Fix 3%-os hitel, hatékonyságjavítás és AI-forradalom: erről szólt a soproni Széchenyi Kártya Roadshow

Tóth Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Győr-Moson-Sopron vármegyei szervezetének alelnöke a soproni rendezvényen három fő problémát azonosított, amelyek különösen érintik a soproni vállalkozókat.

Az első és legfontosabb kihívásként a finanszírozást nevezte meg. "A Széchenyi Kártya Program a finanszírozási lehetőségek közül ma a legsikeresebb Magyarországon" - hangsúlyozta Tóth Ferenc.

A program keretében az elmúlt évtizedben 11 ezer milliárd forint jutott a vállalkozóknak rendkívül kedvező körülmények között, jelenlegi 3 százalékos kamatteher mellett.

A második nagy nehézséget a hatékonyság javítása jelenti. Az alelnök rámutatott, hogy "az európai, tőlünk kicsit nyugatabbra, a Lajtán túli vállalkozások hatékonysága bizony többszöröse a magyarországi vállalkozások hatékonyságának." A VOSZ különböző képzési és ismeretterjesztő programokkal próbál segíteni ezen a területen.

A harmadik kritikus probléma a munkaerőhiány, különösen a megfelelő humán erőforrás hiánya. Tóth Ferenc szerint ez különösen nagy kihívást jelent a határ közeli soproni vállalkozók számára. Az alelnök kiemelte, hogy ezeket a problémákat nem lehet elkülönítve kezelni.

Megfelelő finanszírozás mellett tudunk növelni a hatékonyságon, legyen az akár gépesítés, legyen az infrastrukturális beruházás

- magyarázta. Ha ezáltal vonzó munkakörülményeket tudnak biztosítani és hatékonyak lesznek, akkor megfelelő bérezési rendszert alakíthatnak ki, amivel magukhoz csábíthatják a jó munkaerőt.

Új finanszírozási lehetőségek és technológiai változások

Magas Ádám, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara alelnök új finanszírozási lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Említést tett a Demján Sándor Tőkeprogramról, amely korábban csak nagyvállalatoknak volt elérhető, most azonban kis- és középvállalkozások is igénybe vehetik.

Magas Ádám a mesterséges intelligencia és a robotizáció jelentőségét is kiemelte:

Az egész világ fel van bolydulva, de a mesterséges intelligencia és a robotok világa kezd eljönni, és ez mindenképpen a hatékonyságot fogja minden vállalkozásnál erősíteni.

Véleménye szerint a jövőben nem az olcsó munkaerő, hanem az energia és az alapanyagok ára, valamint a hozzájutási lehetőségek fogják meghatározni a termelést.

"Ismerni kell a legkisebbek és a legnagyobbak gondjait"

Magyarországon körülbelül 900 ezer vállalkozásból mintegy 650 ezren mikrovállalkozások, amelyek 0 vagy 1 főt foglalkoztatnak. Ezzel szemben a legalább 10 főt foglalkoztató cégek száma 37 ezer körül mozog.

Ahhoz, hogy a vállalkozásokhoz és a vállalkozásfejlesztéshez megfelelő szakértelemmel tudjunk nyúlni, nagyon jól kell ismerni a legkisebbeknek és a legnagyobbaknak is a problémáját"

– mondta előadásában Lukács Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozások védelméért felelős helyettes államtitkára.

A szakember szerint a kkv-k adják a teljes üzleti szféra foglalkoztatottainak kétharmadát, miközben a hozzáadott értékből már kevesebb mint fele jut nekik. Rámutatott, a napelemes kapacitások az elmúlt években látványosan bővültek, de az energiatárolás terén még komoly fejlesztésekre van szükség. A digitalizációban viszont kedvezőtlenebb a kép: a digitálisan intenzív vállalkozások aránya 43%, és mindössze 4% rendelkezik megfelelő digitális intenzitással.

A helyettes államtitkár kitért a vállalkozásokat segítő finanszírozási eszközökre is: a Demján Sándor Program több konstrukciót kínál, köztük a Széchenyi Kártya Programot egységes, 3%-os kamattal, az 1+1-es programot, valamint a GINOP vállalkozásfejlesztési lehetőségeit. A turisztikai területen működő cégek számára a Kisfaludy Programban 5+5 millió forintos támogatás érhető el, vissza nem térítendő és visszatérítendő formában egyaránt.

Bizonytalanság és költségsokk mellett felértékelődik a kedvezményes finanszírozás

A vállalkozók számára jelenleg a legnagyobb problémát a piaccal kapcsolatos bizonytalanság jelenti, amelyet szorosan követnek a termelési- és munkaerőköltségek. Az MNB friss statisztikája szerint a nem pénzügyi vállalkozásoknál az elmúlt 5 évben 75%-kal nőtt a bérköltség. Ugyanakkor pozitívum, hogy "a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében Magyarország jól áll, Magyarországon ugyanis az EU-átlagnál nagyobb arányban jelennek meg a támogatás jellegű források – mondta Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve, a Széchenyi Kártya Program termékei tavaly október óta szinte kizárólag fix éves nettó 3%-os kamat mellett érhetők el.

