Miért vetnek kevesebb kukoricát mostanában?

Az aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt a gazdák óvatosabbak lettek. Míg pár éve még egymillió hektár körül volt a kukorica, idén már csak 675 ezer hektárra tervezik.

Mi válthatja ki a kukoricát, ha túl száraz az idő?

A cirok az egyik lehetőség, mert jobban bírja a szárazságot. De ez sem jelent teljes védelmet, csak csökkenti a kockázatot.

Mikor volt az a nagy fagy, ami ennyi kárt okozott?

Május 1-jén hajnalban, és ilyen erős tavaszi fagyot évtizedek óta nem mértek az Alföldön.

Mekkora baj lett a szőlőben a fagytól?

Egy 23 ezer hektáros borvidéken a szőlők 80%-a teljesen elfagyott. A kár legalább 30 milliárd forint.

Lesz idén jó termés?

Egyelőre nem túl biztatóak a kilátások. A szakértők gyengébb termést várnak, és még egy esősebb május sem biztos, hogy megfordítja a helyzetet.

A szántóföldi növényeket is érinti a tavaszi fagy?

Igen, főleg a fiatal, frissen kelt növényeket. Ha az aszály miatt már amúgy is gyengébbek, akkor még nagyobb kárt okoz bennük a fagy.

Mitől függ, hogy menthető-e a szezon?

A következő hetek időjárásától. Ha kedvezőbb lesz, még javulhat a helyzet, ha nem, a károk akár 2026-ra is áthúzódhatnak.

Aszályos tavaszra májusi fagy: növekvő kockázatok a magyar agráriumban

Portfolio

2026. május 06. 17:25

A magyar mezőgazdaság 2026-os szezonja már május elején egyszerre két oldalról került nyomás alá: a rendkívül száraz tavasz mellett az első napokban érkező, szokatlanul erős fagy tovább rontotta a kilátásokat. Az április 30-i agrometeorológiai helyzetkép szerint az ország mintegy kétharmadában már legalább közepes aszály alakult ki, és több térségben a nagyfokú aszály foltjai is megjelentek. A csapadékhiány számszerűen is drámai: áprilisban országosan átlagosan mindössze 10 milliméter eső hullott, egyes helyeken 4,7 milliméter; miközben a 30 napos hiány 25–45 milliméter, a 90 napos deficit pedig helyenként 70 milliméter körül alakul. Ennek következményeként az őszi vetések fejlődése megtorpant, a tavaszi vetésű kultúráknál pedig már a kelés is nehézkes, így a terméspotenciál romlása korán beépülhet a szezonba. A témában Szedlák Levente, az Agrárszektor újságírója volt hétfőn a Checklist vendége (a 14. perctől).

A szántóföldi növénytermesztésben a vízhiány gyakorlatilag minden kultúrát érint, hiszen nedvesség nélkül a kelés és a korai fejlődés is akadozik. Bár vannak aszálytűrőbb alternatívák (például a cirok, amelyet a kukorica lehetséges kiváltójaként is említenek), a műsorban is elhangzott: ez nem jelent teljes védelmet.

A gazdálkodói alkalmazkodás közben már a vetésszerkezetben is látszik: az Agrárközgazdasági Intézet operatív jelentése alapján

674,7 ezer hektárra tervezik a kukoricát, ami jelentős visszaesés a néhány évvel korábbi, egymillió hektár körüli szinthez képest.

A kockázatot tovább növeli, hogy a tavaszi fagy nem csak a gyümölcsösöket és a szőlőt érinti: a szántóföldi növényeknél is különösen a korai fenológiai fázisban tud komoly károkat okozni, amit az aszály miatti fejletlenebb állományállapot még inkább felerősíthet.

A kertészeti ágazatokban ugyanakkor már most rendkívül súlyos, azonnali veszteségek körvonalazódnak.

Május 1-jén hajnalban több évtizede nem tapasztalt fagy érte az Alföld egyes részeit;

a becslések szerint egy több mint 23 ezer hektáros szőlőtermő térségben az ültetvények közel 80%-a teljes (100%-os) tavaszi fagykárt szenvedett, és a kár a szőlő-bor ágazatban közvetlen termelési értéken minimum 30 milliárd forint lehet.

A kilátásokkal kapcsolatban a Szedlák Levente óvatosan fogalmazott: szerinte még egy csapadékosabb május sem garancia a fordulatra. A szakmai várakozások egyelőre inkább gyengébb termést valószínűsítenek, miközben a termelők számára a következő hetek időjárása döntheti el, hogy a szezon „menthető” pályára kerül-e, vagy a károk tartósan beépülnek a 2026-os hozamokba és jövedelmekbe.

A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images