Kezdjük a nagy képpel. Ön kereskedői szemüvegen át látja az élelmiszergazdaságot: most, 2026 tavaszán milyen bőrben van az élelmiszer-ellátási lánc?
Kozák Tamás: Az ellátási lánc egésze szempontjából jól látszanak azok a kritikus pontok, amelyek az utóbbi években rendszeresen visszatérnek. Ezek közül kiemelkedik az adóterhelés kérdése – ideértve a különadót és a kapcsolódó költségeket –, illetve az árrésstop hatása, ami nem csak a kereskedelemben, hanem az egész termékpályán torzít.
A másik nagy blokk az energiahatékonyság kérdése, a magyar élelmiszeripar energiaigénye ugyanis magas, az energiahatékonysági problémák régóta velünk vannak, és mindez együtt erősen befolyásolja a versenyképességet. Emellett a munkatermelékenységi mutatók sem javultak látványosan az élelmiszergazdaságban. Ha ebben érdemi előrelépést akarunk, akkor ellátási lánc szinten kell gondolkodni, és ehhez a piaci működést gúzsba kötő megoldások leépítése is szükséges.
Ha már a különadónál tartunk, azt az OKSZ évek óta kritizálja. Miért tartják ennyire problémásnak?
Kozák Tamás: A különadó a már eleve magas adótartalmat emeli tovább az élelmiszerek egy jelentős körében. Magyarországon az áfa a világon az egyik legmagasabb, erre jön rá a kereskedelem nagyobb szereplőit érintően a 4,5%-os különadó, ami a fogyasztói árban megjelenő közvetlen adótartalmat kiugró szintre tolja.
Ennek az egyik legfontosabb következménye, hogy a magyar élelmiszerek versenyképessége sérül. A határ mentén élők pontosan érzékelik ezt: visszatérően felmerül, hogy miért kerül többe ugyanaz a termék a határ inneni oldalán, mint a túlsón. És erre a kérdésre a magas adótartalom nagyon sokszor a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb magyarázat.
Ráadásul nem csak a különadóról beszélünk. Itt vannak egyéb tételek is, például az EPR – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer –, ami nemzetközi összehasonlításban szintén érzékeny pont. Összességében ezek a költségek és adók közösen rontják a versenyképességet, és ez egyszerre fáj a kereskedőnek és a beszállítónak.
Az árrésstop már a kezdetektől nagy vihart kavart. Ön miért tartja ezt az intézkedést kontraproduktívnak, és mi a legfontosabb mechanizmus, amit a közbeszédben félreértenek?
Kozák Tamás: Kezdjük azzal, hogy az árrésstopot a politika gyakran összekeveri azzal, mintha ez profitstop lenne. A kettő nem ugyanaz. A probléma gyökere, hogy az árrésstop teljesen felborította a termékpálya normál piaci működését.
Amikor piaci alapú árképzés van, a kereskedő és a beszállító az aktuális kereslet-kínálati viszonyokhoz igazodva, sokszor együtt optimalizálja az árat. Ez ellátási lánc szinten is segíti a hatékonyságot és az eredményességet, hiszen rugalmasabb a rendszer, jobban lehet reagálni. Az árrésstop viszont azt eredményezte, hogy sok szereplő a verseny alapú gondolkodás helyett egy költségalapú árképzés felé tolódott el.
És amikor a rendszer költségalapúvá válik, akkor a szereplők ösztönösen megpróbálják a költségeiket „visszanyomni” az értékláncban: mindenki az előtte lévő szereplőre próbálja áthárítani, amit tud. Ennek pedig az a következménye, hogy a veszteségek nem csak egy ponton csapódnak le: megjelenhetnek a feldolgozóknál is, és általában romlik a beszállítói-kiskereskedelmi együttműködés minősége.
Mit jelent ez a gyakorlatban, a fogyasztó mit lát ebből?
Kozák Tamás: Az egyik fontos következmény, hogy csökkenhet az akciók száma. Piaci alapú árképzésnél gyakori, hogy a beszállítóval együtt rakunk össze olyan akciós mechanikákat, amelyek a kereslethez igazodnak, és a készletezéstől kezdve a forgalomélénkítésig sok mindent optimalizálnak. Ha ezt a logikát elvágjuk, akkor a rendszer merevebb lesz, és az akciózási tér is beszűkül.
A másik, hogy az árrésstop veszteséget okoz a kereskedelemben, és amikor a túlélés a kérdés, akkor a kereskedő rákényszerül, hogy a lehető legolcsóbb beszerzési forrásokat keresse. Ez pedig könnyen elvihet abba az irányba, hogy ha az import olcsóbb, akkor nő az import felé fordulás kísértése – még akkor is, ha egyébként a beszerzési politikákban sokszor szerepel a hazai beszállítók preferálása, ha a minőség és a feltételek összevethetők.
