Energiaválság és vámháború: az eurózónát is térdre kényszerítik 2026 gazdasági viharai

Az OECD elemzői szerint a közel-keleti válság továbbra is nyomást gyakorol az euróövezet gazdaságára. A Hormuzi-szoros lezárása különösen érzékenyen érintette az energiaellátást, mivel az EU nyersolaj-importjának mintegy 5 százaléka, az LNG-beszerzések 10 százaléka és a repülőgép-üzemanyag 45 százaléka haladt át ezen az útvonalon.

Az energiaárak emelkedése áprilisra 3 százalékra tornázta fel az inflációt, miközben a maginfláció 2,2 százalékon maradt. Májusban még tovább gyorsult az áremelkedés üteme, az éves fogyasztói árindex 3,2, a maginflációs mutató pedig 2,5 százalék lett. Az első negyedévben az eurózóna GDP-je mindössze 0,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, a májusi összetett beszerzésimenedzser-index (PMI) pedig már a kibocsátás csökkenéséről árulkodott.

Az energiaválság mellett ráadásul a kereskedelempolitikai környezet is átalakult.

Az Egyesült Államok tavaly augusztusban 15 százalékos vámot vetett ki az uniós termékekre, köztük a gépjárművekre és az alkatrészekre, az acél- és alumíniumtermékekre pedig 50 százalékos vámot szabott ki. Idén februárban a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán az amerikai adminisztráció a korábbi intézkedések helyett egy egységes, 10 százalékos globális vámot vezetett be. Az Európai Unió válaszul felfüggesztette az amerikai autókra kivetett 10 százalékos vámot, és elhalasztotta a megtorló intézkedéseit. Májusban az Európai Parlament elvi jóváhagyását adta az EU és az Egyesült Államok közötti keretmegállapodás ratifikálásához.

A munkaerőpiac szintén hűlni kezdett - a foglalkoztatás bővülése és a nominális bérnövekedés egyaránt lassult 2025 második felében - ám a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta márciusban továbbra is történelmi mélypont közelében, 6,2 százalékon állt.

A rendelkezésre álló reáljövedelmek növekedése és a háztartások megtakarítási rátájának mérséklődése támogathatja a magánfogyasztást, a magánberuházásokat azonban a bizonytalanság várhatóan visszafogja majd

- vélik az OECD szakértői. A közberuházásokat idén még az utolsó évébe lépő Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásai – ez a GDP mintegy 0,5 százalékát teszi ki – segíthetik.

Az Európai Központi Bank irányadó kamata 2025 júniusa óta 2 százalékon áll, ami nagyjából semleges monetáris politikai pozíciót jelent. Az előrejelzés szerint idén 25 bázispontos emelésre kerülhet sor az inflációs várakozások lehorgonyzása érdekében, majd 2027 utolsó negyedévében az alapkamat visszatérhet a 2 százalékos szintre.

A költségvetési politika 2026-ban nagyjából semleges maradhat, 2027-ben pedig enyhén szigorúbbá válik az energiatámogatások kivezetésével és az RRF-program lezárásával.

A védelmi kiadások terén jelentős elmozdulás történt, a január óta elérhető SAFE-program (Security Action for Europe) keretében az Európai Bizottság 16 tagállammal összesen 112 milliárd eurós hitelszerződést kötött, tízéves türelmi idővel. A nemzeti mentesítési záradékot aktiváló országokban a többlet-védelmi kiadások 2027-re meghaladhatják a GDP 1 százalékát.

Mindezek alapján az euróövezet 2026-os reál GDP-növekedése 0,8, a 2027-es bővülés pedig 1,2 százalék lehet.

Az előrejelzés kockázatai lefelé mutatnak, a közel-keleti konfliktus elhúzódása ugyanis olaj- és gázhiányhoz vezethet az euróövezetben, az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi feszültségek pedig tovább csökkenthetik a külső keresletet.

Az OECD Magyarországra és világgazdaságra vonatkozó előrejelzéseiről alábbi cikkeinkben írtunk:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio