KPMG: Eltűnhet Magyarországon a nemek közötti bérszakadék

Jelentős átalakulás előtt állnak a hazai munkáltatók, mivel 2026 nyaráig minden uniós tagállamnak – így Magyarországnak is – át kell ültetnie a saját jogrendjébe az Európai Unió bértranszparencia-irányelvét. A KPMG "See it differently" című tanulmányának első része rámutat, hogy az intézkedés elsődleges célja a nemek közötti bérszakadék felszámolása, amelyben hazánknak még jelentős lemaradása van.

Az Európai Bizottság 2023-as adatai szerint az uniós átlagos bérkülönbség 12 százalék volt, míg Magyarországon a 17 százalékot is meghaladta.

Az új szabályozás a toborzási folyamatoktól kezdve a munkavállalói béradatok kezeléséig és hozzáférhetőségéig alapjaiban érinti a vállalatok működését. Ide tartozik például a kiküldetésekkel kapcsolatos juttatások teljes kompenzációs csomagba történő beszámítása is. A legidőigényesebb feladatok várhatóan a besorolási rendszerek kialakítása, a javadalmazási szabályzatok megalkotása, valamint az adatszolgáltatáshoz szükséges technológiai háttér kiépítése lesznek.

A magyarországi sajátosságokat figyelembe véve a projekt megvalósítása a legtöbb vállalatnál kultúraváltást is igényel majd

– hangsúlyozta Szücs Andrea, a KPMG People Services csoportjának vezetője. Szerinte a vezetők és a munkavállalók szemléletének formálása, a besorolási rendszer és a szervezet teljes kompenzációs stratégiájának bemutatása, valamint az egyes munkavállalók saját kompenzációs csomagjának elmagyarázása komoly terhet róhat a HR-osztályokra. Ezért a folyamatos, átlátható kommunikációra legalább akkora hangsúlyt kell helyezni, mint az irányelv által előírt konkrét feladatok teljesítésére. A szakember arra is rámutatott, hogy a jövőben a munkavállalók nemcsak saját javadalmazási szintjüket és kategóriájukat ismerhetik meg, hanem azt is, hogy milyen elvárások teljesítésével érhető el egy magasabb pozíció.

A globális mobilitás új korszaka: rövid kiküldetések, szigorúbb szabályok, virtuális megoldások

Az átláthatóság erősödése mellett a globális munkavállalói mobilitás is átalakul, amelyet egyre inkább a gyors alkalmazkodás és a hatékony együttműködés jellemez. A 2025-ös KPMG Global Mobility Benchmarking Report szerint a vállalatok közel háromnegyede már a hagyományos, hosszú távú áthelyezések alacsonyabb költségű alternatívájaként alkalmaz rövid távú kiküldetéseket. Emellett látványosan nő az üzleti utak és az ingázó munkavállalók aránya.

A világszerte szigorodó vízumkövetelmények, az új bevándorlási szabályok és a költségcsökkentési kényszer miatt a cégek olyan innovatív megoldásokat is tesztelnek, mint a fizikai áthelyezéssel nem járó virtuális kiküldetések, vagy a globális foglalkoztatási ügynökségek bevonása azokon a piacokon, ahol nincs saját jogi jelenlétük. A hosszú távú kiküldetések ugyanakkor nem tűnnek el, hanem átalakulnak, és elsősorban a tehetségmegtartást, a tudásátadást, a vezetőképzést és a munkáltatói márkaépítést szolgálják majd.

Mesterséges intelligencia nélkül nem megy

A mobilitási folyamatok támogatása ma már elképzelhetetlen integrált, részben automatizált technológiai megoldások nélkül, amelyekben a mesterséges intelligencia kulcsszerepet kap. A jelentés szerint

a szervezetek 59 százaléka az adminisztratív feladatok automatizálását tekinti az AI-bevezetés fő prioritásának, és 62 százalékuk új technológiai beruházásokat tervez a következő 12–18 hónapban.

A KPMG szakértője ugyanakkor emlékeztet, hogy a bérszámfejtés és a határokon átívelő foglalkoztatás pontosságának biztosításához továbbra is nélkülözhetetlen az emberi tényező, a megbízható alapadatok és az átlátható szabályrendszer.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images