítettek a parttól különböző távolságokra. A légi adatokból feltérképezték a víz átlátszóságát és az üledékfelhőket. A kamerák eközben a cápák jelenlétét és a halfajok változatosságát rögzítették.

Az eredmények meglepő mértékű zavarosságot tártak fel. A Journal of Coastal Research című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók összesen 24 üledékfelhőt dokumentáltak. Ezek közül néhány közel 15 kilométer hosszan terjedt a partvonal mentén, és több mint 250 méterre nyúlt be a nyílt víz felé. Ez az érték jóval meghaladja a szakirodalomban korábban leírt mértéket.

A feketeúszójú szirticápák vizuális ragadozók. A tartósan lecsökkent látótávolság így befolyásolhatja a vadászati sikerüket, és megváltoztathatja a mozgásmintáikat is.

Emellett megnövelheti a fürdőzőkkel való véletlen találkozások esélyét

- hívta fel a figyelmet Stephen Kajiura, a FAU biológiatudományi professzora. A szakember hozzátette, hogy ezek a cápák kulcsfontosságú ökológiai szerepet töltenek be az Egyesült Államok keleti partvidékén. Éppen ezért alapvető fontosságú megérteni, hogyan hatnak rájuk a romló látási viszonyok.

A kutatás rávilágít a partfeltöltés kettős természetére. Bár ezek a projektek létfontosságúak a partvonal védelme szempontjából, az általuk okozott tartós vízzavarosodás jelentős ökológiai következményekkel járhat. Ezt a hatást eddig nem mérték fel kellő alapossággal. A szerzők ezért a monitorozás javítását és az üledékkezelési gyakorlat finomítását javasolják. Különös tekintettel arra, hogy a munkálatok időben és térben pontosan ott okozzák a legnagyobb hatást, ahol a tengeri élővilág a legaktívabb.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images