Hatékonysági fordulat előtt a magyar kkv-k: a tudás, az innováció és az AI lehet a növekedési motor

A magyar gazdaság az elmúlt évtizedekben jelentős részben a rendelkezésre álló munkaerő, tőke, termelőeszközök és technológia jobb kihasználásával tudott növekedni. Ez a modell azonban Balog Ádám szerint mára elérte a korlátait:

a vállalkozásoknak nem elegendő több embert felvenniük, újabb gépeket vásárolniuk vagy a meglévő kapacitásokat jobban megszervezniük.

A következő fejlődési szakaszban azt kell végiggondolniuk, mit tudnak hozzátenni a termékhez, a szolgáltatáshoz vagy a gyártási folyamathoz saját tudásból, ötletből, fejlesztésből. „Innentől kezdve nem tudunk már a kapacitásaink ügyesebb kihasználásával tovább haladni, vagy a természeti erőforrásaink, esetlegesen kapcsolatrendszerünk jobb kihasználásával előre menni, hanem innoválnunk kell” – fogalmazott. Ez a fordulat nem minden ágazatban és nem minden régióban ugyanabban az ütemben jelentkezik, de a kkv-szektor egészét érintő alkalmazkodási kényszer egyre erősebben látszik.

KÖVESS MINKET

Az átállás egyik legnehezebb része a gondolkodásmód megváltoztatása lehet. A hazai vállalkozások jelentős része továbbra is abban a klasszikus növekedési logikában működik, amely szerint a teljesítmény a munkaerő, a tőke és a technológia kombinációjából áll elő. Balog szerint ez a modell egy közepesen fejlett gazdaságban működőképes, de a következő szinthez már a tudást és az ötletet is be kell emelni a képletbe.

A mesterséges intelligencia, a menedzsmenttudás, a kapcsolati tőke és az immateriális javak nem kiegészítő elemek, hanem a versenyképesség kulcstényezői lehetnek. A vállalkozóknak ezért nem csupán nemzetközi vagy hazai mintákat kell másolniuk, hanem saját megoldásokat kell kialakítaniuk.

Ez különösen nagy kihívás egy olyan gazdaságban, amelyben az összeszerelő szerep korábban természetes és szükséges fejlődési szakasz volt,

mostanra azonban egyre kevésbé elegendő. Hogy a mesterséges intelligencia pontosan hogyan alakíthatja át a vállalati működést, és mely területeken hozhatja a leggyorsabb termelékenységi ugrást, az a következő évek egyik legfontosabb kérdése marad.

A fordulat végrehajtásához a kamara és a KAVOSZ is több eszközzel kapcsolódhat. A beszállítói programok például lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar vállalkozások közvetlenül lássák, mire van szükségük a nagyobb vállalatoknak, és milyen problémák megoldásával juthatnak új megrendelésekhez.

A Demján Sándor Tőkeprogram olyan cégeket támogathat, amelyeknek van ötletük, innovációjuk és fejlődési elképzelésük, míg a KAVOSZ által közvetített hitelek stabil finanszírozási hátteret adhatnak a kkv-knak. Balog ugyanakkor hangsúlyozta: a piacbarátabb működésre való átállás csak fokozatosan lehet sikeres, mert a támogatási rendszerek hirtelen leépítése sokkhatást okozhatna. Az állam szerepének ezért nem a vállalatok közvetlen irányításában, hanem a kiszámítható, jó minőségű intézményi környezet megteremtésében kell megerősödnie.

Most már itt az ideje annak, hogy a piac minél inkább saját maga irányítsa az életét, és az államnak pedig vissza kell vonulnia, vagy át kell tenni a hangsúlyt arra, hogy egy jó minőségű állam legyen

– mondta. A vállalkozások számára a kiszámíthatóság nem azt jelenti, hogy az állam előre megmondja, mi történik egy vagy két év múlva, hanem azt, hogy világos legyen: válsághelyzetekben, szabályozási döntéseknél és gazdaságfejlesztési programoknál milyen logika mentén lép majd.

KÖVESS MINKET

Az interjút a KAVOSZ Zrt. támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio