OECD: már épp fellélegzett volna a világgazdaság, aztán jött az iráni háború

A világgazdaság 2026-ot jobb állapotban kezdte, mint sokan várták: a növekedés meglepően ellenállónak bizonyult, amit a mesterséges intelligenciába történő jelentős beruházások, a kedvező pénzügyi feltételek és a kereskedelmi feszültségek enyhülése is támogatott. Az év elején a kilátások tehát javulónak tűntek, és úgy tűnt, hogy a globális növekedési várakozásokat felfelé kell módosítani.

Ekkor azonban jött Trump, és ez az optimizmus mára elillant.

Az OECD legfrissebb gazdasági előrejelzése szerint a közel-keleti konfliktus vált a globális gazdasági kilátásokat meghatározó fő tényezővé. A Hormuzi-szoroson átmenő szállítások zavarai, valamint az energetikai és egyéb infrastruktúra károsodása korlátozza a legfontosabb nyersanyagok kínálatát, és világszerte megemelte a költségeket.

Az OECD jelentése szerint a globális olajkínálat 2026 februárja és áprilisa között 13,5%-kal csökkent, míg az öböl-menti gazdaságok olajtermelése áprilisban 45%-kal esett vissza.

A régióból származó LNG-export is leállt, és a globális gázkínálat várhatóan körülbelül 15%-kal alacsonyabb lesz a korábban vártnál.

A sokkhatás azonban korántsem csak a kőolajat és a földgázt érinti. A zavarok a szénhidrogénekhez kapcsolódó ipari alapanyagokat is érintették, ideértve a műtrágyát, a héliumot, a ként és egy sor egyéb vegyületet. Az így megnövekedett alapanyagköltségek tovább növelik az inflációt, gyengítik a bizalmat, és nyomást gyakorolnak a háztartások keresletére. Más szóval: a 2026-ot egészen lendületesen kezdő világgazdaságot most egy kínálati oldali sokkhatás lassítja.

A gazdasági folyamatok bizonytalansága ráadásul az iráni háború miatt olyan szintre emelkedett, hogy az OECD a hagyományokkal szakítva nem egyetlen előrejelzést közöl, hanem két különböző forgatókönyvet.

A kisebb fennakadásokkal számoló forgatókönyv szerint a globális GDP-növekedés várhatóan a 2025-ös 3,4%-ról 2026-ban 2,8%-ra csökken, majd 2027-ben 3,1%-ra emelkedik.

Az infláció is várhatóan még tovább fog emelkedni: a G20-országok esetében az éves fogyasztói árindex várhatóan 3,4%-ról 2025-ben 4,0%-ra emelkedik 2026-ban, majd 3,1%-ra csökken 2027-ben, ahogy az energia- és élelmiszerárakra nehezedő nyomás fokozatosan enyhül. Az OECD-országok körében az infláció várhatóan a 2025-ös 4,0%-ról 2026-ban 4,3%-ra emelkedik, majd 2027-ben 3,0%-ra csökken.

Ezekből a számokból is látszik, hogy ha az energiaárak 2026 közepétől fokozatosan csökkennek, a világgazdaság várhatóan lassulni fog, de elkerüli a mély recessziót. Ha azonban a zavarok 2027-ig is fennmaradnak, a kár sokkal nagyobb lesz: ebben a forgatókönyvben a globális növekedés 2026-ban 2,1%-ra, 2027-ben pedig 1,8%-ra csökkenhet. Az infláció is értelemszerűen magasabb lenne, mint a nemsokára lezáruló konfliktussal számoló esetben, 2026-ban 0,4, 2027-ben pedig 1,3 százalékponttal emelkedne.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio