Nagy törés látszik a német gazdaságban, de Magyarország gigantikusat kaszálhat a háttérben

Európa pozíciója a hagyományos ipari ágazatokban tovább romlik Kínával szemben, a folyamat pedig nem is szűkíthető le a sokszor temetett autóipar és a vegyipar területére – írja elemzésében a BNP Paribas. A német gazdaság példája azt mutatja, hogy a kontinens legnagyobb ipari központja fokozatosan távolodik attól a modelltől, amely évtizedeken át az autógyártásra, a vegyiparra és a gépipari exportra épült.

Magyarország szempontjából ez azért különösen érzékeny fejlemény, mert a hazai feldolgozóipar és export teljesítménye szorosan kapcsolódik a német ipari értékláncokhoz, különösen az autóipari, gépipari és elektronikai beszállítói körökön keresztül.

A német feldolgozóiparon belül főként az utóbbi szektor, valamint az informatikai, elektromos berendezésipari és légiipari beszállítói láncokban látszik erősebb kereslet.

A BNP Paribas elemzése ezt a magyar vetületet külön nem bontja ki, de a német ipari rendelésállomány átrendeződése közvetlenül érintheti a magyar beszállítói hálózatokat is, mivel a két gazdaság között erős kereskedelmi és termelési kapcsolatok épültek ki. A járműipar szenvedése ugyan kedvezőtlen fejlemény a magyar konjunktúra számára, de a többi szektorban látható élénkülés kedvező lehet az erős magyar beszállítói kapcsolatoknak hála.

A BNP Paribas kiemeli, hogy a kommunikációs berendezések új rendelései 2025 januárja óta 30 százalékkal emelkedtek, az elektronikai alkatrészeknél 11 százalékos, a precíziós optikai műszereknél szintén 30 százalékos növekedést mértek.

Az elektronikai és elektromos berendezések együtt már a német ipari termelés 15 százalékát adják, vagyis nagyobb súlyt képviselnek, mint a gépipar vagy az autóipar, amelyek külön-külön 12 százalék körüli részaránnyal szerepelnek.

A „más közlekedési eszközök” kategória, amelyben a repülőgépipar meghatározó, 5,8 százalékos ipari súlya mellett ugyancsak erős rendelésbővülést mutat.

Gyors ipari fordulatot ezek az adatok egyelőre nem jeleznek, mivel a termelést továbbra is kapacitáskorlátok, ellátásilánc-beli és beszállítói szűkkeresztmetszetek, valamint energiaár-kockázatok fékezik.

A BNP Paribas előrejelzése szerint a német gazdaság 2026-ban 0,8 százalékkal, 2027-ben 1,1 százalékkal nőhet, ami a stagnálás után mérsékelt élénkülést jelentene.

Ebben fontos szerepet kap a védelmi kiadások emelkedése: Németország ma már a NATO második legnagyobb pénzköltője, és bár a beszerzések egy része Európán kívülről érkezik, a fegyverkezési ciklus a kontinens ipari bázisának is új megrendeléseket adhat. Magyarországot ez közvetetten szintén érintheti, ha a német és más európai ipari megrendelések a közép-európai beszállítói láncokon keresztül is bővülnek – ráadásul itthon olyan hadiipari gyártók is jelen vannak, mint a Rheinmetall és az Airbus.

A 150 milliárd eurós uniós SAFE-hitel ugyanezt a folyamatot erősítheti, különösen azokban az uniós országokban, amelyek gyorsítják katonai kapacitásépítésüket, köztük Lengyelországban és Romániában.