Ez nemzetközi összehasonlításban is versenyképes"

– hangsúlyozta, hozzátéve, a program 24 éves működése alatt több mint félmillió hitelszerződés jött létre, több mint 150 ezer egyedi vállalkozó jutott finanszírozáshoz, összesen 11 ezer milliárd forint értékben. Jelenleg közel 80 ezer magyar vállalkozónak van élő Széchenyi Kártya hitele.

A finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatban kifejtette, a termékpaletta kifejezetten széles: a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel legfeljebb 250 millió forintig érhető el, míg a Széchenyi Beruházási Hitel márciustól már 750 millió forintig vehető igénybe. Zöld beruházásoknál ennél is kedvezőbb feltételek adódnak, akár évi 1,5%-os kamattal.

Az agrárvállalkozók számára külön konstrukciók állnak rendelkezésre, például az Agrár Mikro Forgóeszköz Hitel, amely március közepétől érhető el. Ezen belül a Zöld út alkonstrukció gyorsított, egyszerűsített hitelbírálattal legfeljebb 5 millió forintig biztosít finanszírozást.

Április 1-jétől új elemként az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel esetében elérhetővé válik a csoportmentességi jogcím is: ez projektenként teszi lehetővé a támogatási tartalom számítását, így az agrárvállalkozások számára lényegesen magasabb keretösszegek nyílhatnak meg.

A program országos lefedettségét több mint 110 regisztráló iroda biztosítja, amelyeket a területi iparkamarák, a VOSZ helyi képviseletei és a KAVOSZ saját irodái működtetnek. Mint Végh elmondta, az igénylők mintegy 80%-a vidéki vállalkozó, és közel 80%-uk mikrovállalkozás, ami a program kifejezetten inkluzív jellegét mutatja.

AI a munkahelyen: látványos hatékonyságnövekedés, de tudatos használat kell

A mesterséges intelligencia használatával 20-40 százalékkal növelhető az egyéni hatékonyság, míg céges szintű bevezetéssel akár 40-50 százalékos javulás is elérhető - jelentette ki Szepes Zsolt, a work2flow.ai társalapítója. Kiemelte, hogy bár a mesterséges intelligencia valóban csökkenti a junior és szenior tudása közötti különbséget, ez csak a feladat elvégzéséhez szükséges tudásra vonatkozik, nem válik valós tudássá. Nemzetközi trendként említette, hogy a juniorok felvétele és pályakezdő pozíciók meghirdetése 23-24 százalékkal csökkent, miközben a szeniorok felvétele továbbra is nő.

Úgy kell tekinteni a nagy nyelvi modellekre - ChatGPT, Claude, Gemini, Perplexity -, mintha egy-két év tapasztalattal rendelkező junior lenne, aki ma kezdett a csapatunkban

- magyarázta Szepes. Ez azt jelenti, hogy van releváns szakmai tudásuk és képesek önálló munkavégzésre, de semmit nem tudnak a konkrét munkakörnyezetről, projektekről, ügyfelekről vagy folyamatokról. Szepes felhívta a figyelmet arra, hogy az AI rendszerek "segítőkészek, bevonók és lenyűgözőek, de nem mindig igazmondók". A hallucináció jelensége akkor következik be, amikor a rendszer inkább kitalál valamit, mintsem hogy beismerje tudásának hiányát. A legjobb modellek hallucinációs rátája jelenleg 4-7 százalék. Az előadó konkrét felhasználási területeket is felsorolt, például piac- és versenytárselemzést, hipotézisvizsgálatot, valamint szolgáltatásfejlesztési javaslatok készítését.

Az AI tudatos használatának elkezdéséhez Szepes négy gyakorlati tanácsot adott: érdemes kipróbálni egy havi 20–25 dolláros vagy eurós előfizetést, a beállításoknál elérhető "tanult információkat" időnként átnézni és tisztítani, Deep Research-t (olyan AI-funkció, amely egy kérdésre több forrás, például több weboldal vagy dokumentum gyors átnézésével és összevetésével készít összefoglalót - a szerk.) futtatni bármilyen témán vagy feladaton, illetve reasoning modelleket (amelyek nem csak gyorsan megadják a választ, hanem jobban tudnak átgondolni összetett feladatokat: több szempontot mérlegelnek, következtetnek, és lépésről lépésre jutnak el a megoldásig - a szerk.) tesztelni korábbi, már ismert feladatokkal.

Egyetem–vállalkozás együttműködés: duális képzés és gyakorlati utánpótlás

Széles Zsuzsanna, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának dékánja előadásában bemutatta a kar képzéseit és a vállalkozásokkal való együttműködési lehetőségeket. Kiemelte a duális képzés előnyeit: a hallgatók hét szemeszteren át, vagyis három és fél évig a cégeknél is folyamatosan jelen vannak, ami erősíti a munkaerő-utánpótlást.

