8000 milliárdos ígéret és a realitás: így vághat bele a kormányzásba a Tisza

A vasárnapi parlamenti választások eredménye gazdasági szempontból is meghatározó jelentőségű. Elemzőink szerint az erős, kétharmados felhatalmazás kulcsfontosságú, mivel a magyar gazdaság jelenleg nincs jó állapotban. Bár akut válságjelek nem mutatkoznak, a növekedés lassú, és egyszerre több kihívás is terheli a rendszert.

Rövid távon a legsürgetőbb feladat a hitelesség megteremtése mind a külföldi befektetők, mind a hazai gazdasági szereplők felé. A távozó kormány hivatalosan még mindig 3 százalék feletti GDP-növekedést vár jövőre, miközben a piaci elemzők és a jegybank 1,5–2 százalékra rontották a prognózisukat. Hasonló eltérés mutatkozik a költségvetés esetében is. Az 5 százalékos hivatalos hiánycéllal szemben az elemzők kiigazító lépések nélkül inkább 5,5–6 százalékos államháztartási hiányra számítanak.

Az új kormány első számú és legfontosabb feladata, hogy nagyjából szeptemberig egy hiteles és megvalósítható makrogazdasági, illetve költségvetési pályát vázoljon fel a piac és a befektetők számára

– fogalmazott Beke Károly.

A hitelesség helyreállítása nem kizárólag a külföldi hitelezőknek szól. Madár István kiemelte, hogy a belső szereplők – a lakosság és a vállalatok – felé is ugyanilyen fontos üzeneteket kell közvetíteni. A fogyasztási és beruházási hajlandóság ugyanis nagyrészt szubjektív tényezőkön, a jövőbe vetett bizalmon és az általános optimizmuson múlik. Mindkét területen komoly lassulás tapasztalható. Ez különösen a vállalati beruházásoknál szembetűnő, amelyek élénkítéséhez elengedhetetlen az üzleti bizalom javítása.

KÖVESS MINKET

Az új kabinet már az első hetekben kénytelen lesz népszerűtlen döntéseket hozni. Az üzemanyagok hatósági árának kivezetése elkerülhetetlennek tűnik. A stratégiai olajtartalékok felszabadításával az elmúlt hetekben még fenntartható volt a mesterségesen alacsony ár, de ezt a végtelenségig nem lehet folytatni. Emellett május végén több árstop is lejár, amelyek sorsáról szintén határozni kell.

Az év közepén ráadásul az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, valamint a tavalyról idén júliusra halasztott szolgáltatói áremelések – például a bankok, a gyógyszergyártók és a telekommunikációs cégek esetében – felfelé hajtják az inflációt. Mindez egy olyan időszakban éri az új kormányt, amikor még fel sem állt a végleges minisztériumi struktúra, és hiányzik az összeszokott szakmai stáb.

Stratégiai szinten az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy

a magyar gazdaság jelenleg nem rendelkezik működőképes növekedési modellel.

A korábbi extenzív modell a folyamatos külföldi tőkebevonáson és a belső munkaerő-tartalékok kiaknázásán alapult. Ez a modell azonban demográfiai okokból elvesztette az egyik alappillérét. A hazai munkaerő-tartalékok gyakorlatilag kimerültek, további jelentős embertömeget már nem lehet bevonni a munkaerőpiacra. Eközben a vendégmunkások és a bevándorlás kérdése továbbra is politikailag érzékeny téma.

A podcastben emellett szó lesz még arról, hogy

• melyek azok a strukturális reformok és termelékenységi javulások, amelyek nélkül az euróbevezetés csupán vágyálom maradna a magyar gazdaság számára;
• mire számíthatunk a kormány és a Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Bank együttműködésétől;
• mennyire szab szűk pályát az államadósság jelenlegi szintje.

Címlapkép forrása: Portfolio