„Ez egy 8 napon túl gyógyuló sérülés az egész termékpályán” – Az árréstopról is szó lesz a Portfolio Agrofood 2026-on
Gazdaság

„Ez egy 8 napon túl gyógyuló sérülés az egész termékpályán” – Az árréstopról is szó lesz a Portfolio Agrofood 2026-on

Portfolio
Különadók, árrésstop, magas adótartalom és drága energia: a magyar élelmiszer-értéklánc szereplői egyszerre több irányból kapnak nyomást. A Portfolio a legfrissebb inflációs és piaci tapasztalatokról, a kereskedelem és a beszállítók mozgásteréről, valamint a szabályozói környezet várható irányairól kérdezte Dr. Kozák Tamást, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát. A téma a május 19-i Portfolio AgroFood 2026 konferencián is napirenden lesz, Kozák Tamás pedig az eseményen személyesen is értékeli a helyzetképet. Regisztráljon most!

Kezdjük a nagy képpel. Ön kereskedői szemüvegen át látja az élelmiszergazdaságot: most, 2026 tavaszán milyen bőrben van az élelmiszer-ellátási lánc?

Kozák Tamás: Az ellátási lánc egésze szempontjából jól látszanak azok a kritikus pontok, amelyek az utóbbi években rendszeresen visszatérnek. Ezek közül kiemelkedik az adóterhelés kérdése – ideértve a különadót és a kapcsolódó költségeket –, illetve az árrésstop hatása, ami nem csak a kereskedelemben, hanem az egész termékpályán torzít.

Kozák Tamás
Országos Kereskedelmi Szövetség, főtitkár
Dr. Kozák Tamás szakmai pályafutása során több szállal is kapcsolódott a kereskedelemhez. Klauzál Gábor, illetve Baross Gábor díjas közgazdász, korábban államigazgatási köztisztviselőként vett részt t
Tovább

A másik nagy blokk az energiahatékonyság kérdése, a magyar élelmiszeripar energiaigénye ugyanis magas, az energiahatékonysági problémák régóta velünk vannak, és mindez együtt erősen befolyásolja a versenyképességet. Emellett a munkatermelékenységi mutatók sem javultak látványosan az élelmiszergazdaságban. Ha ebben érdemi előrelépést akarunk, akkor ellátási lánc szinten kell gondolkodni, és ehhez a piaci működést gúzsba kötő megoldások leépítése is szükséges.

Ha már a különadónál tartunk, azt az OKSZ évek óta kritizálja. Miért tartják ennyire problémásnak?

Kozák Tamás: A különadó a már eleve magas adótartalmat emeli tovább az élelmiszerek egy jelentős körében. Magyarországon az áfa a világon az egyik legmagasabb, erre jön rá a kereskedelem nagyobb szereplőit érintően a 4,5%-os különadó, ami a fogyasztói árban megjelenő közvetlen adótartalmat kiugró szintre tolja.

Ennek az egyik legfontosabb következménye, hogy a magyar élelmiszerek versenyképessége sérül. A határ mentén élők pontosan érzékelik ezt: visszatérően felmerül, hogy miért kerül többe ugyanaz a termék a határ inneni oldalán, mint a túlsón. És erre a kérdésre a magas adótartalom nagyon sokszor a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb magyarázat.

A hazai élelmiszeripar tematikus szakmai konferenciája: középpontban a hatékonyság, a versenyképesség és az üzleti siker

Ráadásul nem csak a különadóról beszélünk. Itt vannak egyéb tételek is, például az EPR – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer –, ami nemzetközi összehasonlításban szintén érzékeny pont. Összességében ezek a költségek és adók közösen rontják a versenyképességet, és ez egyszerre fáj a kereskedőnek és a beszállítónak.

Az árrésstop már a kezdetektől nagy vihart kavart. Ön miért tartja ezt az intézkedést kontraproduktívnak, és mi a legfontosabb mechanizmus, amit a közbeszédben félreértenek?

Kozák Tamás: Kezdjük azzal, hogy az árrésstopot a politika gyakran összekeveri azzal, mintha ez profitstop lenne. A kettő nem ugyanaz. A probléma gyökere, hogy az árrésstop teljesen felborította a termékpálya normál piaci működését.

