Kiszámíthatóbb szabályozást és a támogatási rendszer fenntartását várják a miskolci vállalkozók

Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke a KAVOSZ és a Portfolio miskolci rendezvényének köszöntőjében rámutatott, hogy a jelenlegi, erőteljes változásokkal jellemezhető időszakban kulcskérdés a gazdaság teljesítményének és a mindennapi értékteremtésnek a növelése. Ennek elősegítésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara olyan stratégiai irányokat jelölt ki, amelyek egyaránt érintik a termelékenység javítását, az adminisztrációs terhek mérséklését, a finanszírozási feltételeket és a generációváltás kérdését. Az elnök méltatta a vidéki kamarai hálózatot, amely – a nehéz gazdasági környezet ellenére is – 2025-ben mintegy százhatvan fővel bővült. "Az a közel kétezer tag, akik ma a BOKIK-ban önkéntes tagok, meghatározó szereplői ennek a térségnek" – fogalmazott, hozzátéve, hogy

a gazdaságfejlesztés motorja továbbra is a KAVOSZ Zrt. által óriási volumenben működtetett Széchenyi Kártya Program kell, hogy legyen.

A vállalkozói érdekképviselet szerepét Ádám Imre, a VOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezetének elnöke is hangsúlyozta. Elmondta, hogy a szervezet működését három pillér határozza meg: az érdekképviselet, a szolgáltatások és a kulturális misszió. Ez utóbbi keretében támogatják többek között a tudósokat, művészeket és sportolókat elismerő Prima Díjat. Az érdekképviselet erejét jelzi, hogy a VOSZ huszonötezer rendes taggal rendelkezik, és a társult szervezetekkel együtt mintegy hatvanezer vállalkozást fog össze. A szolgáltatások közül kiemelt jelentőségű a PricewaterhouseCoopers bevonásával indított multimentor program, amely a már stabil alapokkal rendelkező hazai kkv-kat segíti abban, hogy multinacionális és nyugat-európai nagyvállalatok beszállítóivá váljanak.

A rendezvényen nagy hangsúlyt kapott az energiafelhasználás optimalizálása is, Ádám Imre saját példáján keresztül mutatta be a csoportos energiabeszerzési aukciókban rejlő előnyöket: "A földgáz esetében feleakkora számlát fogok majd fizetni, mint fizettem volna az első ajánlat alapján, a villamosenergiánál pedig körülbelül harminc százalékkal kevesebbet" – emelte ki. A jövőbeli tervek között szerepel olyan energiaszövetkezetek létrehozása is, amelyek zöldmezős beruházások – például nap- és szélerőművek – révén akár tíz éven keresztül, fix áron biztosítanának energiát az állami hálózatok megkerülésével.

A modern vállalatirányításban a digitalizáció és a szakértői támogatás is elengedhetetlen. Ehhez kínál eszközt a VOSZPort: az egyablakos rendszer hozzáférést biztosít a legfontosabb szoftverekhez, tudásbázisokhoz és állami rendszerekhez. A digitális megoldások mellett a VOSZ minden vármegyében kijelölt egy magasan képzett vállalkozói tanácsadót, aki jogi, pénzügyi, gazdasági és hitelügyekben segíti a vállalkozásokat.

Az extenzív növekedést az innováció és a tudatos finanszírozás váltja fel

A koronavírus-járvány időszakára a magyar gazdaság egy kritikus pontra ért, ahol az extenzív fejlődési modell a korlátaihoz érkezett. A rendelkezésre álló erőforrások – az emberi és pénzügyi tőke, az energia, a nyersanyagok és az infrastruktúra – kihasználtsága olyan szintre jutott, ahonnan pusztán mennyiségi bővüléssel már nem érhető el érdemi növekedés. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a KAVOSZ Zrt. igazgatóságának elnöke rámutatott, hogy a továbblépés útja az intenzívebb, tudásalapú fejlődés, amely új stratégiákat és a vállalatirányítási szemlélet gyökeres megváltoztatását követeli meg.

A gazdaságpolitika és a piaci szereplők számára ez az új korszak új együttműködési kereteket is megkövetel.

A magyar gazdaság álláspontunk és számos statisztika szerint is elérte azt az állapotát, amikor a rendelkezésére álló erőforrásokat jól kihasználva igazából már nem tud extenzív módon, nagymértékben tovább nőni

– mondta a KAVOSZ igazgatósági elnöke. A szakember öt pontban foglalta össze a szükséges lépéseket. Ezek közül az első az állam és a piac viszonyának újragondolása. Az államnak nem napi szintű beavatkozóként, hanem katalizátorként és a kiszámítható versenyt biztosító intézményrendszerként kell működnie. Emellett a mennyiségi célokat minőségi céloknak kell felváltaniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magasabb hozzáadott értéket és okosabb termékeket előállító, jó munkahelyeket teremtő beruházásokat érdemes ösztönözni.

A hatékonyság növeléséhez maguknak a vállalkozásoknak is szintet kell lépniük. Le kell zárniuk a kilencvenes és kétezres évekre jellemző "hősi vállalkozói" korszakot, amikor egyetlen intuitív cégvezető oldott meg minden felmerülő problémát. Az egyéni küzdelmek helyett a tudatos vállalatirányításra, a csapatépítésre, a több tulajdonost felvonultató egyensúlyi tulajdonosi struktúrákra, valamint az ESG-szempontok érvényesítésére kell helyezni a hangsúlyt.

Ugyancsak elengedhetetlen a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódás, amelyben a VOSZ és a kamara beszállítói programjai is komoly segítséget nyújtanak. A nemzetközi integráció kapcsán felmerül az euró bevezetésének kérdése is. Ezt a szakember szerint érdemes komolyan megfontolni, és ha az ország a csatlakozás mellett dönt, az átállást alapos felkészüléssel – például árnyékkönyveléssel – kell végrehajtani az átállási sokk elkerülése érdekében.

Végül az intézményi minőség javítása is elengedhetetlen, a vali.hu vagy a VOSZPort története éppen azt mutatja, hogy a stabil, kiszámítható, a vállalkozókat partnerként kezelő állami ügyfélkezelés a legfontosabb.

A makrogazdasági környezet drasztikus átalakulására Végh Richárd, a KAVOSZ vezérigazgatója is kitért előadásában. A kétezres évek második évtizedét a bőséges és olcsó finanszírozás, a negatív vagy rendkívül alacsony kamatlábak, a kiszámítható energiaárak és a beáramló európai uniós források jellemezték. Ezzel szemben a húszas évekre a koronavírus-járvány és a nyomában járó válságok magas kamatokat, elszabaduló inflációt, drasztikus alapanyagárakat és beszűkülő uniós támogatásokat hoztak.

A jövőbeli növekedés beindításához már nem lehet visszatérni a régi pályára. Különösen azért nem, mert a demográfiai folyamatok miatt a foglalkoztatás bővülésére sem lehet számítani, így a hatékonyság és a technológiai innováció marad a fejlődés egyetlen reális forrása.

A VOSZ Barométer, valamint a Magyar Nemzeti Bank és a kamara közös konjunktúrakutatásai rámutatnak a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtó legfőbb problémákra. A tartósan negatív üzleti bizalmi indexek mögött elsősorban a kereslethiány és a drasztikus költségnyomás áll. A nem pénzügyi vállalkozások személyi jellegű kiadásai öt év alatt hetvenöt százalékkal emelkedtek. Ezt a cégeknek az átlag alatti termelékenység és a magas piaci kamatkörnyezet mellett kell kigazdálkodniuk. Szintén aggasztó a digitalizációs lemaradás: a hazai kkv-k körében az alacsony digitalizációs intenzitású cégek aránya tíz százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. Miközben Európában a vállalkozások tizenkilenc százaléka használ mesterségesintelligencia-alapú megoldásokat, Magyarországon ez az arány mindössze tíz százalék.

A beruházási hajlandóság visszaesése – amely 2023 óta az uniós átlag alá nyomta a magyar beruházási volument – szorosan összefügg a finanszírozási nehézségekkel. Magyarországon és Romániában a legmagasabbak a piaci alapú kkv-hitelek kamatai az Európai Unióban: átlagosan nyolc-kilenc százalék körül mozognak, miközben az eurózónában ugyanez az érték három-négy százalék. A huszonnégy éve működő Széchenyi Kártya Program fix, három százalékos kamatozású termékei éppen ezt a versenyhátrányt hivatottak eltüntetni. Az adatok szerint a támogatott hitelt igénybe vevő vállalkozások beruházási aránya több mint duplája azokénak, amelyek egyáltalán nem élnek külső forrással.  

A Széchenyi Kártya Program eddigi története során több mint félmillió ügylet született, százötvenezer vállalkozás jutott forráshoz, jelenleg pedig közel nyolcvanezer cég mintegy százharmincezer élő szerződéssel rendelkezik. A résztvevők nagyjából nyolcvan százaléka vidéki, illetve mikrovállalkozás. A forintalapú hitelek piacán a program volumene ötvenöt, darabszáma alapján pedig hetvenöt százalékos részesedéssel bír, miközben a hazai garanciaállomány a GDP 3,7%-át teszi ki az egy százalékos uniós átlaggal szemben.

A program nemcsak a vállalkozások, hanem a nemzetgazdaság számára is kiemelten megtérülő: az Egyensúly Intézet által, a 2015 és 2025 közötti időszakra, európai uniós módszertan alapján készített makrogazdasági hatáselemzés kimutatta, hogy

a támogatási rendszer 1,5 százalékkal emelte meg a nominális GDP-pályát, 4500 milliárd forintnyi hozzáadott értéket teremtve a gazdaságban, és több mint százezer munkahely megőrzéséhez vagy létrehozásához járult hozzá.

