Mennyivel csökkent a szén- és gázerőművek termelése Európában?

Az EU-ban a szénalapú áramtermelés 43%-kal, a gázerőművi pedig 13%-kal esett 2022 és 2025 között. Magyarországon még nagyobb volt a visszaesés: a szén 54%-kal, a gáz 6%-kal csökkent.

Mennyivel nőtt a nap- és szélenergia termelése?

Az EU-ban a napenergia 75%-kal, a szélenergia 14%-kal nőtt. Magyarországon a napenergia 232%-kal ugrott meg, viszont a szélenergia kicsit csökkent.

Olcsóbb ma a megújuló energia, mint a szén vagy a gáz?

Igen. A nap- és szélerőművek ma már olcsóbban termelnek áramot, mint a hagyományos erőművek.

Miért kellenek még mindig a gázerőművek?

Mert a nap nem mindig süt, és a szél nem mindig fúj. A gázerőművek segítenek kiegyenlíteni ezeket az ingadozásokat, bár egyre inkább az energiatárolók veszik át ezt a szerepet.

Hogyan hatott az iráni háború az áramárakra 2026-ban?

A német áramárak csak 20-30%-kal emelkedtek, ami jóval kisebb ugrás, mint 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörésekor.

Miért volt kisebb az áremelkedés 2026-ban, mint 2022-ben?

Mert közben elterjedtek a megújuló energiaforrások és az atomerőművek, amik tompítják a gázár-emelkedés hatását.

Mennyibe került az áram Magyarországon 2026 márciusában?

A havi átlagár 117,40 euró/MWh volt, ami a harmadik legmagasabb az EU-ban.

Miért drágább az áram egyes országokban?

Ahol többet használnak gázt és szenet az áramtermeléshez, ott jobban megemelkednek az árak, ha drágul a gáz. Ahol több a megújuló és az atom, ott kisebb a hatás.

Mit jelent, hogy a gáz hatása az áramárakra gyengül?

Azt, hogy a megújulók terjedésével már nem követi olyan erősen az áramár a gázár változásait, mint korábban.

Mit várnak a szakértők a jövőre nézve?

A határidős árak alapján a piac rövid konfliktusra számít. 2028-tól már visszatérnek az árak a korábbi szintekre.

Miért jó Európa versenyképességének a megújuló energia?

Mert csökkenti a függőséget a külföldi gáztól és olajtól, stabilabbá teszi az árakat, és hosszú távon olcsóbb.

Valami nagyon furcsa történik a magyar áramáraknál: nem azt látjuk, mint amit várnánk

Major András

2026. április 09. 13:00

Gyors összefoglaló

Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.

Noha a körülmények eltérő jellege miatt nem lehet pontosan összevetni a két helyzetet, a termelési és piaci adatok alapján az látszik, hogy az európai és magyar villamosenergia-piac eddig ellenállóbb az iráni háború sokkhatásával szemben, mint amilyen az orosz-ukrán háború 2022 februári kitörését követően volt. A fundamentális tényezőket tekintve az egyik nagy különbséget az jelenti a négy évvel ezelőttiekhez képest, hogy a villamosenergia-mix jelentősen átalakult: a fosszilis források szerepe csökkent, a megújuló források súlya pedig nőtt a termelésben. Az adatok alapján úgy tűnik, a földgázár villamosenergia-árat meghatározó hatása határozottan gyengült.

A szénalapú áramtermelés csaknem 43%-kal, a gázerőművi termelés pedig közel 13%-kal esett 2022 és 2025 között az Európai Unióban, míg Magyarországon a két mutató közel 54%-os, illetve több mint 6%-os csökkenést jelez.

Közben a naperőművek termelése 75%-kal, a szélerőműveké pedig megközelítőleg 14%-kal nőtt az EU-ban

- míg Magyarországon 232%-os, illetve -2%-os elmozdulás történt.

A részben az orosz agresszió és piaci manipulációk, részben a sokat kritizált uniós szén-dioxid-kibocsátási rendszer által ösztönzött változások hatására az EU nap- és szélerőművei 2025-ben először már több villamos energiát állítottak elő, mint a fosszilis források.

A nap- és szélerőművek időjárásfüggő termelése ugyan számos kihívást okoz a hagyományos, stabilabb termelésű fosszilis erőművekre optimalizált európai villamosenergia-rendszerben és -piacon, de az kétségtelen, hogy

ma már olcsóbban állítják elő az áramot, mint a gáz- és szénerőművek.

Ezzel együtt utóbbiak, különösen a gázerőművek ma még nem nélkülözhetőek a rendszerben, de szerepük a zsinóráram-termelés felől az éppen az időjárásfüggő megújulók termelésének kiegyensúlyozása felé tolódik el, amiben ugyanakkor az energiatárolók is egyre inkább a riválisaikká válnak.

A piaci árképzési mechanizmus jellegéből következően

az idő jelentős részében továbbra is a földgázárak határozzák meg elsősorban a villamosenergia-árakat,

de terjedésüknek köszönhetően a megújulóenergia-termelő erőművek képesek érdemben tompítani az iráni sokk hatásait, amint arra más elemzések is felhívják a figyelmet, és az atomerőművek is mérséklik a piaci áramárak emelkedését.

Ami a konkrét ármozgásokat illeti, a legnagyobb európai gáztőzsdének számító holland TTF másnapi piacán az orosz-ukrán háború 2022 február végi kirobbanása egy, a mainál jóval magasabb, 90 euró/megawattóra körüli szintről hirtelen duplázást eredményezett, hogy aztán néhány hét múlva, áprilisban már ismét 100 euró alá süllyedjen a jegyzés.

