Az élelmiszer mint fegyver: hiába az egyezmény, ha bármikor megbéníthatják az ellátást

Az elmúlt évtizedekben zavartalanul működő globális kereskedelem az eszkalálódó fegyveres konfliktusok miatt olyan új kihívásokkal szembesült, amelyek

egyre inkább megkérdőjelezik az áruszállítás, azon belül pedig az élelmiszerek szállításának biztonságát.

Amint arra Resperger István, a MATE Biztonságkutató Központ vezetője az Alapvetés podcast eheti epizódjában rámutatott, emiatt az élelmiszer is egyre inkább stratégiai eszközzé válik, egy adott konfliktus pedig akár kiterjedt térségekben is igen súlyos ellátási problémákat okozhat.

KÖVESS MINKET

További komoly problémát jelent, hogy a termelés tűzszünet vagy béke hatására sem indulhat azonnal újra, hiszen a harcok után több millió akna és kilométeres hosszúságú száloptikás kábelek maradnak hátra a földeken. Mint azt Resperger István hangsúlyozta, Ukrajnában például körülbelül két Magyarországnyi területen 20-21 millió fel nem robbant akna van. 

Talán emlékszünk az 1999-es koszovói konfliktusra: az a terület alig nagyobb, mint Bács-Kiskun megye, de azóta aknát szedünk. Gondoljunk bele, itt hány évig fogják ezt felszedni. Illetve van még egy új környezetkárosító tényező a herszoni mezőknél, ahol ugye lehetne esetleg mezőgazdasági termelést folytatni. Ott rengeteg száloptikás drónt vetettek be a felek, egyetlen kábel pedig 50-60 km hosszú is lehet. Ezeket fel kellene szedni, mert ha ezt beszántják, akkor mikroműanyag kerül majd magába az élelmiszerbe.

– mutatott rá Resperger István, aki arról is beszélt, hogy az eszkalálódó konfliktusok mellett mennyire szavatolható azoknak a hajózási útvonalaknak a biztonsága, amelyekre az Európai Unió az újonnan kötött szabadkereskedelmi megállapodások keretében erőteljesen számítana.

Címlapkép forrása: Portfolio