Energiatárolás Magyarországon: ezek a legfontosabb feladatok, amiket meg kell ugrani

Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatóközpont-vezetője szerint nagyon dinamikus fog maradni az energiatároló-piac a következő években, jelentős növekedésre van kilátás vállalati-és rendszerszinten is. Nem feltétlenül kell nagy támogatási rendszerekben sem gondolkozni, az a fontos kérdés, hogy szervesen meg tud-e indulni ez a piac - a szakember szerint igen.

Hagyjuk a piacot, ő nézze meg, hogy mennyire van szükség

- fogalmazott, ismét hangsúlyozva, hogy nem feltétlenül a támogatási rendszerre kell fókuszálni az energiatárolási piac esetén.

Szerinte

Az akkumulátorok beruházási költségeinek alakulása nagyban befolyásolja a jövőbeli tárolási optimumot,

de ezen túl több fontos tényezőt is felsorolt még itt a vezető.

Novák Csaba, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke szerint jó lenne tudni, hogy döntéshozói oldalról mi a vízió a dinamikusan növekedő energiatárolás területen, illetve az egész energia-ökosztisztémában is.

A vízió kell a fenntarthatósághoz, a beruházók és a bankszektor számára is szükséges.

Jelenleg a piaci arbitrázs és a rendszerkényszer határozza meg a piacot, a bankok viszont ezt nem szeretik - hangsúlyozza, hozzátéve, nem mindegy, hogy milyen technológiát alkalmaznak a tárolóknál.

Magyarországnak nagyon hangsúlyosan kell építeni a tárolói kapacitás tudatos bővítésére

- emelte ki. A technikai részletek szintjén pedig korántsem mindegy, hogy egy tároló hol kerül elhelyezésre és milyen termelési profil mellett működik a rendszer, teszi hozzá.

A jövőbeli energetikai fejlődési lehetőségek tekintetében megjegyezte: természetes módja lehet a rezsicsökentésnek az energiaközösségek alakítása. A termelési és fogyasztási profilok kigyensúlyozása valódi, piaci alapon történő rezsicsökkentéshez vezet.

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezető kutatója is bizakodó a terület kilátásait illetően, hozzátéve, hogy szerinte látni kell, hogy az energiatárolás nem egy egységes piac. Mindenesetre

jelenleg alacsony a tőkeköltség a szakember szerint, ezért most különösen érdemes beruházni.

Az arbitrázsra épülő modellel szerinte az a probléma, hogy a bankok "nem hiszik el", hogy a bevételek ilyen módon stabilan tudnak alakulni; márpedig a bankok számára garanciákra van szükség ahhoz, hogy finanszírozzanak. A rendszerirányítót például egyes esetekben fix szerződésekre kötik, ilyen kísérletek is vannak; a bevételek volatilitásának mérséklése a cél ezeknél a megoldásoknál, erre vonatkozó biztosítások is léteznek már.

A jövő tekintetében szerinte "egyetlen biztos pont van, a bizonytalanság". Sorolja: a Paks 1 egy állandó probléma, hiszen egyre sűrűbben áll le a rendszer. Másik probléma, hogy

az ország energiafelhasználási tervében ambiciózus növekedési tervek vannak, de ezeknek a megvalósíthatósága egyre erodálódik.

Fekete Csaba, az Alteo termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese is nagy növekedésre számít az energiatárolás területén, 2030-ra a jelenleg kitűzött kormányzati cél bőven elérhető és inkább alullőtt cél szerinte. Viszont hozzátette:

nagyon erős hit-kérdés, hogy elhisszük-e a tároló megtérülését

és azt, hogy optimálisan fog-e működni a rendszer. A tárolókra hosszabb, 8-10 éves távon garantált bevételi becslést senki nem tud jelenleg adni. Mindenesetre megfelelő kiválasztással és körültekintéssel a tárolók nagyon megbízhatóak tudnak lenni.

A jövőbe tekintve a szakember szerint is hagyni kell a piacot, hogy megoldja a nehézségeket, például a negatív áras helyzetet is.

Nem szabad türelmetlennek lenni, nem szabad beavatkozni a rendszerbe.

Címlapkép forrása: Portfolio