Amikor piaci alapú árképzés van, a kereskedő és a beszállító az aktuális kereslet-kínálati viszonyokhoz igazodva, sokszor együtt optimalizálja az árat. Ez ellátási lánc szinten is segíti a hatékonyságot és az eredményességet, hiszen rugalmasabb a rendszer, jobban lehet reagálni. Az árrésstop viszont azt eredményezte, hogy sok szereplő a verseny alapú gondolkodás helyett egy költségalapú árképzés felé tolódott el.

És amikor a rendszer költségalapúvá válik, akkor a szereplők ösztönösen megpróbálják a költségeiket „visszanyomni” az értékláncban: mindenki az előtte lévő szereplőre próbálja áthárítani, amit tud. Ennek pedig az a következménye, hogy a veszteségek nem csak egy ponton csapódnak le: megjelenhetnek a feldolgozóknál is, és általában romlik a beszállítói-kiskereskedelmi együttműködés minősége.

Mit jelent ez a gyakorlatban, a fogyasztó mit lát ebből?

Kozák Tamás: Az egyik fontos következmény, hogy csökkenhet az akciók száma. Piaci alapú árképzésnél gyakori, hogy a beszállítóval együtt rakunk össze olyan akciós mechanikákat, amelyek a kereslethez igazodnak, és a készletezéstől kezdve a forgalomélénkítésig sok mindent optimalizálnak. Ha ezt a logikát elvágjuk, akkor a rendszer merevebb lesz, és az akciózási tér is beszűkül.

A másik, hogy az árrésstop veszteséget okoz a kereskedelemben, és amikor a túlélés a kérdés, akkor a kereskedő rákényszerül, hogy a lehető legolcsóbb beszerzési forrásokat keresse. Ez pedig könnyen elvihet abba az irányba, hogy ha az import olcsóbb, akkor nő az import felé fordulás kísértése – még akkor is, ha egyébként a beszerzési politikákban sokszor szerepel a hazai beszállítók preferálása, ha a minőség és a feltételek összevethetők.

A hazai élelmiszeripar tematikus szakmai konferenciája: középpontban a hatékonyság, a versenyképesség és az üzleti siker
Információ és jelentkezés

Ez olyan, mintha elzárnánk a termosztátot, miközben forr a víz, vagyis a költségek az árrésstoptól függetlenül még léteznek. Lehet úgy tenni, mintha a rendszer kezelhető lenne adminisztratív eszközökkel, de közben az energia, a logisztika, a munkabér, a finanszírozás – ezek mind mozognak.

Ha a piaci alkalmazkodás csatornáit elzárjuk, a feszültségek akkor is felgyűlnek, csak máshol fognak kitörni: veszteségben, beruházáselhalasztásban, készlethiányban, minőségi kompromisszumokban vagy importnyomásban.

Mennyire sürgős az árrésstop kivezetése? Látható most olyan makropálya, ami ezt lehetővé tenné?

Kozák Tamás: Ezzel érdemben foglalkozni kell. Az árrésstop ideiglenesnek indult, aztán hosszabbítgatások következtek – ez a bizonytalanság önmagában is romboló, mert a szereplők nem tudnak normál üzleti tervezést végezni.

Az inflációs képet persze figyelni kell. A beszélgetésünk idején friss adatok is érkeztek: az élelmiszerárak egy része bázis alatti volt, és már „almát az almával” tudunk összehasonlítani, hiszen az árrésstop 2025 márciusának közepe óta hatályos, tehát a bázishatás is értelmezhetőbb. De ettől még inflációs kockázatok mindig vannak – a geopolitikai kockázatoktól az energiapiaci mozgásokig.

A kérdés az, hogy egy esetleges költségsokk – például az olaj vagy a földgáz árának változása – mikor és hogyan gyűrűzik be. Például a földgázár a műtrágyán keresztül a növénytermesztésre is hat, és ezen keresztül még az állattenyésztésre is, a takarmányokon át. Tehát a kivezetésnél a döntéshozóknak egyszerre kell nézniük a rövid távú inflációs képet és a középtávú piaci működőképességet.

Az energiahatékonyság is egy forró téma, de vajon miért olyan fontos ez az ellátási lánc szempontjából?

Kozák Tamás: A magyar élelmiszeripar energiaigényes, és a hatékonyság sok esetben elmarad a régiós versenytársaktól.

