Visszafordíthatatlan pusztulást hozhat a hajsza a bolygó legrejtettebb kincseiért

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb ipari érdeklődés irányul a mélytenger felé. Az óceánfenéken és a mélytengeri hidrotermális kürtők környékén jelentős ásványkincseket, köztük kritikus nyersanyagokat sejtenek. Ezek kiaknázására számos ország és vállalat készül.

A mélytenger azonban egyedülálló élőhely, amely olyan fajok otthona, amelyek a Földön sehol máshol nem fordulnak elő. Szakértők tartanak attól, hogy a bányászat visszafordíthatatlan károkat okozhat ezekben a törékeny ökoszisztémákban.

A londoni Természettudományi Múzeum kutatói által vezetett elemzés két év alatt több mint kétszáz, a mélytengeri bányászat környezeti hatásaival foglalkozó jelentést dolgozott fel. A vizsgálat középpontjában az érintett régiók biodiverzitásának kiinduló állapota, valamint a korábbi bányászati kísérletek mérhető hatásai álltak.

Az elemzés szerint az abisszális síkságokon, ahol az iparilag értékes mangángumók is találhatók, a bányászat látható hatásai évtizedekig fennmaradhatnak.

Ezek a területek bizonyos mértékig képesek lehetnek a regenerálódásra.

A hidrotermális kürtők környékéről azonban jóval kevesebb adat áll rendelkezésre, így az ottani következményeket egyelőre nem lehet megbízhatóan megbecsülni.

Adrian Glover, a kutatócsoport vezetője meglepőnek tartja, hogy egy ekkora horderejű környezeti kérdés eddig nem kapott átfogó tudományos feldolgozást. Bár a bányászat a közvetlenül érintett területeken elkerülhetetlenül a biodiverzitás csökkenésével jár, a két fő élőhelytípus regenerációs képessége között jelentős eltérések mutatkoznak.

A tanulmány legfontosabb tanulsága, hogy a mélytengeri bányászat szabályozásáról szóló döntéseket jelenleg súlyos adathiány mellett kellene meghozni. Ez az információs űr különösen a hidrotermális kürtők élővilágára gyakorolt hatások tekintetében aggasztó.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images