Bóna Szabolcs kimondta: vége a folyamatos állami mentőöveknek Magyarországon

Az Agrárszektornak interjút adó miniszter úgy nyilatkozott, hogy határozottan átalakítaná az agrárkamarát. Meglátása szerint a szervezet mára elvesztette szakmai fókuszát, és politikai intézménnyé vált. A cél egy politikamentes, költséghatékonyabban működő, valódi szolgáltató kamara létrehozása - ehhez új választási rendszerre és alapszabályra lesz szükség. Ezzel párhuzamosan egy holland mintára épülő, hármas pillérű agrár-tudástranszfer rendszert alakítanának ki. Ez a hálózat a szaktanácsadókat, az egyetemi-kutatói szférát és az adatvezérelt döntéstámogatást köti majd össze a gazdálkodók megsegítése érdekében.

Az ágazati háttérintézmények és az alapítványi formában működő állami agrárvagyonok – mint például a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok – működését és vagyonkezelését is felülvizsgálják.

Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság jövője szempontjából a versenyképesség növelése az elsődleges feladat. A magyar termelőknek a külföldi tömegárukkal folytatott kilátástalan árverseny helyett a magasabb hozzáadott értékű termékekre kellene fókuszálniuk, különösen azokra a hazai árukra – például a minőségi vajra vagy a gyümölcsjoghurtokra –, amelyek jelenleg hiányoznak a boltok polcairól. Mivel a Közös Agrárpolitika (KAP) uniós támogatásai várhatóan csökkenni fognak, az ágazatnak el kell érnie a piaci alapú jövedelmezőséget. A támogatásoktól független, nyereséges működés elérésében a magasabb kibocsátási értéket képviselő szektorok, mint például a szarvasmarha- vagy a kiskérődző-ágazat, jelenthetik a kitörési pontot.

Nem lehet mindig az államra várni

A klímaváltozás és az állandósuló aszálykárok miatt alapjaiban kell újraalkotni a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert.

Nem fenntartható az a gyakorlat, amely a termeléskiesést kizárólag állami kompenzációval igyekszik enyhíteni. A termelőknek nagyobb öngondoskodást és egyéni felelősséget kell vállalniuk - hangsúlyozta Bóna Szabolcs. Nem érdemes például olyan területen éveken át kukoricát termeszteni, amely az agrometeorológiai adatok szerint már alkalmatlan erre, és folyamatosan veszteséget termel. A gazdálkodóknak az objektív adatokra támaszkodva kell alkalmazkodniuk a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Ez sok esetben a művelési ágak megváltoztatását, a kedvezőtlenebb adottságú szántók helyett pedig erdők vagy gyepek telepítését, azaz a területhasználat váltását is megkövetelheti.

A munkaerőhiány és a vendégmunkások kérdése kapcsán a minisztérium felülvizsgálja a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit. Ez azonban nem fog teljes tiltást jelenteni.

A szigorítás célja az esetleges visszaélések megszüntetése és a hazai munkavállalók érdekeinek védelme. Azokon az agrár- és élelmiszeripari területeken, ahol elengedhetetlen a külföldi munkaerő bevonása, továbbra is biztosított marad a foglalkoztatásuk. Hosszú távon az ágazati munkaerőhiányra a szakma presztízsének helyreállítása és a sikeres generációváltás jelentheti a megoldást. Ennek elősegítése érdekében a jövőben kiemelten támogatják a fiatal gazdák földhöz jutását és indulását.

A specifikus ágazati kihívásokkal – mint például az akvakultúra-ágazatot sújtó aránytalan szállítási útdíjakkal – a kormányzat célzottan, eseti szinten foglalkozik. A válságban lévő méhészeti ágazat megsegítése érdekében elsődleges cél a minőségi hazai méz piaci pozíciójának erősítése az import hamisítványokkal szemben. Emellett elengedhetetlen a biodiverzitás növelése és a méhlegelők területének bővítése. Ezt például lucerna vagy mézontófű vetésével lehetne elérni, ami a diverzifikáció révén a növénytermesztők számára is értékes, támogatható alternatívát jelenthet.

Az agrárium elkövetkező éveinek legfőbb sikermérője a termékpályák szereplői közötti szoros, integrációra épülő együttműködés megteremtése lesz

- fogalmazott Bóna Szabolcs. Ugyanilyen fontos a generációváltás sikeres végrehajtása, valamint egy olyan tudásalapú mezőgazdaság felépítése, amely mind a precíziós technológiák, mind a piaci működés terén naprakész adatokra támaszkodva hoz döntéseket.

Bóna Szabolcs a napokban véleménycikket is írt az Agrárszektor vendégszerzői rovatába, a Metszetbe. Ebben egy teljesen új agrárstratégiát is felvázolt, amely a termelés és feldolgozás együttműködésére és a modern, klímaadaptív agráriumra fókuszál.

A teljes interjú az Agrárszektor oldalán ide kattintva olvasható.

Címlapkép forrása: Portfolio