Miért akadozik az ipari energiatárolás Magyarországon?

Csapó Dániel, a Planergy consulting üzletágvezetője egy rövid cégismertetőt követően az ipari napelemek és akkumulátorok fajtáiról beszélt, majd pedig a hazai ipari energiatárolás jelenlegi ösztönzőit sorolta fel (Hálózatra termelő METÁROLÓ / RRF pályázat és Vállalati Jedlik Ányos energiatárói program).

Hangsúlyozta, hogy

bár a támogatási programok felgyorsították a telepítéseket, de a piac egyelőre még nem vált önfenntartóvá.

Éppen ezért a támogatások, szabályozott könnyítések vagy szerződéses bevételek valamilyen kombinációja szükséges a projektek skálázódásához.

A Vállalati Jedlik Ányos energiatárói program tapasztalatairól elmondta Csapó, hogy az érdeklődés messze elmaradt a várttól, a pályázati keret nem merült ki. A rendszer nehézsége, hogy a KKV szektor számára a pályázati struktúra komplex és bonyolult, azaz a kis méretű projektek és cégek helyett a tapasztalt tanácsadókkal és jól szervezett pénzügyi háttérrel rendelkező pályázóknak kedvez. A program legjelentősebb negatív hatása pedig

a pályázat indulásának többszöri halasztása miatt ipari projektek és piac “befagyása” volt,

illetve a kivárás, a természetes piacfejlődés lassítása volt.

A finoman szólva sem tökéletes támogatói háttér ellenére viszont fontos tudni, hogy az ipari energiatárolóknak milyen előnyei vannak a megtakarítás, ellátásbiztonság és a fenntarthatóág tekintetében. Többek között az alábbi, piaci alapú bevételi/megtakarítási források jelenhetnek meg az ipari fogyasztók számára, ha energiatárolót használnak:

• Hálózati vételezés csökkentése – önfogyasztás-optimalizálás
• Időzített tárolással piaci arbitrázs lehetősége (vissz-watt esetén is).
• Tartalék energia biztosítása hálózati kimaradás esetére.

Ezt követően a szakember rátért a DimenSim-re, ami egy ipari napelemes és akkumulátoros energiatárolós projektek előkészítését támogató szimulációs/tervező szoftver és módszertan, amelynek fő ígérete, hogy gyorsan, adatalapon segít optimálisan méretezni PV + akkumulátoros rendszereket, személyre szabott szimulációkat futtatni, professzionális műszaki és üzleti/pénzügyi tervet készíteni, és ezzel kockázatot csökkenteni a döntés-előkészítésben/ajánlatadásban.

A vezető prezentációja ismertette a DimenSim 3 lépését, majd pedig egy minta ipari fogyasztón kerszetül mutatta meg, pontosan hogyan működik a program. A példán keresztül bemutatásra került, hogy ha egy napenergia-beruházást energiatárolóval bővítenek, akkor – attól függően, hogy "csak" BESS önfogyasztás optimalizálással vagy ezzel és piaci arbitrázzsal együtt – jelentős költségmegtakarítást lehet elérni, és a megtérülési idő is drasztikusan le tud csökkenni.

Ezt követően még az ipari BESS-beruházások támogatásokon túli kilátásairól és lehetőségeiről volt szó, a következő négy évre vonatkozóan; fontos tudni, hogy jelenleg még nincs nevesített vállalati akkumulátoros támogatási program a Jedlik Ányos pályázat utánra. Önmagában azonban a támogatás nem teremt tartós piacot, ha közben a bevételi lábak nem válnak érettebbé és piaci alapúvá; nem mindegyik támogatott ipari BESS projekt áll meg pénzügyileg a saját lábán.

A következő ciklus várhatóan azokat a projekteket jutalmazza majd, amelyeket piaci alapon terveznek meg és csak utána tekintenek a támogatásra,

nem pedig az üzleti modell alapjaként - hangsúlyozta Csapó Dániel.

Pénzügyileg általában nem állja meg a helyét, ha csak visszwatt-veszteség optimalizálásra létesítenek a cégek energiatárolót. Szerinte

kombinálni kell az önfogyasztás optimalizálást, kapacitás lekötést és piaci ár-arbitrázst a kedvező bevételi mix eléréséhez.

Címlapkép forrása: Portfolio