A kínai nyomás közben tovább erősödik, ami fenyegetően hat nem csak Németország, de az EU gazdaságára is. Az Európai Unió Kínával szembeni kereskedelmi deficitje 2025-ben 360 milliárd euróra nőtt, az autóipari mérleg pedig negatívba fordult, ami a korábbi európai versenyelőny egyik legfontosabb területén jelent fordulópontot. A kínai import részaránya az EU teljes behozatalán belül 2025-ben tovább emelkedett, miközben a világ második legnagyobb gazdasága meghatározó szereplő maradt a kritikus nyersanyagok, a zöld átálláshoz szükséges eszközök és több ipari input ellátásában. Magyarország esetében a kínai ipari jelenlét már nemcsak importfüggőségi kérdés:

több nagy kínai vállalat, köztük a CATL, a BYD és az EVE Energy is jelentős beruházást hajt végre az akkumulátoriparhoz, az elektromos autózáshoz és a zöld átálláshoz kapcsolódó ágazatokban.

A BNP Paribas elemzése erre a magyarországi vetületre külön nem tér ki, de a folyamat jól mutatja, hogy a kínai ipari terjeszkedés Európán belül egyszerre jelenik meg versenynyomásként, beszállítói függőségként és működőtőke-beruházásként. A BNP Paribas értékelése szerint az EU egyszerre próbálja védeni ipari pozícióit és kezelni azokat a beszállítói függőségeket, amelyek gyors leépítése jelentős költségekkel járna.

Az európai versenyképesség legerősebb pontjai továbbra is a magas hozzáadott értékű szektorokban látszanak az elemzés szerint. A repülőgépipar, a gyógyszeripar, a speciális ipari berendezések és egyes félvezetőipari kapcsolódások olyan területek, amelyekre Kína ipari modernizációja és energiaátmenete is támaszkodik. A szolgáltatások területén az EU kedvezőbb helyzetben van: az elmúlt években növekvő többletet ért el a szellemi tulajdonhoz, az informatikai és távközlési szolgáltatásokhoz, valamint a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó exportban. Ez a lendület 2025-ben megtorpant, részben árfolyamhatások miatt, miután a jüan az euróval szemben körülbelül 8 százalékkal gyengült, rontva az európai exportőrök versenyképességét az áruknál, a szolgáltatásoknál és harmadik piacokon is.

A technológiai versenyben Kína gyors felzárkózása külön kockázatot jelent az egész kontinensre nézve. A BNP Paribas az OECD adataira hivatkozva azt írja, hogy a kínai kutatás-fejlesztési kiadások volumene 2024-ben már meghaladta az Egyesült Államokét, GDP-arányosan pedig elérte a 2,7 százalékot.

Az EU-27 átlaga 2,1 százalék volt, Németország 3,1 százalékon állt.

A kínai 15. ötéves terv kifejezetten azokat a magas hozzáadott értékű területeket célozza, ahol Európa ma még erős, ezért a jelenlegi szolgáltatási és ipari veresnyelőny megőrzéséhez gyorsabb európai beruházási ütemre és szabályozási egyszerűsítésekre lenne szükség.

Magyarország ebből a szempontból kettős helyzetben van: a kínai technológiai és ipari beruházások erősíthetik a hazai gyártási kapacitásokat, miközben az európai értékláncokban való hosszabb távú pozíciót az dönti el, hogy ezekhez mennyi helyi beszállítói, mérnöki és magasabb hozzáadott értékű tevékenység kapcsolódik majd.

Utóbbit az Európai Bizottság is látja, éppen ezért újabb bürokráciacsökkentési csomagokat ígér Ursula von der Leyen elnök és a stábja.

Nemcsak Kína, Trump is egy ingoványos csapdát állított

Az amerikai protekcionizmus további nyomást helyez az európai piacra, mivel a kínai export egy része az Egyesült Államok helyett Európába áramlik. Ez rontja a kínai túlkapacitásokkal már korábban is érintett ágazatok, főként a vegyipar, az autóipar és az acélipar helyzetét. A BNP Paribas szerint ebből Európa számára tárgyalási mozgástér is keletkezik, mivel az EU fontos exportpiac Kína számára, az európai gyártási jelenlét pedig a kínai vállalatoknak harmadik piacok biztosítása miatt is vonzó. Az európai autógyártók és kínai cégek közötti helyi partnerségek ezt a pragmatikus alkalmazkodást mutatják: a kontinensen van kihasználatlan kapacitás, Kína pedig gyártási és piaci jelenlétet akar építeni. Magyarország esetében ez a logika már kézzelfogható, mivel a kínai elektromosautó- és akkumulátoripari beruházások éppen azt a gyártási jelenlétet építik ki, amely az európai piac elérését és a helyi ipari beágyazódást is szolgálhatja.

