Megszólalt a lemondásról Sulyok Tamás

Az államfő szerint az országgyűlési választásokat követően világos politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére,

ez azonban csak a hatályos alkotmányos keretek között történhet meg.

Hangsúlyozta, a köztársasági elnök, az Országgyűlés és a kormány is köteles a mindenkori alkotmányos követelmények szerint eljárni.

Kiemelte, hogy a köztársasági elnöki hatáskörök és a hivatali idő szabályai 1990 óta lényegében nem változtak. Az államfő szerint nem véletlen, hogy a köztársasági elnök megbízatásának ideje eltér a parlament és a kormány mandátumától: ez a fékek és ellensúlyok rendszerének érvényesülését szolgálja.

Az államfő úgy fogalmazott, hogy a hatályos alkotmányos rend szerint a köztársasági elnöknek együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, ugyanakkor a kormánynak is együtt kell működnie az előző parlament által megválasztott köztársasági elnökkel.

A közelmúlt miniszterelnöki nyilatkozatait ezzel szemben úgy értékelte, hogy azok szokatlan stílusban, egyoldalú követeléseket és utasításokat fogalmaztak meg a köztársasági elnök irányába, beleértve a lemondásra való felszólítást is. Az államfő szerint mindez súlyosan ellentmondásos helyzetet idézett elő, amely hátrányosan érinti a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét.

A lemondás lehetőségéről azt mondta: azt személyes szempontjaitól függetlenül, felelősen mérlegelte, de arra a meggyőződésre jutott, hogy

távozása nem oldaná meg az intézményi konfliktust az alkotmányos elvárásoknak megfelelően.

A kialakult helyzet rendezéséhez az államfő szerint segítséget nyújthat az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság szakértői közreműködése, amelyet saját közlése szerint már kezdeményezett.

A beszédben külön kitért arra is, hogy visszautasítja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint elnöki hatásköreit eleve a kormányzati célok akadályozásának szándékával gyakorolná. Példaként említette az uniós források lehívhatóságához szükséges jogalkotási folyamatot is.

Az államfő hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja a nemzeti érdekek és Magyarország nemzetközi tekintélyének védelmét szolgáló kormányzati törekvéseket. Ennek példájaként említette, hogy haladéktalanul aláírta a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozás helyreállításáról szóló törvényt, valamint hivatalba lépése napján késlekedés nélkül aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló dokumentumot is.

A nyilatkozat végén az államfő azt mondta: bízik az új Országgyűléssel és a kormánnyal való józan alkotmányos együttműködésben, valamint abban, hogy az erős demokratikus felhatalmazás az alkotmányos értékek és az Európai Unió alapértékei iránti elkötelezettséggel párosul.

Beszédét azzal zárta, hogy esküjéhez híven, a hatalmi ágakkal együttműködésben továbbra is betölti köztársasági elnöki tisztségét.

Éjfélig adott lemondási határidőt Magyar Péter

Magyar Péter rögtön az áprilisi választások estéjén lemondásra szólított fel több közjogi méltóságot, köztük Sulyok Tamást is. Azóta ezt többször megismételte, majd május 31-ig, azaz ma éjfélig adott időt, hogy az államfő önként távozzon a posztjáról. A miniszterelnök vasárnap már bejelentette, hogy hétfő reggel 8 órakor az igazságügyi miniszter társaságában fogja meglátogatni a köztársasági elnököt.

Sulyok Tamás nyilatkozatára ezt követően azonnal reagált Magyar Péter: elmondta, hogy szerinte a köztársasági elnök soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében:

Címlapkép forrása: STR/NurPhoto via Getty Images