A megnövekedett gazdasági aktivitás és az ebből fakadó adóbevételek bőségesen fedezték az állami kamat- és garanciatámogatások költségét. A jövőben a termelékenység növelése, a technológiai és zöld átállás, valamint a generációváltás lesz a fókuszban. Ehhez a KAVOSZ új termékekkel is készül, biztosítva a várhatóan beérkező uniós források hatékony eljuttatását a hazai kkv-szektorhoz.

Kezdő vállalkozások és kisebb társasházépítők is százmilliós forrásokhoz juthatnak

"Azokat az eszközöket és forrásokat szeretném bemutatni, amelyek a piacon szintén rendelkezésre állnak a cégeknek és a vállalkozóknak, de valamiért nem nagyon ismerik őket, pedig ugyanolyan jók, mint a Széchenyi-kártyák" – hívta fel a figyelmet prezentációja elején Korsósné Maku Márta, a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. üzleti igazgatója. A KAVOSZ Zrt. leányvállalataként működő pénzügyi vállalkozás rendkívül gyors döntéshozatali folyamatokkal dolgozik: egy hiteligény elbírálása akár öt nap alatt megtörténhet, a szerződéskötésre tíz napon belül sor kerülhet, a folyósítás pedig – az ügyfél adatszolgáltatásától függően – 3–4 hét alatt valósulhat meg. A számlavezetéssel nem, kizárólag hitelezéssel foglalkozó társaság nagy hangsúlyt fektet a személyes támogatásra, ezért már az előszűrés és az üzleti terv elkészítése során is végigkísérik az igénylőket a teljes folyamaton.

A portfólió egyik kiemelt, ám a piacon kevésbé ismert eleme a Széchenyi Mikrohitel Max+, amely évi nettó 3 százalékos kamatozással és 0 százalékos kezelési költséggel, 10 százalékos önerő felmutatása mellett biztosít beruházási forrásokat. A folyószámlahitelekkel ellentétben ez a konstrukció konkrét üzleti célokhoz kötött, felhasználható

• immateriális javak beszerzésére,
• digitalizációs fejlesztésekre,
• ipari csarnokok és üzlethelyiségek vásárlására vagy építésére,
• turisztikai projektek megvalósítására,
• valamint tisztán elektromos személyautók, különféle tehergépjárművek és munkagépek finanszírozására is.

A termék nagy előnye, hogy lezárt üzleti évvel még nem rendelkező, kezdő vállalkozások is igényelhetik: intézményi garanciabevonás nélkül 50 millió, azzal együtt pedig 100 millió forintot vehetnek fel. A már múlttal rendelkező cégek esetében a finanszírozási limit 150 millió forint, csoportszinten pedig elérheti a 300 millió forintot. Az igénylés elindításához elegendő a KAVOSZ irodákban leadott üzleti terv és mintegy négy-öt alapdokumentum, a kötelező kezességvállalást pedig csak akkor várja el a finanszírozó, ha azt a fedezeti oldal vagy a pénzügyi mutatók indokolják.

A mikrohitelek mellett a hitelintézet egy alig két hónapja bevezetett társasházépítési projekthitellel is megjelent a piacon, amely kifejezetten azokat az építőipari vállalkozókat célozza, akik alacsonyabb lakásszámú projektjeikkel kiszorulnak a hagyományos banki finanszírozásból. "Olyan társasházi építéseket finanszírozunk, ahol 2–50 lakásig építenek a vállalkozók társasházakat. Nagyjából 300 milliótól 5 milliárd forintos kitettségig tudjuk ezeket az épületeket finanszírozni" – részletezte Korsósné Maku Márta.

Növekedési válság, mesterséges intelligencia és az euró bevezetése

A magyar gazdaság sem válságban, sem válságközeli állapotban nincs, a problémát az jelenti, hogy már három és fél éve nem növekszik – hangsúlyozta makrogazdasági helyzetértékelésében Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője, aki rámutatott, hogy a 2020-as évtizedre gyökeresen átalakult a globális működési környezet. A korábbi költségalapú globalizációt egy többpólusú, blokkosodó világrend váltotta fel, amelyben Kína felemelkedése és a nyers erőviszonyok egyre inkább meghatározzák a folyamatokat.

A külső környezet átalakulása mellett a magyar gazdaság belső, strukturális és demográfiai nehézségekkel is küzd, amelyekre korábban Végh Richárd és Balog Ádám is felhívták a figyelmet. A mesterséges intelligencia nem egyetlen ágazatot forgat fel, hanem a világgazdaság egészét újrarendezi, ráadásul rendkívül magas a fizikai és energetikai infrastruktúra-igénye. Magyarország innovációs és adaptációs képessége nagymértékben függ a joguralom minőségétől, az inkluzív intézményektől és a humántőke fejlettségétől. E téren különösen a felsőfokú végzettségű munkaerő helyzete igényel sürgős újragondolást. A demográfiai folyamatok következtében évente 10–20 ezer fővel kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint ahányan onnan kilépnek, és ez a különbség a következő négy évtizedben várhatóan tovább nő.  

A hosszú távú növekedési problémák és a nehéz költségvetési helyzet kezelésének egyik lehetséges vezérfonala az euró bevezetése lehet, amelyhez azonban hozzávetőleg öt évig tartó, rendkívül következetes gazdaságpolitikára lenne szükség.

Meggyőződésünk, hogy kiművelt emberfők nélkül nem lehet egy térséget tartósan fejlődési pályán tartani. Ez az elsődleges szempontunk akkor is, amikor a saját jövőnkről gondolkodunk

– hangsúlyozta előadásában Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora. Az intézmény az elmúlt években tudatosan dolgozott azon, hogy a világszerte működő mintegy harmincezer felsőoktatási intézmény között a nemzetközi térképen is jól látható legyen.  

A képzési portfólió napjainkra mintegy 280 szakot ölel fel, a felsőoktatási szakképzéstől egészen a doktori szintig. Közben az angol nyelven elérhető képzések száma tízről ötvenre emelkedett. Ennek hatására a külföldi hallgatók létszáma a 2013-as 60 főről mára 680-ra nőtt, szeptembertől pedig várhatóan már egy 800 fős nemzetközi kontingens kezdi meg tanulmányait. Az egyetem ma szorosan együttműködik a gazdasági szereplőkkel: az ipari igényekre reagálva szeptemberben elindul az építőmérnök szak, a pedagógusképzés pedig már matematika-, fizika- és informatika-tanári irányokkal is bővült. Kiemelkedő példa a vállalati kapcsolatokra a Magyarországon egyedülálló veszélyesáru-logisztikai szakmérnöki képzés, amely hazánkon kívül legközelebb csak Törökországban érhető el.

"Ha egy aranyhalat fognék, és kettőt kívánhatnék, az egyik egy szabályozott környezet lenne, ezt nagyon régóta szeretné mindenki. Az itt ülők bár különböző méretű cégeket képviselnek, azért ezek távol helyezkednek el azoktól a multiktól, akik megtehetik, hogy jogászokkal böngésztetik az az egyik napról a másikra elfogadott salátatörvényeket, hogy abból éppen mi vonatkozik rájuk. A másik kívánság pedig az lenne, hogy a KAVOSZ kedvezményes finanszírozási rendszere megmaradjon” – mondta Dr. Hajdu László, az Expert Társaságok vezérigazgatója a rendezvényt záró panelbeszélgetésen. Dédesi Péter, a simpleSoft ügyvezetője a megfelelő humán erőforrás fontoságát emelte ki, a vállalatnál mindig törekedtek arra, hogy a legjobb szakembereket válasszák ki, ezért nagyon szoros együttműködést építettek ki a Miskolci Egyetemmel, hasonlóképpen a Fux Zrt.-hez, melynek vezérigazgatója, Dr. Barkóczi István is kiemelte, hogy a főleg exportra gyártó vállalat életében az innováció kulcskérdés, ehhez pedig a finanszírozás mellett az egyetemmel való jó kapcsolat és közös munka elengedhetetlen.

Ahhoz, hogy gyorsan fejlődjünk, az innováció mellett a legkorszerűbb gyártási technológiát, gépeket vesszük meg, amely ugyan drága, de hosszú távon megtérül

– tette hozzá Barkóczi.

Az informatikai fejlesztések a vendéglátóiparban is megjelennek, Ostorházi Viktória, a Calimbra Hotel értékesítési munkatársa szerint ehhez hatalmas beruházásokra van szükség, de ennek köszönhetően sokkal jobban hozzáférnek piaci adatokhoz, jobban látják a versenytársakat és ebből tudnak előre gondolkodni. A szállodát üzemeltető Aura Gold Kft.-t klasszikus családi vállalkozásként üzemel, így a pénzügyi racionalitás mellett a generációkon átívelő gondolkodásmód és felelősségvállalás az, amit elsősorban szem előtt tartanak.

A Kis Kővágó Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Kis Kővágó Gabriella elmondta, hogy az általuk üzemeltetett Sebesvíz panziót és egy bükkszentkereszti éttermet is a Széchenyi Kártya termékeivel tudtak fejleszteni és szintén kívánatosnak tartaná az átláthatóbb, kiszámíthatóbb szabályozási környezetet.   

Címlapkép forrása: Portfolio