Bóna Szabolcs: így kellene átalakítani a hazai élelmiszertermelést

Bár Magyarország természeti adottságai kiválóak, a hazai agrárium nemzetközi versenyképessége jelentősen elmarad a lehetőségektől. Ennek fő oka az átgondolt jövőkép hiánya. Szintén problémát jelent az uniós és hazai források rosszul célzott felhasználása, amely nem mindig ösztönzi a tényleges gazdasági teljesítményt - írta Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter az Agrárszektor Metszet rovatában megjelent véleménycikkében. Hozzátette: a megújulás alapja egy kiszámítható, szakmai alapokon nyugvó rendszer kialakítása. Ennek nem technokrata ígéretekre, hanem felelősségvállalásra és a rövid távú nehézségek őszinte beismerésére kell épülnie.

Az új miniszter kifejtette: a leggyorsabban érzékelhető társadalmi és gazdasági változást az alapvető és egészséges élelmiszerek áfacsökkentése hozhatja el. Ez kiterjedne a zöldségek és gyümölcsök teljes körére is.

A tervek szerint az 5 százalékos adókulcs megfizethetőbbé tenné az élelmiszereket a lakosság számára, miközben javítaná a hazai termelők versenyképességét.

Ezzel párhuzamosan elengedhetetlen a szakhatóságok, így a Nébih függetlenségének és integritásának helyreállítása, ez ugyanis a modern járvány- és élelmiszer-biztonság alapja. Az agrártámogatások rendszerét úgy kell átalakítani, hogy az üzemmérettől függetlenül a hatékonyságot és a hozzáadott érték növelését díjazza. A miniszter szerint kiemelten kell segíteni a hátrányos helyzetű kis- és középvállalkozásokat, valamint a fiatal gazdálkodókat.

A földtörvény felülvizsgálata során azokat a fiatalokat és családokat kell előnyben részesíteni az állami földek haszonbérleténél, akik ténylegesen gazdálkodnak.

A hazai termékek piacra jutását a bürokrácia csökkentésével és a kistermelői feldolgozás engedélyezésének egyszerűsítésével lehet felgyorsítani. Emellett kulcsfontosságú a rövid ellátási láncok (REL) megerősítése - tette hozzá.

A miniszter kitért arra is: Magyarország számára létfontosságú az európai uniós tagság, amely biztosítja a piacokat és a nélkülözhetetlen agrártámogatásokat. Ugyanakkor a hazai gazdák védelme érdekében az EU-n belül határozottabban kell fellépni.

Meg kell állítani a harmadik országokból érkező, gyengébb minőségű és ellenőrizhetetlen élelmiszerek beáramlását, hatékonyan megvédve ezzel a magyar piacot.

Súlyos szerkezeti problémát jelent, hogy a magyar agrárexport jelentős része ma még alacsony feldolgozottságú nyersanyag. Ezzel szemben a magasabb hozzáadott értékű élelmiszerekből nagymértékű importra szorulunk. Ez a helyzet rendkívül kiszolgáltatottá teszi a termelőket a globális piaci árváltozásoknak. A mennyiségi hajsza helyett a minőségre, az élelmiszeripar célzott fejlesztésére és az integráció erősítésére kell fókuszálni. A rendelkezésre álló erőforrásokat arra kell fordítani, hogy az itthon megtermelt alapanyagokból belföldön készüljenek magas hozzáadott értékű késztermékek.

A jövő agráriuma elképzelhetetlen a legmodernebb technológiák alkalmazása nélkül - érvel a miniszter. A precíziós gazdálkodás, a mezőgazdasági drónok, a szenzortechnika és az adatalapú döntéshozatal mára a versenyképesség alapfeltételévé váltak.

Ez a technológiai ugrás megköveteli a folyamatos képzést és egy valós szakmai segítséget nyújtó agrár-szaktanácsadói hálózat kiépítését.

A munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban a generációváltás is csak akkor lehet sikeres, ha a fiatalok számára vonzóvá válik a vidéki élet. Ehhez a mezőgazdasági lehetőségeken túl megfelelő vidéki infrastruktúrára és fejlett szolgáltatásokra is szükség van.

A felsorolt célok eléréséhez magát az agrárkormányzatot is át kell alakítani. Egy szolgáltató, ügyfélközpontú és digitalizált közigazgatás létrehozása a cél

- fogalmaz a miniszter. Ennek az intézményrendszernek a felesleges adminisztratív terhek növelése helyett valódi, hatékony segítséget kell nyújtania a magyar gazdáknak a mindennapi munkában és a sikeres piacra jutásban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images