OTP Elemzési Központ: Rengeteg pozitív hatása lesz az euró bevezetésének

A piacok kifejezetten pozitívan fogadták egy nyugati orientációjú, az uniós források megszerzését és az euró bevezetését célzó kormány megalakulását, állapította meg Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ igazgatója a Portfolio Checklist podcastban.

Portfolio Investment Day 2026

Május 12-én lesz a Portfolio Investment Day 2026 befektetési konferenciánk, ahol profi szakemberek osztják meg befektetési ötleteiket, legyen szó a részvény-, állampapír-, nyersanyag-, kripto-, ingatlan- vagy műtárgypiacról. Most érdemes jelentkezni!

Információ és jelentkezés

A befektetői optimizmus hatására a hazai hozamgörbe elkezdett rácsúszni az európai hozamgörbére, ami drasztikus csökkenést hozott a korábbi, 300–400 bázispontos országkockázati felárban. A tízéves állampapírhozam a korábbi, 7,2 százalékos szintről 6,5 százalék alá esett.

A külföldi állampapírpiaci befektetők megvették ezt a sztorit, és megelőlegezték a bizalmat

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a rövid hozamok 2–2,5 százalékra, míg a hosszú hozamok 4 százalék alá is csökkenhetnek a következő években.

Aggasztó hiány

A költségvetési hiány lefaragása az euró bevezetésének egyik kulcskérdése. Az idei év első negyedévében már teljesült az éves hiánycél 83 százaléka, ami több mint 3400 milliárd forintos deficitet jelent. Az idei költségvetési hiány 5,5–6 százalék körül alakulhat, miközben azt belátható időn belül 3 százalék alá kell szorítani ahhoz, hogy a maastrichti feltételek teljesüljenek. A költségvetést tovább feszíthetik a Tisza által belengetett adócsökkentési tervek.

A konszolidáláshoz hiteles és átfogó strukturális reformra lesz szükség, mutatott rá Tardos Gergely. A kiadási oldal felülvizsgálata során az új kormánynak elsősorban azokra a területekre kell fókuszálnia, ahol a magyar állam a régiós átlagnál többet költ, például a különböző gazdasági beavatkozásokra és az állami szolgáltatásvásárlásokra. Rövid távon kulcskérdés az uniós források, különösen a helyreállítási alap elvesztésével fenyegető összegeinek mielőbbi lehívása.

Ezek a pénzek saját erős beruházásokat válthatnak ki, és érdemben élénkíthetik a stagnáló gazdaságot.

Amennyiben a kabinet tartja magát a 2030-as céldátumhoz, az ERM–2 árfolyamrendszerhez való csatlakozás és a szükséges stabilitási mechanizmusok kiépítése révén legkésőbb 2032-re reális lehet az euró bevezetése.

Az infláció még bekavarhat

Az árstabilitás fenntartása szintén szigorú maastrichti feltétel. Az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát. A jelenlegi helyzet kedvezőbb a 2021–2022-es energiaválság időszakánál, mivel az élelmiszerárak globálisan csökkenő tendenciát mutatnak, vélekedett a szakember.

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése szakított a forintgyengítés korábbi gyakorlatával, ami jelentősen hozzájárult a hazai infláció letöréséhez.

Ha a forint egy stabil pályán marad, vagy ne adj isten egy enyhén erősödő pályát követ, akkor a 3 százalékos inflációs cél középtávon teljesíthetőnek tűnik

– hangsúlyozta Tardos Gergely. Az idei infláció átlagosan 3–4 százalék között alakulhat, ugyanakkor a védett árak és az üzemanyagár-stop esetleges kivezetése 5–6 százalékig is felpörgetheti a mutatót.

Egy tartósan lezárt Hormuzi-szoros és a 150–200 dolláros olajár pedig további, jelentős felfelé mutató kockázatot jelentene.

Kamatvágás? Bizonytalan

Az irányadó kamat tekintetében Magyarország továbbra is a második legmagasabb rátával rendelkezik a régióban. A választási eredmények hatására a forint az elmúlt négy év legerősebb szintjére ugrott, árfolyama pedig a 370–380 forintos euróárfolyamnál jóval erősebb szinten stabilizálódott, amelyet az OTP Elemzési Központ fundamentálisan egyensúlyinak tart.

A kamatpályát nagyban befolyásolja az olajellátással kapcsolatos bizonytalanság és a nemzetközi pénzpiaci környezet. Kedvező esetben az év végére 6 százalékra csökkenhet az alapkamat. Ha a kormány lépései megerősítik a piacok által már most megelőlegezett bizalmat, egyéves horizonton akár 100 bázispontnál is nagyobb kamatcsökkentésre nyílhat tér a jelenlegi szintekről.

A gazdasági növekedés felpörgetése ugyanakkor komoly akadályokba ütközik. A beruházások négy egymást követő negyedévben jelentősen visszaestek, és bár a mélypontot már elérhette a ciklus, a fogyasztás és az export egyelőre nem mutat érdemi erősödést.

Az idei évre várt 1,5–2 százalékos GDP-bővülést az új kormány már aligha tudja számottevően befolyásolni, mivel azt leginkább az európai, azon belül is a német gazdaság teljesítménye határozza meg. 2026-ban ugyanakkor már 2,5 százalék körüli növekedés tűnik reálisnak, amelyre felfelé mutató kockázatot jelenthet a jogbiztonság helyreállítása, a tiszta piaci verseny megteremtése és az uniós források érdemi beáramlása.

A gazdaságban ugyanakkor továbbra is jelen vannak az olyan torzító, államilag támogatott konstrukciók, mint a Széchenyi Kártya-program hitelei vagy az ársapkák. Ezek teljes kivezetésére egyelőre nem látszik határozott politikai szándék.

Pozitív prizma

Az OTP Elemzési Központ várakozásai összességében kifejezetten bizakodóak a következő időszakkal kapcsolatban. A nyugati orientáció megerősítése, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és az uniós források integrálása olyan lépések, amelyek enyhíthetik a magyar gazdaság régóta fennálló strukturális problémáit, és csökkenthetik a korrupciós kockázatokat.

Az euró bevezetéséhez szükséges, fokozatosan csökkenő hiánypálya önmagában is képes lenne stabilabb makrogazdasági környezetet teremteni, ami a lakosság és a hazai vállalatok számára egyaránt kedvező.

A piacok most a kormány megerősítő bejelentéseire és a jövő évi költségvetés fő irányvonalaira várnak. Ezek alapján az elemzők tovább finomíthatják majd növekedési és hozamkonvergencia-modelljeiket, illetve pontosabban megítélhetik, mennyire reális a magyar euró bevezetésének időzítése.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images