Tisza-kormány: Magyar Péter új megállapodást köt Emmanuel Macronnal, felszólítást küldött Orbán Viktornak

Teljeskörű megállapodásra jutott a magyar kormány Ukrajnával, így a kárpátaljai magyarok az eddigieknél sokkal szélesebb oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogokkal fognak rendelkezni – jelentette be a miniszterelnök, hangsúlyozva: Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

„Velencei-tó törvényt alkotunk” – jelentette be a környezetvédelmi miniszter.

Új stratégiai együttműködési megállapodást készül kötni Magyarország és Franciaország, amelyet a tervek szerint még az október 23-i nemzeti ünnep előtt írhatnak alá. Magyar Péter szerint az energetika, a védelem, a kutatás-fejlesztés és az uniós ügyek területén is jelentősen erősödhetnek a francia–magyar kapcsolatok, miközben a magyar miniszterelnök meghívást kapott a július 14-i francia nemzeti ünnepségre is.

Kilenc év után felmentették Csató Gábort az Országos Mentőszolgálat főigazgatói posztjáról. A személycsere a mentőszolgálat és az ügyeleti ellátórendszer tervezett átalakításával esik egybe, miközben Csató vezetését rendszeresen érték politikai elfogultságra, adatszivárgásra és informatikai botrányokra vonatkozó vádak.

Felmentették tisztségéből Balogh János országos rendőrfőkapitányt és Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitányt – jelentették be szerda reggel a rendőri vezetőknek. A fővárosi rendőrség élére Baricska Norbert Tamás ezredest nevezték ki, aki eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyetteseként szolgált. Balogh János 2018 óta töltötte be az országos főkapitányi posztot, utódjáról egyelőre nem közöltek információt. Terdik távozása különösen meglepő, mivel alig egy hete még éves beszámolóját tartotta a Fővárosi Közgyűlés előtt.

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter ismertette, mire fordítaná a kormány a várhatóan hamarosan elérhetővé váló eddig befagyott uniós pénzeket a szociális, család- és idősügyi területen. A tervek között szerepel az egyszülős és egygyermekes családok támogatásának beemelése a családtámogatási rendszerbe, a szociálpolitika komplex átalakítása, valamint az Európai Gondozási Stratégiához igazodó, modern idősellátási rendszer kiépítése. A kormány emellett a gyermekszegénység csökkentésére, a hajléktalanság megelőzésére és egy digitális szociális ügyintézési rendszer létrehozására is forrásokat szánna.

Magyarország a hamarosan felszabaduló uniós támogatásokból 35 új InterCity-motorvonatot szerezhet be, amelyek a legfontosabb fővonalakon állhatnak forgalomba a következő években – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési miniszter, aki szerint a MÁV mélyrepülésének egyik fő oka a járműhiány volt, amelyet Lázár János 2022-es beszerzési leállítása tovább súlyosbított. Az új, akadálymentes és klimatizált szerelvények országosan is érezhető flottacserét jelenthetnek az IC-közlekedésben.

A magyar felsőoktatás újabb átalakulás előtt áll: a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszerét Magyar Péter miniszterelnök bejelentése nyomán 2027 szeptemberéig felszámolják. A régi, költségvetési szervként való működéshez való visszatérést azonban szinte egyöntetűen elutasítják az egyetemek, mondván, az akár 10-15 évvel vetné vissza fejlődésüket a túlzott bürokrácia és a versenyképtelen bérek miatt. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogyha a régi modellre és a kekvára is nemet mondunk, akkor milyen lehetőségek léteznek még az egyetemek hosszútávú működésére.

