Választás 2026: a Tisza képviselői felvették mandátumaikat és el is kezdtek dőlni a dominók

Magyarország leendő miniszterelnöke három napra Olaszországba utazik, ahol a a kampányidőszakról készült dokumentumfilmet, a Tavaszi Szélt is bemutató filmfesztiválon vesz részt.

A közösségi médiában közzétett bejegyzése szerint csütörtök este érkezik vissza Budapestre, de a kormányalakítási munkálatok ez idő alatt sem szünetelnek. Elmondása szerint

távollétében Ruff Bálint, a Miniszterelnökség leendő minisztere irányítja a kormányalakítási előkészületeket.

A posztban arra nincs utalás, hogy Magyar Péter találkozna Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. Egy ilyen egyeztetés már csak amiatt is indokolt lenne, mert Meloni az egyik legkarakteresebb jobboldali, de mégis EU-párti kormányfő az Európai Tanácsban.

Az olasz miniszterelnök ennek ellenére kampányában üdvözlő üzenettel támogatta a leköszönő Orbán Viktort, de nehéz volna azt feltételezni, hogy ne találnák meg a közös hangot Magyar Péterrel.

A tudományos és technológiai területekért felelős miniszter, Tanács Zoltán a Facebook-oldalán számolt be hosszabban arról, hogy milyen irányelvek szerint újítanák meg a kormányzati informatikai struktúrát.

Erre elmondása szerint azért van szükség, mert ahogy Balásy Gyula leuralta a kommunikációs szektor egy jelentős részét az állami megbízásokkal, úgy a digitális szektorban is hasonló visszaélések voltak jellemzőek. A leköszönő kormány ágazatban folytatott működését az alábbi módon jellemezte:

Rendkívül előnytelen szerződések, kötelezően előírt, egyébként rendkívül alacsony színvonalú, ámde méregdrága rendszerek, teljes szállítói kiszolgáltatottság kritikus szolgáltatások esetében, magánkézben hagyott, ismeretlen forráskódok, tízszeresen túlárazott, milliárdos beszerzések.

Külön kiemelte az elektronikus ingatlan-nyilvántartást is azok közül a tízmilliárdokért fejlesztett rendszerek közül, amelyek elmondása szerint a mai napig nem működnek.

Tanács szerint az új vezetésnek nem a piaci verseny megszüntetése és az ezen való nyerészkedés lesz a célja, hanem az egységes informatikai sztenderdek kialakítása, és egy egységes modell mentén a fejlesztések és üzemeltetés ésszerű megszervezése.

Úgy véli, az alaparchitektúra megtervezését, az alapinfrastruktúra üzemeltetését, az alap IT-szolgáltatásokat, a legnagyobb számban használt szoftverekkel kapcsolatos licencgazdálkodást, és természetesen az egész IT-kormányzási modellt központilag kell megszervezni, de „nagy szabadságot kell hagyni a végeken”.

Elképzelései szerint a jól meghatározott kereteken belül már az ágazatok felelőssége lesz a saját digitális megoldásaik megtervezése, az adatgazdai és alkalmazásgazdai szerepkörök ellátása, sok esetben a fejlesztések végrehajtása.

Szerinte mindehhez jó alapok állnak rendelkezésre, hiszen a kormányzati informatikában jelenleg is jó szakértők sora dolgozik. Elmondása szerint emellett a munkára már most tucatjával jelentkeznek kiváló szakértők, akik külföldről is hazaköltöznének, hogy segítsenek egy modern, digitális államot építeni.

Példaként Hollandiából hazatérő AI-szakértőt, egy globális fintech cég fejlesztési vezetőjét, valamint az angol államkincstár adatvagyonért felelős vezetőjét említette.

A leköszönő kormány miniszterelnöksége vezető minisztere, Gulyás Gergely Facebook bejegyzésben cáfolja Magyar Péter kedd reggel megosztott értesüléseit, miszerint az utolsó héten is újabb költéseket terveznek be, és

a korábbi 3,9 százalékos hiányszámmal ellentétben, valójában 6,8 százalékos költségvetési űrt prognoztizálnak az idei év végére.

Gulyás szerint az állítása nem igaz.

Bejegyzésében azt írja, hogy a kormány kizárólag a költségvetésben szereplő, a választás előtt meghozott döntések kifizetését tette lehetővé és a választások másnapján kifejezetten megtiltotta új kötelezettségek vállalását.

Arra kérte az új kormány vezetőjét és politikusait, hogy a korrek átadás-átvétel jegyében ne terheljék a nyilvánosságot ilyen és ehhez hasonló "híreszteléseket."

A Magyar-kormány miniszterelnök helyettese és egyben külügyminisztere, Orbán Anita arról posztolt Facebook oldalán, hogy helyreállítják a magyar diákok hozzáférését az Erasmus-programhoz.