A dékán az AI használatáról is beszélt: hasznos eszköz, de csak kritikus szemlélettel, mert hibázhat – ezt egy nettó jelenérték-számítás példáján szemléltette. Emellett hangsúlyozta a cash flow menedzsment jelentőségét és azt, hogy az egyetem aktívan építi a kapcsolatokat a helyi cégekkel vendégelőadások, ösztöndíjak, együttműködések és a kötelező szakmai gyakorlatok révén.

Gyors reakció, innováció, stabil pénzügyek: vállalkozói tanulságok a Soproni Roadshow kerekasztaláról

A modern vállalatvezetésben kulcsfontosságú a gyors reagálás a gazdasági kihívásokra és a váratlan krízishelyzetekre. Mindez a rednezvény kerekasztal-beszélgetésén hangzott el, Széles Zsuzsanna, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának dékánja és egyetemi tanára moderálásával.

Harrer-Abosi Beatrix, a Harrer Kft. családi képviselője a vendéglátásban tapasztalható extrém alapanyagár-emelkedésekre hívta fel a figyelmet, amikor arról kérdezték, milyen váratlan kihívást tud említeni az elmúlt időszakból. Felidézte, hogy három évvel ezelőtt a málna ára hirtelen a négyszeresére ugrott, ezért azonnal átalakították a kínálatot, és az epres, illetve erdei gyümölcsös süteményeket helyezték előtérbe. 

Hirschler László, a Hirschler Automotive Kft. ügyvezetője technológiai akadályokról beszélt: egyedi üvegipari fejlesztéseiknél egy drága kemencét építettek, amely a szériagyártás során magas selejtaránnyal és jelentős energiaköltséggel működött, ezért „éjjel-nappal” dolgozva kellett stabilabb üvegformázó berendezést kifejleszteniük. 

Magas Ádám, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a koronavírus-járvány óta tartó ellátási problémákat említette, amelyeket gyors döntésekkel és a raktárbázis jelentős fejlesztésével igyekeztek a maguk javára fordítani kereskedelmi vállalkozásaikban. 

Ubrankovics Pál, az Ubrankovics Gerenda- és Készházgyártó Kft. ügyvezetője szerint a pandémia alatti faanyag- és üzemanyaghiány jelentette az egyik legnagyobb kihívást, ugyanakkor a cég klímavédelmi és energiahatékonysági szempontokat is szem előtt tartó faépítészeti irányvonala hosszabb távon stabil, kiegyensúlyozott működést biztosított.

A beszélgetésben a tartós üzleti siker feltételeként a megújulás, az elhivatottság és az innováció is többször előkerült. Ubrankovics Pál a partnerekkel felépülő, évek alatt kialakuló mély bizalmat nevezte a siker egyik kulcsának, Magas Ádám pedig azt hangsúlyozta, hogy sokszor éppen azok a döntések bizonyulnak a legjobbnak, amelyeket eleinte a környezet értetlenül fogad. Hirschler László szerint az innováció létkérdés: miután a korábban működő pótalkatrészpiaci szélvédőüveggyártást a kínai konkurencia ellehetetlenítette, a túlélés útja a prémiumkategóriás autóipari termékek egyedi fejlesztése lett. 

Csonka László, a Csonka és Fiai Kft. ügyvezetője saját példáján mutatta be, hogy a folyamatos gépesítésnek köszönhetően prémium termékeik értékesítésének több mint 90 százaléka ma már exportra kerül.

A pénzügyi stabilitás kapcsán a résztvevők egyetértettek abban is, hogy a stabil cash flow és a tudatos tervezés alapvető. Csonka László a nyereség visszaforgatására és a minimális osztalékfelvételre épít, Magas Ádám a tartalékképzés fontosságára figyelmeztetett, és óva intett attól, hogy a bevételnövekedést azonnal látványos kiadásokra fordítsák, míg Ubrankovics Pál szerint a kiszámítható, akár egy évre előre megkötött szerződések és a pénzügyi háttércsapat munkája adja a működés biztonságát.

A kerekasztal-beszélgetésen a generációváltás kérdése is hangsúlyosan megjelent, több vállalkozásnál már zajlik az átadás-átvétel előkészítése, máshol pedig inkább profi menedzsmentben vagy külső cégvezetőben látják a jövőt. Útravalóként a cégvezetők a hivatástudatot és a kitartást emelték ki. Harrer-Abosi Beatrix szerint „olyat kell választani, amit az ember nagyon szeret…”, Magas Ádám pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „ne önfoglalkoztatók legyünk”, hanem a cég akkor is működjön, ha a tulajdonos rövid időre kiesik, és az operatív feladatok helyett érdemesebb a stratégiai irányításra koncentrálni.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio