Nagyban és kicsiben is működik: öles léptekkel jön fel az ökogazdálkodás Magyarországon

A hazai ökológiai gazdálkodás egyik legfontosabb mutatója a terület, ami a számok nyelvén annyit jelent, hogy jelenleg négyszázhúszezer hektár tartozik biogazdálkodás alá Magyarországon. Ez a teljes mezőgazdasági terület nyolc százalékát teszi ki, amivel Európai összevetésben nem állunk rosszul: miközben a listavezető országok – például a közel 30%-on álló Ausztriával –jóval előrébb járnak, alig maradunk el a 10% körüli átlaghoz képest, mutatott rá Roszík Péter a Portfolio kérdésére.

AgroFuture 2026

Napirenden a legfajsúlyosabb fenntarthatósági és innovációs kérdések, amelyek döntően meghatározzák a hazai agrárvállalkozások jövőjét és életképességét.

Információ és jelentkezés

A Biokontroll Hungária ügyvezetője hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak bővülése kifejezetten erős volt, amiben komoly szerepük volt az ökotámogatásoknak, az utóbbi támogatási körökben ugyanakkor a kellően bő keretösszegeknek köszönhetően minden pályázó nyerni tudott.

Az átállás ára: szabályok már vannak, „bio” még nincs

A belépés nem csak elhatározás kérdése: az ökogazdálkodás növénytermesztésben, állattartásban vagy méhészetben átállási időszakkal indul, amelyben a termelőnek már az előírások szerint kell dolgoznia, de még nem értékesítheti a termékét ökológiai jelöléssel.

Roszík szerint ez a gazdák szemszögéből kifejezetten kényes szakasz, hiszen hozamcsökkenés jelentkezik, az ellenőrzés költséggel jár, a bevételekben azonban a szintlépés eleinte nem mutatkozik meg. A rendszer ezt részben kompenzálja, az első 2–3 évben ugyanis magasabb az átállási összeg, emelte ki.

Nagyban is működik

A biogazdálkodással kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévhit, hogy az kizárólag a kisgazdaságok műfaja. Roszík Péter szerint a kép jóval árnyaltabb:

Sok tévhit van, hiszen több ezer hektáros biogazdaságok is vannak, amelyek gyönyörűen működnek,

miközben természetesen a családi gazdaságok szintén jelentős szereplők. Átlagosan 100–150 hektár körül alakul a gazdaságméret ökofronton a mai gyakorlatban.

A méret kérdésében inkább a költségek megoszlása a döntő: a tanúsítás és ellenőrzés fajlagosan a nagyobb területen könnyebben „szétteríthető”, míg egy nagyon kis birtoknál érzékenyebb tétel lehet – ugyanakkor a szakember úgy véli, hogy önmagában nem ez az, ami visszatartja a termelőket.

A szűk keresztmetszet: gondolkodás, tudás és inputok

Arra a kérdésre, hogy miért nem lehet mindent átállítani ökológiai termelésre az országban, Roszík Péter egy fontos dilemmát emelt ki:

A modern biogazdálkodás a jövő lehetősége, miszerint ezen keretek között majdnem ugyanannyit lehet termelni, mint az iparszerű gazdálkodásban, azonban a kapcsolódó környezeti kockázatok nélkül.

A legfontosabb akadályt a szakember nem kizárólag a technológiában látja. „Nemcsak a területeknek kell átállni, hanem az emberek gondolkodásának is” – fogalmazott. Szerinte „bekényszeríteni” senkit nem érdemes, az egész ugyanis csak akkor működik, ha a gazda látja, hogy a rendszer rentábilis, és közben jó érzet is társul hozzá.

A gyakorlati kérdések között az inputok – különösen a tápanyag-utánpótlás – rendszeresen előjönnek. Roszík szerint

a piac és a technológia ma már szélesebb mozgásteret ad, mint sokan gondolják, így ezen a téren is érdemes optimistán tekinteni a nagyképre.

Az esedékes kormányváltás apropóján Roszík Péter nem számít változásra a szegmensben. „A biogazdálkodásban nem lesz törés a szabályozásban” – osztotta meg várakozását, egyúttal pedig utalt rá, hogy az ökológiai gazdálkodás EU-szinten kiemelt agrárpolitikai irány, ezért a hazai keretek fenntartása teljesen reális szcenárió, különös tekintettel az eddigiekhez képest szorosabb uniós együttműködésre. A jelenlegi támogatás-konstrukciót erős biztonsági elemnek tartja, mivel az 5 évre szól, „amiből 4 év még hátra van, és ez biztonságot jelent”.

Folytatás a Portfolio Agrofuture 2026-on

Az ökológiai területnövekedés fenntarthatósága, az átállás gazdasági realitásai, a tápanyag-utánpótlás és a modern biogazdálkodás gyakorlati modelljei olyan kérdések, amelyek a hazai agrárium versenyképessége és kockázatkezelése szempontjából is egyre fontosabbak. Ezek a dilemmák és megoldási utak a Portfolio Agrofuture 2026 konferencián is fókuszba kerülnek, ahol a piac, a szabályozás, a finanszírozás és a technológia oldaláról is napirendre kerül, hogyan lehet egyszerre jövedelmezően és környezeti szempontból fenntarthatóbban termelni. Regisztráljon most!

Címlapkép forrása: David Ebener/picture alliance via Getty Images