Egy hazai vállalat akár kétszer annyi energiát használhat fel egységnyi hozzáadott érték előállításához, mint például Csehországban, Lengyelországban vagy Szlovákiában működő szereplők.

És itt kapcsolódik a hozzáadott érték kérdése: a magyar élelmiszeripar hozzáadott értéke alacsony – nagyjából 20–21% körüli arányról beszéltünk a kibocsátáshoz viszonyítva –, ezen pedig emelni kell. De ezt nem lehet úgy, hogy közben az ellátási lánc egyes szereplőire béklyókat teszünk, mert akkor a beruházási és innovációs képesség csökken, márpedig energiahatékonyságot javítani és termelékenységet növelni beruházás nélkül nem lehet.

Mennyire nehéz bekerülni a nagy láncokhoz beszállítóként?

Kozák Tamás: Nagyon sok termékkörben erős a hazai beszállítói jelenlét: 10 termékből 8-nál ez a helyzet. Ezek jellemzően hosszú távú szerződések, tehát nem arról van szó, hogy minden héten lecserélődnek a partnerek – éppen ellenkezőleg, sok esetben stratégiai együttműködések alakultak ki.

A beszállítói pozíciók erősödésében még lehetne tartalék is. Például a saját márkás termékekkel kapcsolatos korlátozások enyhítése vagy megszüntetése javíthatná a hazai gyártók esélyeit. A private label nem azt jelenti, hogy nem magyar a termék; sok esetben ugyanaz a gyártó áll mögötte, csak nem a gyártói márka van a csomagoláson. Ha ezek a csatornák bővülnek, az a hazai beszállítói oldalt is stabilizálhatja.

Mit várnak az új kormánytól? Lehet-e változás abban, hogy mennyire partnerségi alapon működik a szabályozás?

Kozák Tamás: Mi eddig is folytattuk a problémafeltáró kommunikációt, szakértői egyeztetésekben vettünk részt, elemzéseket és anyagokat juttattunk el a döntéshozókhoz. Most meg kell várni, hogy az új kormány felálljon, és utána derül ki, milyen nyitottsággal közelít ezekhez a kérdésekhez.

A reményünk az, hogy nagyobb lesz a nyitottság a problémák meghallgatására és kezelésére, mint korábban. Mert ha az a cél, hogy a hatékonyság nőjön, az eredményesség javuljon, a hozzáadott érték emelkedjen, akkor az ellátási lánc szereplőit nem egymással szembe állítani kell, hanem olyan környezetet teremteni, amelyben a beszállító és a kereskedő valódi stratégiai partner tud lenni.

Jön Portfolio Agrofood 2026 az élelmiszeripar és -kereskedelem legfrissebb trendjeivel

A fenti témák – az élelmiszer-infláció és a szabályozói környezet hatásai, az ellátási láncok alkalmazkodása, a hazai beszállítók helyzete, a költség- és energiaoldali kihívások, valamint a versenyképességet meghatározó termelékenységi és hozzáadottérték-kérdések – kiemelt fókuszt kapnak a Portfolio Agrofood 2026 konferencián.

Az esemény a teljes agrár- és élelmiszeripari értéklánc szereplőit szólítja meg a termeléstől és feldolgozástól a kereskedelmen át a finanszírozásig és szakpolitikáig, ahol az ágazat legfontosabb dilemmái és lehetséges válaszai kerülnek napirendre. A konferencián Dr. Kozák Tamás előadóként szintén jelen lesz. Regisztráljon most!

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio

Holdblog

Lesz NER kárpótlási jegy?

Elgondolkozom, hogyan lehetne megúszni, hogy folyton állami károsultak kárpótlásával gyötrődjünk. Nyilván sokféleképpen, de most egy aspektusra koncentrálnék. A ‘90-es évekbeli kárpótl

ZALAEGERSZEG - Széchenyi Kártya Roadshow 2026

ZALAEGERSZEG - Széchenyi Kártya Roadshow 2026

2026. június 9.

Debrecen Economic Forum 2026

2026. június 9.

BUDAPEST - Széchenyi Kártya Roadshow 2026

2026. június 17.

Erős forint: piaci hullám vagy rezsimváltás?

2026. június 24.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet