Itt a javaslat: betiltaná a kormány a gyűlöletkeltő reklámokat és az óriáshirdetéseket

A javaslat értelmében a jövőben közterületen vagy onnan látható helyen kizárólag utcabútorokon, hirdető- és villanyoszlopokon, valamint a tetőszerkezetre rögzített reklámhordozókon lehet majd hirdetéseket elhelyezni.

A reklámfelületek mérete nem haladhatja meg a 15 négyzetmétert.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy eltűnnek a házak homlokzatára kifeszített óriási épülethálók, amelyek eddig gyakran károsították a védett épületeket. Bár ezek a felületek jelentős bevételt biztosítottak a társasházaknak, a lakók egy részét zavarták a kilátásban és a lakások megfelelő szellőzésében.

Jelentős változás, hogy

a hirdetések engedélyezési, ellenőrzési és eltávolíttatási jogköre a kormányhivataloktól átkerül az illetékes önkormányzatokhoz,

ami felgyorsíthatja a korábban nehézkes adminisztrációt. A szabálytalan reklámeszközöket a tulajdonosoknak haladéktalanul, de

legkésőbb 2026. szeptember 30-ig saját költségükön el kell távolítaniuk.

Ennek elmulasztása esetén az önkormányzat a reklámeszköz és az érintett ingatlan tulajdonosát egyaránt szankcionálhatja. A helyszíni bírság összege a százezer forintot, míg a közigazgatási bírság a négymillió forintot is elérheti, és mindkét büntetés ismételten is kiszabható. A meglévő, de átalakítással szabályossá tehető felületek esetében szintén eddig a határidőig kell lefolytatni az új engedélyezési eljárást.

A törvénycsomag a sajtó- és a választási törvényt is módosítja a politikai hirdetések szabályozása terén. A jövőben tilos lesz minden olyan politikai reklám és plakát közzététele, amely sérti az emberi méltóságot, közösség elleni gyűlöletkeltésre vagy kollektív bűnösség sulykolására alkalmas, illetve társadalmi ellenségképet alakít ki. Szintén tilos lesz a valóságot megtévesztően ábrázoló, manipulált képi anyagok, valamint a kiskorúak fejlődésére káros tartalmak alkalmazása a kampányokban.

A reklámszakma képviselői – köztük a Magyar Reklámszövetség közterületi tagozata – alapvetően nyitottak a városképet és az örökségvédelmet szolgáló, észszerű szigorításokra, így az esztétikai és méretbeli korlátozásokra is. Szakmai álláspontjuk szerint a legfontosabb szempont, hogy a szabályozás átlátható, kiszámítható, arányos és országosan egységes maradjon, amely hosszú távon képes egyensúlyt teremteni a városkép megóvása, a jogszerű piaci működés és a társasházak anyagi érdekei között.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images