Az OECD friss ipartámogatási adatbázisa szerint a 15 vizsgált kulcságazatban az ipari támogatások 2024-ben 108 milliárd dollárt értek el, ami a 2009-es válságcsúcs óta a második legmagasabb érték. A kínai iparvállalatok 2005 és 2024 között átlagosan nyolcszor több állami támogatást kaptak árbevételarányosan, mint OECD-országbeli versenytársaik, ami a napelemgyártástól az autóiparon át az acélgyártásig mérhetően átrajzolja a globális piaci erőviszonyokat. Az EU a Foreign Subsidies Regulation révén már vizsgálhatja az unióban működő, harmadik országbeli támogatásban részesülő vállalatok versenyhelyzetét, ami a Magyarországon gyárat építő kínai cégeket – például a BYD-t és a CATL-t – is érintheti. Az OECD figyelmeztetése szerint a támogatások ugyan növelik a piaci részesedéseket, de nem javítják a termelékenységet, és hosszabb távon az innováció visszaesésével, valamint a stratégiai ellátási láncok veszélyes koncentrációjával fenyegetnek.

A Tisza Párt egyik legnagyobb kampányígérete volt a befagyasztott európai uniós pénzek felszabadítása, így nem volt meglepő, hogy a választási győzelmük után azonnal munkához láttak, és többször is egyeztettek az Európai Bizottság képviselőivel. Arra azonban talán senki nem számított, hogy már a kormányalakítás után három héttel bejelentenek egy olyan keretmegállapodást, mely a vártnál sokkal nagyobb összegek feloldásról szól. A források megindítása nemcsak Magyarország számára elengedhetetlen, hanem az EU számára is visszaigazolás lehet arról, hogy működik a pár éve megkezdett trend, miszerint a jogállamiság tagállami szintű betartatását különböző feltételességi mechanizmusokhoz kötik.

Az Európai Bizottság egyelőre nem lépteti tovább Magyarországot a túlzottdeficit-eljárásban, ám a szerdán kiadott országjelentés az egyik legsúlyosabb uniós kockázati térképet rajzolja ki a magyar államháztartásról. A Bizottság szerint a költségvetési hiány 2025-ben 4,7 százalék volt, 2026-ban 6,2 százalékra emelkedhet, miközben az államadósság 76,8 százalékra nőhet 2027-re, a nettó kiadási pályától való kumulált eltérés pedig meghaladhatja a 2800 milliárd forintot. A brüsszeli dokumentum az Orbán-kormány örökségeként azonosítja a torzító adórendszert, az ad hoc ár- és kamatplafonokat, a gyenge fiskális intézményrendszert és a fenntarthatatlan nyugdíjpályát, amelyek korrekciójának terhe már Magyar Péter kabinetjére hárul. Az Európai Bizottság mostani döntése így nem felmentés, hanem feltételes próbaidő az új kormány számára.

Új stratégiai korszakot nyithat a magyar–francia kapcsolatokban Magyar Péter miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök találkozója, amely előtt közös sajtótájékoztatót tartottak Párizsban. A két vezető egyaránt hangsúlyozta az európai együttműködés erősítésének fontosságát, az uniós források felszabadításának jelentőségét, valamint a gazdasági és energetikai kapcsolatok elmélyítését.

Az új kormány első komoly sikereként Brüsszel és Budapest politikai megállapodásra jutott egy akár 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítását célzó csomagról, amely helyreállítási alaphoz kapcsolódó és kohéziós pénzeket egyaránt tartalmaz. De a hatalmas megállapodás sem jelenti az összes befagyasztott forrás automatikus feloldását: a kifizetések többsége konkrét jogállamisági, korrupcióellenes és intézményi reformok végrehajtásához kötött. Továbbra is blokkolva maradnak az LMBTQI-jogokkal és a menekültügyi szabályokkal összefüggő források, illetve az n+2 szabály miatt mintegy 2 milliárd euró véglegesen elveszett. A 16,2 milliárd eurós SAFE védelmi hitel külön tárgyalási pályán mozog, Magyarország tervét az Európai Bizottság egyelőre egyedüliként nem hagyta jóvá, de legalább a jogállamisági csapdából kikerülhetett.

Magyar Péter kormányfő javaslatot tett a polgármesteri illetmények csökkentésére és a betölthető ciklusok számának korlátozására, ami komoly vitát váltott ki a hazai politikában. Karácsony Gergely jelképes elvonást még elfogadna, de a cikluskorlátozást elutasítja, míg Márki-Zay Péter olcsó populizmusnak tartja a felvetést. A hódmezővásárhelyi polgármester arra figyelmeztet, hogy a polgármesteri bérplafon csökkentése az egész önkormányzati intézményrendszerben bércsökkenést okozna. Szakértők szerint a lépés rövid távon ugyan népszerű lehet, ám hosszú távon kontraszelekcióhoz, működési zavarokhoz és a korrupciós kockázat növekedéséhez vezethet.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerda reggel a Pszichiátriai Társaság vezetőivel egyeztetett a mentális egészségügyi ellátás helyzetéről. A tárca az elmúlt hetekben feltérképezte a sürgős beavatkozási pontokat, és áttekintette a közép- és hosszú távú terveket. Konkrét lépésként kiírják a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgatói pályázatát, Budapesten több kórházat vonnak be az akut pszichiátriai ellátásba, a fejlesztési munkát pedig miniszteri biztos segíti majd. A miniszter hangsúlyozta, hogy a mentális egészség ügye nem szűkíthető le a pszichiátriára, és új, transzparenciára és szakmaiságra épülő szemléletre van szükség.

Magyarország akár helyszínt is biztosítana az ukrán–orosz béketárgyalásokhoz, viszont a háború lezárása után Európa egészének érdeke lehet az orosz energia részleges visszaengedése – erről beszélt egy német lapnak adott interjújában Magyar Péter miniszterelnök. A Tisza vezetője hangsúlyozta: Budapest továbbra sem küldene katonákat vagy fegyvereket Ukrajnába, ugyanakkor valódi nemzetközi biztonsági garanciákat tart szükségesnek Kijev számára. Az interjúban az uniós döntéshozatalról, illetve az amerikai, ukrán és orosz kapcsolatokról is beszélt.

Vitézy Dávid közlekedési miniszter kedden felmentette Bada Jánost, a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. vezérigazgatóját, helyére azonnali hatállyal a 23 éve a cégcsoportnál dolgozó Simon Enikőt nevezte ki. A tárcavezető célul tűzte ki a teljes beszerzési és logisztikai rendszer újragondolását a buszos, vasúti és HÉV-ágazatban egyaránt. A miniszter hangsúlyozta, hogy a korábbi időszakot jellemző kézivezérlés és korrupció helyett szakértelemre és bizalomra épülő működést szeretne kialakítani.

Pósfai Gábor belügyminiszter két nap alatt három kulcsfontosságú rendvédelmi vezetőt váltott le. Keddi hatállyal felmentette Terdik Tamás rendőr vezérőrnagyot a Budapesti Rendőr-főkapitányság éléről, a BRFK vezetésével Baricska Norbert Tamás rendőr ezredest bízta meg. Egy nappal korábban Góra Zoltán katasztrófavédelmi főigazgató és Tóth Tamás büntetés-végrehajtási országos parancsnok is távozott posztjáról. Helyükre Varga Ferenc tűzoltó dandártábornok, illetve Schmehl János büntetés-végrehajtási vezérőrnagy lép.

Magyar Péter miniszterelnök szerint Orbán Viktornak felelősséget kell vállalnia a bűnüldöző és titkosszolgálati szervek korábbi kézi vezérléséért. Az ügy előzménye, amire a miniszterelnök utalt, hogy a Telex több forrásra hivatkozva azt állítja, hogy az ukrán "aranykonvoj" elleni március 5-i rajtaütés időzítéséről nem a végrehajtó hatóságok, hanem a kormányzat – végső soron Orbán Viktor akkori miniszterelnök – döntött. A lap értesüléseit a hatóságok annyiban erősítették meg, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárságán született a döntés.

Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselője benyújtotta az Országgyűlés elé a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot.

Bár sokan úgy vélik, hogy a politika új korszakába lépve el kell felejteni az elmúlt tizenhat évet, a jelen megértéséhez elengedhetetlen a múlt ismerete - írja Török Gábor a Facebookon. A hazai politikai erőtérben egyre élesebben rajzolódik ki a különbség Orbán Viktor és Magyar Péter működési módja között, hiszen míg előbbi számára a hatalomgyakorlás a végcél, utóbbi magát a politizálást és a nyilvános szereplést tekinti a lényegnek.