Ez olyan, mintha elzárnánk a termosztátot, miközben forr a víz, vagyis a költségek az árrésstoptól függetlenül még léteznek. Lehet úgy tenni, mintha a rendszer kezelhető lenne adminisztratív eszközökkel, de közben az energia, a logisztika, a munkabér, a finanszírozás – ezek mind mozognak.
Ha a piaci alkalmazkodás csatornáit elzárjuk, a feszültségek akkor is felgyűlnek, csak máshol fognak kitörni: veszteségben, beruházáselhalasztásban, készlethiányban, minőségi kompromisszumokban vagy importnyomásban.
Mennyire sürgős az árrésstop kivezetése? Látható most olyan makropálya, ami ezt lehetővé tenné?
Kozák Tamás: Ezzel érdemben foglalkozni kell. Az árrésstop ideiglenesnek indult, aztán hosszabbítgatások következtek – ez a bizonytalanság önmagában is romboló, mert a szereplők nem tudnak normál üzleti tervezést végezni.
Az inflációs képet persze figyelni kell. A beszélgetésünk idején friss adatok is érkeztek: az élelmiszerárak egy része bázis alatti volt, és már „almát az almával” tudunk összehasonlítani, hiszen az árrésstop 2025 márciusának közepe óta hatályos, tehát a bázishatás is értelmezhetőbb. De ettől még inflációs kockázatok mindig vannak – a geopolitikai kockázatoktól az energiapiaci mozgásokig.
A kérdés az, hogy egy esetleges költségsokk – például az olaj vagy a földgáz árának változása – mikor és hogyan gyűrűzik be. Például a földgázár a műtrágyán keresztül a növénytermesztésre is hat, és ezen keresztül még az állattenyésztésre is, a takarmányokon át. Tehát a kivezetésnél a döntéshozóknak egyszerre kell nézniük a rövid távú inflációs képet és a középtávú piaci működőképességet.
Az energiahatékonyság is egy forró téma, de vajon miért olyan fontos ez az ellátási lánc szempontjából?
Kozák Tamás: A magyar élelmiszeripar energiaigényes, és a hatékonyság sok esetben elmarad a régiós versenytársaktól.
Egy hazai vállalat akár kétszer annyi energiát használhat fel egységnyi hozzáadott érték előállításához, mint például Csehországban, Lengyelországban vagy Szlovákiában működő szereplők.
És itt kapcsolódik a hozzáadott érték kérdése: a magyar élelmiszeripar hozzáadott értéke alacsony – nagyjából 20–21% körüli arányról beszéltünk a kibocsátáshoz viszonyítva –, ezen pedig emelni kell. De ezt nem lehet úgy, hogy közben az ellátási lánc egyes szereplőire béklyókat teszünk, mert akkor a beruházási és innovációs képesség csökken, márpedig energiahatékonyságot javítani és termelékenységet növelni beruházás nélkül nem lehet.
Mennyire nehéz bekerülni a nagy láncokhoz beszállítóként?
Kozák Tamás: Nagyon sok termékkörben erős a hazai beszállítói jelenlét: 10 termékből 8-nál ez a helyzet. Ezek jellemzően hosszú távú szerződések, tehát nem arról van szó, hogy minden héten lecserélődnek a partnerek – éppen ellenkezőleg, sok esetben stratégiai együttműködések alakultak ki.
A beszállítói pozíciók erősödésében még lehetne tartalék is. Például a saját márkás termékekkel kapcsolatos korlátozások enyhítése vagy megszüntetése javíthatná a hazai gyártók esélyeit. A private label nem azt jelenti, hogy nem magyar a termék; sok esetben ugyanaz a gyártó áll mögötte, csak nem a gyártói márka van a csomagoláson. Ha ezek a csatornák bővülnek, az a hazai beszállítói oldalt is stabilizálhatja.
Mit várnak az új kormánytól? Lehet-e változás abban, hogy mennyire partnerségi alapon működik a szabályozás?
Kozák Tamás: Mi eddig is folytattuk a problémafeltáró kommunikációt, szakértői egyeztetésekben vettünk részt, elemzéseket és anyagokat juttattunk el a döntéshozókhoz. Most meg kell várni, hogy az új kormány felálljon, és utána derül ki, milyen nyitottsággal közelít ezekhez a kérdésekhez.
A reményünk az, hogy nagyobb lesz a nyitottság a problémák meghallgatására és kezelésére, mint korábban. Mert ha az a cél, hogy a hatékonyság nőjön, az eredményesség javuljon, a hozzáadott érték emelkedjen, akkor az ellátási lánc szereplőit nem egymással szembe állítani kell, hanem olyan környezetet teremteni, amelyben a beszállító és a kereskedő valódi stratégiai partner tud lenni.