A BNP Paribas szerint az európai válasz iránya a széles vámháború helyett az ipari szerkezet gyorsabb átalakítása, az egységes piac mélyítése és az ellátási láncok diverzifikálása lehet. Egy átfogó vámkonfliktus drágítaná a kritikus importot, és az európai exportőrökre is visszaüthetne. A kontinens ebben támaszkodhat az alacsonyabb termelési költségű dél- és közép-európai országokra, valamint arra, hogy az áramtermelésben a megújulók és az atomenergia együttes aránya 2025-ben elérte a 71 százalékot.

Brüsszel állításával egyetértenek a francia bank elemzői, mivel ő is úgy látják, hogy a kisebb karbonintenzitás ipari versenyelőnnyé válhat, amennyiben az energiapiaci és hálózati feltételek összeérnek az iparpolitikai célokkal.

Ez a közép-európai, így magyarországi ipari telephelyek számára is releváns kérdés, mert a beruházási döntéseknél a munkaerőköltség mellett egyre fontosabbá válik az energiaellátás ára, stabilitása és karbonintenzitása.

Brüsszel válasza több jogalkotási és szakpolitikai irányban formálódik, amint azt az elemzés is kiemeli:_ a kritikus gyógyszerekről szóló jogszabályról május 12-én született ideiglenes megállapodás, amely az alapvető gyógyszereknél csökkentené az ázsiai beszállítóktól való függést. A beszállítói diverzifikációs szabályok később más, kínai túlkapacitásnak kitett ágazatokra is kiterjedhetnek.

Az ipari gyorsító jogszabály még tárgyalás alatt van, de a BNP Paribas értelmezése szerint szigorúbb feltételek mellett megnyithatná az utat a kínai működőtőke előtt olyan európai szektorokban, ahol kapacitásbővítésre van szükség. Magyarország számára ez különösen fontos szabályozási környezetet teremthet, mert a kínai működőtőke jelenléte itt már nem elméleti lehetőség, hanem az iparpolitika egyik meghatározó tényezője. A stratégiai iparágakban mindezt összehangolt európai állami támogatások egészíthetik ki.

A kereskedelmi adatok már jeleznek némi alkalmazkodást, mivel az EU-n belüli kereskedelem volumene 2025-ben többéves visszaesés után 0,4 százalékkal nőtt, a német euróövezeti ipari rendelésállomány pedig kedvező jelzést adhat 2026-ra. Magyarország szempontjából ez azért fontos, mert a hazai exportteljesítmény továbbra is erősen függ az európai, különösen a német ipari kereslettől, így az uniós belső kereskedelem élénkülése közvetlenül javíthatja a magyar beszállítói kilátásokat is.

Az EU-27 exportja az EFTA-országok felé volumenben 2 százalékkal bővült, az Egyesült Államokba irányuló kivitel pedig a kereskedelmi feszültségek ellenére 0,6 százalékkal emelkedett.

Brüsszel közben gyorsította a kereskedelmi tárgyalásokat a Mercosurral, Indiával, Malajziával és Ausztráliával, míg Chilével, Ausztráliával és Kanadával a kritikus ásványokhoz való hozzáférésre épít stratégiai partnerségeket. A BNP Paribas következtetése szerint Európa mozgástere szűkül, de a védelmi ipari, mesterséges intelligencia- és energiaátmeneti beruházási ciklusok még lehetőséget adnak az EU-nak a kínai ipari sokk hatásának tompítására.