Extraprofitadók: van egy nagyon-nagyon probléma a szakértők szerint

Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli feszültségek miatt megugró olajárak láttán a francia politikai paletta szinte minden szereplője – a baloldali La France Insoumise-tól a Nemzeti Tömörülésen át a szocialistákig – az extraprofitok megadóztatását sürgeti. A vita középpontjában a TotalEnergies áll, noha negyedéves nyereségnövekedése jóval elmarad néhány versenytársáétól: a spanyol Repsol 154, a brit BP pedig 453 százalékos ugrást ért el. A csoport vezérigazgatója, Patrick Pouyanné az üzemanyagár-plafon fenntartásának bejelentésével próbálta tompítani a kritikákat, ugyanakkor azzal fenyegetett, hogy visszavonja az intézkedést, ha a kormány új adót vezet be.

A francia Szocialista Párt már be is jelentette, hogy törvényjavaslatot nyújt be azokra a vállalatokra vonatkozóan, amelyek árbevétele meghaladja a 750 millió eurót, és az elmúlt három évben átlagosan több mint 20 százalékos nyereségnövekedést értek el.

Szakértők szerint azonban ez a számítási módszer félrevezető, mert olyan, dinamikusan növekvő cégeket is sújtana, amelyek nem a geopolitikai feszültségekből húztak extraprofitot, hanem a piaci részesedésük bővülése vagy beruházásaik miatt lettek nyereségesebbek.

A korábbi tapasztalatok sem túl biztatók. A Közpolitikai Intézet (IPP) 2023-as jelentése szerint a 2022 decemberében, uniós rendelet alapján elfogadott ideiglenes szolidaritási hozzájárulás mindössze 69 millió eurót hozott a költségvetésnek – közel háromszor kevesebbet a kormányzati előrejelzésnél és mintegy negyvenszer kevesebbet az IPP eredeti becslésénél. Ennek egyik oka az volt, hogy az adó csak bizonyos tevékenységekre – elsősorban a kőolaj-finomításra és -kitermelésre – vonatkozott. Emellett a vállalatok korábbi veszteségek beszámításával és kiadások átütemezésével csökkenthették az adóalapjukat, miközben a nyereség jelentős része alacsonyabb adókulcsú országokban keletkezett.

Még látványosabb kudarcot vallott a villamosenergia-termelők inframarginális – az alacsonyabb költségű technológiákat alkalmazó termelők – bevételeire kivetett különadó, amely a várt 12,3 milliárd euró helyett mindössze 625 millió eurót eredményezett.

A szakértők szerint egy pusztán nemzeti szintű extraprofitadó érdemben nem működőképes. "Ezek a nyereségek nemzetközileg rendkívül mobilak" – hangsúlyozza Katheline Schubert, a Párizs 1 Panthéon–Sorbonne Egyetem közgazdászprofesszora.

Multinacionális vállalatokról van szó: ha egy adott országban plusz adót vetünk ki rájuk, a profit egyszerűen máshová vándorol

– tette hozzá.

A TotalEnergies esete különösen szemléletes: a csoport nyereségének döntő részét külföldön, elsősorban az olaj- és gázkitermelés helyszínein termeli, míg franciaországi tevékenysége jóval kevésbé jövedelmező.

A megoldás a szakértők szerint inkább uniós szinten képzelhető el. Spanyolország, Ausztria, Németország, Olaszország és Portugália már egy, a 2022-eshez hasonló közös intézkedés bevezetését szorgalmazza, Franciaország azonban egyelőre nem foglalt egyértelmű állást. Alice Chiocchetti, az IPP kutatója szerint az uniós megközelítés ugyan ambiciózus, de a 2022-es kapkodás hibáit nem szabad megismételni. Schubert professzor úgy véli, először pontosan meg kell határozni, mi minősül extraprofitnak, és milyen körülmények között adóztatható. Csak így alakítható ki kiszámítható, stabil szabályozási keret; enélkül a vállalatok azt érzékelik, hogy az állam egyik napról a másikra változtathat az adószabályokon, ami közvetlenül befolyásolja befektetési döntéseiket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images