Döntött a bíróság: megsemmisítették az önkormányzatok jogait csorbító kormányrendeletet!

A bíróság tájékoztatása alapján a kormányrendelet következő pontjait semmisítik meg:

1. a paragrafust, ami alapján a hozzájárulás beszedése csak technikai folyamat, és nincs ellene helye pernek vagy jogorvoslatnak (ez azért fontos, mert a főváros korábban éppen a beszedés módjára hivatkozva támadta az adót),
2. a bekezdést, ami alapján a rendeletet folyamatban lévő perekre is alkalmazni kellett volna,
3. és azt a részt, ami alapján a folyamatban lévő pereket le kellett volna zárni.

Ezzel tulajdonképpen a rendelet minden érdemi rendelkezését eltörölte az AB.

A kormányrendelet megsemmisítésével eltűnik egy, az önkormányzatok feje felett lebegő veszély is.

A jogszabály ugyanis kimondta, hogy az eddig nem befizetett szolidaritási hozzájárulást az idén esedékes második részlettel együtt, tehát legkésőbb április 20-án inkasszálhatta volna az Államkincstár. Budapest esetében ez az elmaradt befizetés mintegy 15 milliárd forint körüli tétel lett volna. A beszedés végül nem történt meg az előző hónapban, a jogszabály mostani megsemmisítésével azonban végleg megszűnik annak a veszélye, hogy egyben leemelnék az önkormányzati számlákról a még nem kifizetett pénzeket.

Fontos megjegyezni, hogy itt nem arról a kormányrendeletről van szó, amiben a szolidaritási hozzájárulást, mint az önkormányzatokat terhelő új pénzügyi kötelezettséget bevezetett az állam, és nem is arról, amelyben a hozzájárulás pontos mértékéről van szó. Így az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulás fizetési kötelezettsége továbbra is fennáll, a mértéke sem változott, és az államnak sem kell visszafizetnie most semmit – éppen azért, mert bár a most eltörölt kormányrendelet lehetővé tette volna, végül nem vontak le ez alapján pénzt az önkormányzati számlákról. A mostani döntés lényege az, hogy igenis lehet a szolidaritási hozzájárulás ügyében pereket indítani a bíróságon, és a korábbi ügyeket sem kell megszüntetni.

Véleménykülönbség az ügy lényegéről

Az Országos Bírói Tanács arra hivatkozva kérte az említett pontok megsemmisítését, hogy nem volt lehetősége véleményezni a kormányrendeletet, amihez joguk lett volna. Az AB ezzel kapcsolatban kimondta, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott. A kormánynak lehetőséget kellett volna biztosítania az OBT-nek a szakmai álláspontja kifejtésére, mivel az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályról van szó. Ráadásul a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 60 napnak el kellett volna telnie.

Az Alkotmánybíróság tehát most egy technikai szabály alapján döntött a megsemmisítésről, noha a rendelet kihirdetésekor nem ez okozta a felháborodást a nyilvánosságban. Akkor inkább amiatt érték kritikák a jogszabályt, hogy visszamenőleges hatályú, sérti a bírói függetlenség elvét azzal, hogy a kormány folyamatban lévő pereket állíttatna le, és hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva hozták meg. Ezekről azonban a mostani alkotmánybírósági döntés nem határoz, ami a döntéshez kapcsolódó párhuzamos vélemények alapján is szembetűnő:

ezek azt sejtetik, hogy a bírók közt az ügy nyilvánosság szempontjából lényegi kérdése kapcsán nincs egyetértés.

Az egyik alkotmánybíró, Schanda Balázs ugyanis azt fűzte a döntéshez, hogy "a határozat rendelkező részében foglaltakkal egyetértek, azonban fontosnak tartom kiemelni, hogy az Alkotmánybíróság az adott ügyben, az indítvány keretei között kizárólag az OBT véleményezési jogának figyelmen kívül hagyása tekintetében vizsgálta a támadott jogszabályt. A támadott rendelet által felvetett egyéb alkotmányossági kérdések nem képezhették az eljárás tárgyát."

Ezzel szemben egy másik alkotmánybíró, Szabó Marcel kifejezetten fontosnak tartotta kiemelni:

A határozat indokolása nem szól arról az ügy elbírálhatósága szempontjából alapvető jelentőségű kérdésről, hogy a jelen ügy miért nem pusztán egy jogalkotási eljárási szabály figyelmen kívül hagyásáról, hanem a bírói hatalmi ág alkotmányos működési feltételeit érintő lényegi garanciák megsértéséről szól.

A több éve tartó jogi huzavonának végül a bíróságon kívül lehet vége

Az ügyről megkérdeztük Kiss Ambrust, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatóját, aki elmondta, hogy a döntés nyomán most folytatódhatnak a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos bírósági perek. (Korábban ezek egy részét felfüggesztették, egy részének tárgyalását halasztották a rendelet miatt.) Azt is hozzátette azonban, hogy a választások után

Nem pereskednünk kell nekünk, hanem megállapodnunk a kormánnyal.

A cél tehát a vitás ügyek peren kívüli rendezése. Emellett megemlítette azt is, hogy jelenlegi ismereteink szerint a rendelet eleve érvényét vesztette volna május 13-án, mivel akkor megszűnik a veszélyhelyzet, amire hivatkozva a jogszabály született.

A cikket a Fővárosi Önkormányzat kommentárjával frissítettük.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images