Miért lett szennyezettebb a Balaton?

A Sió-zsilipet két éve nem nyitották ki, így minden szennyeződés a tóban marad. A melegebb víz ráadásul érzékenyebben reagál a terhelésre.

Szabad a hajó szennyvizét a Balatonba engedni?

Nem ajánlott és nem is indokolt. A kikötőkben már van megfelelő infrastruktúra, ahol biztonságosan le tudod adni.

Miért veszélyes a szennyvíz a tóra?

Egészségügyi kockázatot jelent, és felgyorsítja az algásodást.

Mi az az eutrofizáció?

Egyszerűen szólva: algásodás. A tó túl sok tápanyagot kap, ettől elszaporodnak az algák.

Milyen vegyszereket ne használjak hajókarbantartáshoz?

Kerüld a mérgező algagátlókat és az agresszív tisztítószereket. Ezek közvetlenül a vízbe jutva károsítják az élővilágot.

Hogyan tisztítsam a hajómat környezetbarátabban?

Használj biológiailag lebomló szereket, válaszd a mechanikai tisztítást, és a mosóvizet ne engedd közvetlenül a tóba.

Mit jelent a fenntartható hajózás?

Nem lemondást, hanem odafigyelést. Nem szennyezed a vizet, és tudatosan bánsz a vegyszerekkel.

EURHUF USDHUF BTCUSD BUX OTP MOL RICHTER MTELEKOM OPUS XAUUSD

Gazdaság

Súlyos a helyzet Balatonnál: azonnali intézkedést sürget a BLKI

Portfolio

2026. május 07. 10:07

A szabálytalan szennyvízkezelés és a káros vegyszerek használata ugyanis egyre nagyobb veszélyt jelent a tó ökológiai állapotára, ezért sürgős szemléletváltást kér a balatoni hajósoktól a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Bár a vízminőség jelenleg kiváló, a klímaváltozás és a megnövekedett forgalom miatt a korábbi környezetszennyező gyakorlatok már nem tarthatók fenn – közölte a szervezet közleményében.

Vasas Gábor főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a balatoni szabadidős és sporthajózás jövője szorosan összefügg a tó egészségével. A klímaváltozás hatására a víz egyre érzékenyebben reagál a szennyezésekre. Emelkedik a vízhőmérséklet, és megváltozott a tó vízháztartása is.

Mivel a Sió-zsilipet két éve nem nyitották ki, minden vízbe kerülő szennyeződés a Balatonban marad.

A kutatóintézet mérései és a kikötőmesterek tapasztalatai egyaránt igazolják a problémát, a kikötők és a nagyobb hajócsoportosulások környékén már most is mérhetően magasabb a víz szennyezettsége.

A szakemberek két kritikus területen sürgetnek azonnali változtatást:

az első a fedélzeti szennyvíz kezelésének rendezése, mivel a kikötőkben már rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra, amely lehetővé teszi a biztonságos és ellenőrzött leadást, így indokolatlan a tó vizének terhelése. A Balatonba engedett szennyvíz komoly egészségügyi kockázatot jelent, emellett jelentősen felgyorsítja az eutrofizációt, vagyis az algásodást.
A másik súlyos probléma a hajókarbantartás során használt vegyszerek kérdése, mivel a hajótestek tisztításához és az algagátláshoz gyakran alkalmaznak olyan mérgező anyagokat, amelyek közvetlenül a vízbe jutva károsítják az élővilágot.

A kutatók azt javasolják, hogy a hajósok hagyjanak fel ezeknek a szereknek a használatával.

Helyettük váltsanak környezetbarát, biológiailag lebomló alternatívákra, valamint fontos lenne a vegyszerhasználat minimalizálása, a keletkező mosóvíz megfelelő kezelése, valamint a mechanikai tisztítási módszerek előnyben részesítése.

A kutatóintézet szakemberei hangsúlyozzák, hogy a tó egyre intenzívebb használata és az éghajlatváltozás együttesen kritikus helyzetet teremtett. Ebben a környezetben az eddig elnézett rossz szokások egyszerűen nem folytathatók tovább.

A fenntartható hajózás nem lemondást jelent, hanem egy olyan minőségi szemléletváltást, amely elengedhetetlen a Balaton jövője szempontjából – teszi hozzá a Vasas Gábor főigazgató és Preiszner Bálint tudományos munkatárs által jegyzett közlemény.