Meglepő felfedezés: kiderült az igazság a női hormonról, ami a férfiak memóriáját is tönkreteheti

A Neuron című folyóiratban megjelent tanulmány egyik meglepő üzenete, hogy az ösztrogén korántsem kizárólag "női hormon". A hippokampuszban ugyanis a hím emlősök szervezete is jelentős mennyiséget termel belőle. Sőt, a nőstények ciklikus hormonszint-ingadozásai miatt időnként a hímek lokális ösztrogénszintje még magasabb is lehet. A kutatók a Pennsylvaniai Egyetem és az Irvine-i Kaliforniai Egyetem együttműködésében vizsgálták, hogy ez a helyi ösztrogénkoncentráció hogyan befolyásolja az akut stressz utáni memóriazavarokat.

A kísérletben az egereket egyidejűleg több stresszhatásnak – erős fénynek, hangos zenének és más stresszelt egyedek szagának – tettek ki, ezzel szimulálva az akut traumát. A hím egerek a stresszt követően hetekig tartó memóriaromlást mutattak. Hasonló mintázat volt megfigyelhető azoknál a nőstényeknél is, amelyeket a proösztrusz fázisban érte a stressz, amikor az ösztrogénszint a csúcsán van. Ezzel szemben az ösztrusz fázisban, vagyis az alacsony ösztrogénszint mellett stresszelt nőstények szinte teljesen ellenállónak bizonyultak. Az ő memóriateljesítményük a stresszmentes kontrollcsoportéval volt összevethető.

A jelenség hátterében a kromatin-átrendeződés áll, vagyis az ösztrogén a receptoraihoz kötődve közvetlenül szabályozza a génkifejeződést.

A magas hippokampális ösztrogénszint "nyitottabbá" teszi a kromatinszerkezetet, vagyis több gén válik hozzáférhetővé az átíráshoz. Ezen gének jelentős része a szinapszisok – az idegsejtek közötti kapcsolódási pontok – működéséhez kötődik, amelyek a memória fizikai alapját képezik. Normál körülmények között ez előnyös, mert lehetővé teszi az új emlékek gyors rögzítését. Súlyos akut stressz esetén azonban ugyanez a fokozott plaszticitás válik problémássá, ami tartós memóriazavarokhoz vezethet.

A kutatók tömegspektrometriával igazolták, hogy az ösztruszban lévő nőstények hippokampuszában az ösztrogénszint nagyjából feleakkora, mint a hímeké, vagy a proösztruszban lévő nőstényeké. Egy további érdekesség, hogy a hímekben és a nőstényekben az ösztrogénreceptorok eltérő altípusai felelősek a stressz okozta memóriaproblémákért. Ennek okait a tudósok még nem tárták fel.

Az eredmények humán vonatkozásai is figyelemreméltók. A nők körében a poszttraumás stressz zavar (PTSD) élettartamra vetített előfordulási gyakorisága 10–12 százalék, míg a férfiaknál mindössze 5–6 százalék. A különbség részben az eltérő élettapasztalatokkal magyarázható. A tanulmány szerint azonban biológiai tényezők – köztük a hippokampális ösztrogénszint – is jelentős szerepet játszhatnak. A kutatók úgy vélik, hogy a menstruációs ciklus bizonyos fázisaiban, illetve a perimenopauza idején a nők különösen sérülékenyek lehetnek a stressz okozta memóriazavarokkal szemben. Ezekben az időszakokban ugyanis az ösztrogénszint kiugróan magas lehet. Ez utóbbi felvetés azért is fontos, mert a menopauza alatti ösztrogénszint-csökkenést régóta összefüggésbe hozzák a kognitív hanyatlással. Az azt megelőző perimenopauza jellegzetes ösztrogénkilengéseit azonban eddig kevésbé vizsgálták ebből a szempontból. A tanulmány következtetése szerint

a PTSD megelőzésére irányuló kezeléseket a jövőben érdemes lehet nemek szerint differenciálni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images