Az ügyben részletesebben a Tisza párt alelnöke, Tarr Zoltán is megszólalt hétfőn, aki arról osztott meg bejegyzést, hogy még az Európai Parlament április végi plenáris ülésén a képviselők megszavazták az Erasmus+ következő költségvetési időszakra vonatkozó megerősített költségvetését.

A program kerete így az eredeti javaslathoz képest több mint 6 milliárd euróval bővül, amivel a teljes költségvetése 47,4 milliárd euróra nőtt.

Magyar Péter leendő miniszterelnök korábban az akadémia szabadság visszaállítását nevezte meg az egyik fő vállalásaként, amit el fog követni a Magyarországnak járó uniós források hazahozatalához.

Ez az Erasmus értelmében akár az egyetemi rendszer alapítványi modellbe történő átszervezésének visszavonását is eredményezheti.

Magyar Péter leendő miniszterelnök a facebook oldalán osztotta meg friss értesüléseit, mely szerint nem csak a leszerződött összegek elköltése a cél, hanem, hogy a leköszönő kormány újabb kötelezettségeket vállaljon, és minél többet költekezzen az új kormány beiktatása előtt.

Ezen felül arról is ír facebook posztjában, hogy a kormány saját számítása szerint a GDP 6,8%-ára emelkedne az államháztartás idei hiánya, ami jóval meghaladja a 3,9%-os hivatalos hiánycélt, de még a később 5%-ra megemelt kormányzati hiányprognózist is.

Magyar Péter felszólította a minisztériumi vezetőket, hogy a TISZA-kormány megalakulásáig semmilyen új kötelezettséget ne vállaljanak, és csak a normál működéshez szükséges kifizetéseket teljesítsék.

Ellenkező esetben nem csak politikai felelősséget kell vállalniuk! Lehet krokodilkönnyekkel hullatni, bűnbánatot színlelni, de a magyar emberek kirablóinak nincs bocsánat.

- zárta bejegyzését.

Hétfőn a Tisza Párt listáról bejutott képviselői is felvették mandátumaikat, így például a leendő miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter Orbán Anita, a gazdasági és energia miniszteri posztot elfoglaló Kapitány István, és a napokon belül pénzügyminiszterré váló Kármán András is.

Bujdosó Andrea frakcióvezető egyúttal meg is osztotta, hogy mely parlamenti képviselőjük milyen bizottságot fog vezetni a május 9-én megalakuló Országgyűlésben.

A névsorból talán Hajdu Mártont érdemes kiemelni, aki egészen eddig a Tisza európai parlamenti delegációját igazgatta.

Az újabb személyi bejelentéseken túl azonban fontos és jelképes pénzmozgások is megtörténtek. Egyrészről az összeférhetetlenségek kizárása miatt a Tisza Párt visszautalta Waberer Györgynek azt a 100 millió forintot, amellyel a választás utolsó hajrájában akarta támogatni a pártot. Ezután a logisztikai nagyvállalkozó egyből tovább is utalta az összeget Iványi Gábor hátrányos helyzetű embereken segítő alapítványának.

Másrészről a legváratlanabb bejelentés Balásy Gyuláé volt, aki közjegyzői okiratban ajánlotta fel az eddig kormánykommunikációt végző médiavállalatait, valamint magánvagyonának jelentős részét is.

A hivatalos dokumentum értelmében teljesen lemond a Lounge Design, a Lounge Event és a New Land Media Kft.-ben meglévő tulajdonrészéről. Emellett megválik az utóbbi két vállalat 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-től is.

A kommunikációs és rendezvényszervező cégek mellett az államra ruházza három magántőkealapban tartott, összesen több tízmilliárd forintot érő befektetési jegyeit is.

Ez saját elmondása szerint összesen megközelíti a 200 milliárdos értéket, azonban mivel cégei feltehetően túlnyomó részben csak állami megrendelésekből nőttek fel, piaci alapon médiacégei valószínűleg nem érik el az általa visszafogott becslésnek nevezett 80 milliárdos összeget.

A leendő miniszterelnök közösségi médiában közzétett bejegyzésében reagált a 2024-ben Partizánnak adott interjújából vett idézettel, miszerint

ez a rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák.

Sajtóértesülések szerint további hasonló erejű bejelentésekre is lehet számítani a napokban, így például a Magyar Hang olyan üzenetváltásokra hivatkozott, amelyek szerint a leköszönő kormányhoz kötődő, elitképzőként emlegetett Mathias Corvinus Collegium „teljes fegyverletételre” készül.

Mindezt azután teszi, hogy a kormányváltás után nemcsak a MOL, hanem a Richter is késlelteti 10-10 százalékos osztalékkifizetését, amelyek

összesen közel 37 milliárd forintnyi bevételt jelentettek volna az MCC-nek.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kocsis Zoltán