Kiderült, mi okozhatja a következő brutális drágulást a magyar boltokban

A hazai műtrágyapiacon egyelőre nem okoz hiányt a geopolitikai feszültség, aminek az oka a piac sajátos működése. A tavaszi szezonra szükséges mennyiségeket a kereskedők és a gazdák már hónapokkal ezelőtt lekötötték. Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa szerint hirtelen beszerzésekre a logisztikai láncok hosszú átfutási ideje miatt amúgy sem lenne lehetőség. Bár a gyártóknak nincsenek tartalékaik, a hazai termelés folyamatos, így a megrendelők megkapják a kért árut.

Az árakban azonban azonnal megmutatkozott a konfliktus hatása.

Az európai gyártók ugyanis világpiaci áron veszik a földgázt, a megnövekedett költségek pedig egyből beépülnek a termékek árába. Ha a konfliktus hamar lezárul, az energiaárak az év második felére visszatérhetnek a 60–80 dolláros sávba, addig azonban erős áringadozásra kell készülni.

A termelők már most a saját bőrükön tapasztalják a drágulást. Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője szerint a háború kitörése után a műtrágya ára szinte azonnal másfélszeresére nőtt. A korábbi 120-130 ezer forintos ár hirtelen 190 ezer forintra ugrott.

Bár ellátási pánik nincs, az áru beszerzése jóval drágább, a szállítás pedig időnként akadozik.

A gazdák körében egyre inkább tudatosul, hogy az inputköltségek – a 2022-es energiaválsághoz hasonlóan – tartósan magasabb szintre álltak be, és a korábbi alacsony árak már nem térnek vissza. A jövő legfőbb kérdése így az, hogy a terményárak képesek lesznek-e ellensúlyozni ezeket a megnövekedett kiadásokat.

A probléma ráadásul messze túlmutat a hazai határokon, hiszen a világ műtrágyapiaca erősen függ a Perzsa-öböl térségétől.

A Hormuzi-szoros körüli szállítási zavarok egyszerre akadályozzák a késztermékek – például a karbamid – exportját, valamint a nitrogénműtrágyák gyártásához elengedhetetlen cseppfolyósított földgáz (LNG) célba juttatását. A globális kínálati hiány miatt a gazdálkodók világszerte kénytelenek kevesebb műtrágyát használni, esetleg alternatív megoldásokat keresni. Sokan emiatt kevésbé költségigényes növények termesztésére állnak át. Ez a kényszerű alkalmazkodás ugyan rövid távon enyhíti a pénzügyi nyomást, hosszú távon azonban komoly terméskieséshez vezethet. Mindez pedig az egész világon tovább gerjesztheti az élelmiszer-inflációt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images