Jön Portfolio Agrofood 2026 az élelmiszeripar és -kereskedelem legfrissebb trendjeivel
A fenti témák – az élelmiszer-infláció és a szabályozói környezet hatásai, az ellátási láncok alkalmazkodása, a hazai beszállítók helyzete, a költség- és energiaoldali kihívások, valamint a versenyképességet meghatározó termelékenységi és hozzáadottérték-kérdések – kiemelt fókuszt kapnak a Portfolio Agrofood 2026 konferencián.
Az esemény a teljes agrár- és élelmiszeripari értéklánc szereplőit szólítja meg a termeléstől és feldolgozástól a kereskedelmen át a finanszírozásig és szakpolitikáig, ahol az ágazat legfontosabb dilemmái és lehetséges válaszai kerülnek napirendre. A konferencián Dr. Kozák Tamás előadóként szintén jelen lesz. Regisztráljon most!
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg
Változik az üzemanyagok ára a nagykereskedőknél.
Megjött a hatalmas bejelentés: tőzsdére megy az OpenAI
Bizalmas IPO-kérelmet nyújtott be a ChatGPT fejlesztője.
Felmentik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjét
Magyar Péter már első Partizán-interjújában kritizálta Gaál Szabolcs Barnát.
Pályázatot hirdet az Oktatási Minisztérium, hogy a következő tanévben már több tankönyvből lehessen válogatni
Aztán átfogó tankönyvreform jön.
Kiderült, mennyit kell fizetnie hónap végéig az önkormányzatoknak – Budapestet mentesítette a kormány
Kazincbarcika fizetheti a legtöbbet.
Minden kórházban rekedt gyerek sorsát egyénileg rendezi a kormány
Az intézkedések már elkezdődtek az ügyben.
Teljesen új Siri jön, végre megmutatta AI-stratégiáját az Apple
Itt vannak az újdonságok.
Az Nvidia-vezér éppen próbálja felbeszélni az AI-részvények árfolyamát
Nagy lett Jensen Huang befolyása.
Az állami árstopok olyanok, mint a drogok - könnyű rászokni, de annál nehezebb leszokni róluk
A forint erősödik, a kötvénypiac fellélegzett, a vállalkozók optimistábbak, az ország pedig eufóriában él a választások óta. De vajon valódi gazdasági fordulat kezdődött, vagy csak... Th
Buborékok és bajnokok - a tőzsde mindenkori sztárjai a Nifty Fiftytől a Magnificent Sevenig
Minden tőzsdei korszaknak megvannak a maga "kiválasztottjai" - az a szűk részvénycsoport, amelyre az intézményi befektetők, az elemzők és a média szinte egyszerre szegezi a tekintetét. Mögö
A belga hatóság bekeményít: büntetőeljárások adatvédelmi jogsértés esetén
A belga Adatvédelmi Hatóság ("GBA") 2026 májusában hivatalosan bejelentette, hogy a jövőben aktívan élni kíván a büntetőeljárás kezdeményezésének lehetőségével az adatvédelmi szabá
Lakásfelújítás, hitelkiváltás, autócsere előtt állsz? Ennyit személyi kölcsönt vesznek fel most a magyarok
Továbbra sincs megállás a személyi kölcsönök piacán: nemcsak a kereslet maradt erős, a hitelek összege is szépen hízott. A friss Bankmonitor-adatok alapján a személyi kölcsönök átlagos hi
Belső ellenőrzés külső kézben - kontrollvesztés helyett hatékonyság
Díjmentes online webináriumunkon bemutatjuk, milyen szerepet tölthet be a kiszervezett vagy részben kiszervezett belső ellenőrzés a vállalati kontrollkörnyezet fejlesztésében, hogyan támogathat
A hét legfontosabb elemzés 2026 áprilisából - Egészség, megtakarítások, árak, munkahelyek, oktatás, Ukrajnából menekültek
A magyar elemző, kutató világ 25 új adatokat, kutatási eredményeket bemutató elemzéseit szemlézve mutatjuk be a hét legérdekesebb munkát. A hónap üzenete: Az ország helyzete a bizonytalansá
Lesz NER kárpótlási jegy?
Elgondolkozom, hogyan lehetne megúszni, hogy folyton állami károsultak kárpótlásával gyötrődjünk. Nyilván sokféleképpen, de most egy aspektusra koncentrálnék. A ‘90-es évekbeli kárpótl
Az EU technológiai szuverenitási csomagja: mit hozhat a gyakorlatban?
Június 3-án az Európai Bizottság bemutatta az Európai technológiai szuverenitási csomagot (European Technological Sovereignty Package), amely az EU eddigi legátfogóbb válasza a digitális függő
Megvan, honnan jöhet az első százmilliárdos spórolás a Tisza-kormánynak
Könnyebb lehet, mint gondoltuk.
A tőzsde elhallgatott fegyvere: Valóban többet ér a cég, ha jól kommunikál?
Ezen bukhatnak el akár sikeres cégek.
Visszaszólnak a magyar cégek: tényleg senki nem számított a 360-as euróra?
A pénteki Checklistben a vállalati oldalról nézzük meg a túl erős forintot.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