Ezután nyáron újabb emelkedés indult korábban nem látott, 340 euró/MWh körüli tetőzéssel, részben időjárási okok, részben az orosz gáz exportőrök és importőrök által is hajtott, európai piacokról való kiszorulása miatt, de ekkor már hosszú hónapok óta tartott a háború.

Az Európában legnagyobbnak számító német villamosenergia-piac másnapi szegmense óriási kilengésekkel nagyjából lekövette ezt 400 euró/MWh szinten tetőzve (a nyári emelkedést nem tekintve), de a piac már eleve rendkívül volatilis volt, és már a háború előtt a mai szintek többszörösét elérő tüskéket produkált.

Az iráni háború 2026 február végi kitörése után a TTF gázárak nagyjából szintén 100%-os drágulása valamivel 60 euró/MWh felett tetőzött, mielőtt az 50 euró/MWh feletti, valamivel több mint 60%-os drágulást jelölő szintekre korrigált volna vissza.

A német áramárak márciusban a 2022-es drágulásnál

jóval kisebb arányban, mindössze 20-30%-kal emelkedtek a február végi időszakos mélypontról,

ami március végére - április elejére nagyjából 10%-ra mérséklődött.

A havi átlagot tekintve a német áramár-emelkedés nem egészen 3%-os volt februárról márciusra (96,58 / 99,29 euró/MWh).

Míg a gázárak a piac ellátási oldalának centralizáltabb jellege miatt EU-szerte hasonló növekedési rátát produkáltak, addig az áramárakra gyakorolt hatás jelentős különbségeket mutat az egyes országok villamosenergia-termelési mixének technológia/forrás szerinti különbségei következtében.

Azokat az országokat,

amelyek jobban támaszkodnak a gázra és egyéb fosszilis forrásokra az áramtermelésben, elvileg jobban érinti a gáz- és villamosenergia-árak közötti összefüggés,

mint azokat, amelyek főként megújuló energiaforrásokból, atomenergiából vagy más termelési és tárolási lehetőségekből termelik az áramot.

Emellett a villamosenergia-árak lokális alakulását olyan egyéb tényezők is alapvetően befolyásolják, mint

a kereslet,
a belföldi időjárásfüggő erőművek termelésének aktuális alakulása,
az importfüggőség vagy
az elérhető határkeresztező kapacitások.

Magyarországon magasabb bázisról hasonló mértékben nőtt a piaci áramár, mint Németországban, miután a februári 113,29 euró/MWh márciusra 117,40 euró/MWh-ra nőtt a havi átlagár a másnapi piacon, ami egyébként a 3. legmagasabb volt az EU-ban. Összevetésül: a 2022 februári 194,27 euró/MWh-s havi átlagár márciusra 285,58 euró/MWh-ra nőtt a magyar másnapi villamosenergia-piacon - ami a 6. legnagyobb érték volt az EU-ban -,

vagyis 4 évvel ezelőtt jóval magasabb bázisról jelentősen nagyobbat drágult a termék.

Hasonló változás látható a 4 évvel ezelőtti hatáshoz képest a határidős árampiacon is. Az iráni háború hatásait a határidős (forward) árampiac is gyakorlatilag azonnal beárazta, és a további fejleményeket márciusban folyamatosan tovább árazta be a piac.

A határidő görbék alakulása azt mutatja, hogy

a rövid lejáratú termékek, például a 2026 Q2 és Q3 negyedéves termékek árában árazásában nagy ugrás következett be,

és a 2027-es termék árazásában is emelkedés látszik a konfliktus kirobbanása előtti árazáshoz képest.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a piac eddig egy viszonylag rövid lefolyású konfliktust árazott, hiszen nagyjából a 2028-as terméktől visszatérnek oda az árak, ahova a piac a tavalyi év folyamán és az elmúlt hónapokban várta az árakat.

Összehasonlítva a villany határidős árakat a gáz- és olajárakkal megállapítható, hogy míg utóbbiak márciusban egyre magasabb csúcsokat értek el, addig a villamos energia határidős ára március elején ugyan felpattant, de ezt követően nem tört feljebb, hanem a korábbiaknál 20-30%-kal magasabb szinten oszcillált - mondta Pintér László, a HUPX Zrt. Kereskedelmi Vezetője a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség április 2-i Szolár Konferenciáján.

Tehát úgy tűnik, hogy a gázár villamosenergia-árat meghatározó hatása gyengül, de legalábbis 2026 márciusában nem volt olyan erős, mint korábban

– emelte ki.

Közben a következő éves termékek kereslete sem tűnik csökkenni, nem tapasztalható jelentős mértékű visszaesés a likviditásban.

A szakember elmondása szerint összességében a jelenlegi közel-keleti konfliktus hatására jóval kisebbet ugrott fel a piac, sokkal kisebb margin callok és sokkal kisebb likviditás-visszaesés van, mint az orosz-ukrán háború 4 évvel ezelőtti kitörését követő időszakban.

A fentiek tehát megerősíteni látszanak - szemben az ezzel ellentétes állításokkal -, hogy

Európa versenyképességét hosszú távon az elektrifikáció és a megújuló energia további észszerű, hálózat- és energiatároló kapacitás fejlesztésekkel megtámogatandó térnyerése szolgálja,

nem pedig az EU versenyképességének csökkentésében érdekelt rivális gazdasági hatalmaktól származó fosszilis importfüggőség fenntartása és megerősítése, amint erre számos egyéb elemzés között a mértékadó Draghi-jelentés is rámutatott.