Debrecen Economic Forum: uniós pénzek, banki finanszírozás és az AI hajthatja Debrecen következő növekedési hullámát

Debrecen mára Magyarország egyik gazdasági motorjává vált, most azonban az a kérdés, hogyan lehet további diverzifikációval folyamatos dinamikát biztosítani a fejlődésnek. Ennek kulcsa, hogy a nagyvállalati beruházások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a helyi KKV-szektor megerősítése.

Az egyik legizgalmasabb kérdés emellett most a lakhatás, ahol minden attól függ, hogy a város képes-e a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani, mondta el köszöntőjében Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város  polgármestere, aki többek között kiemelte:

Az önkormányzatok gazdasági autonómiájának helyreállítása kulcsfontosságú tényező ebben a folyamatban, hiszen egy öngondoskodásra épülő városfejlesztési stratégiával lehetséges a felzárkózás a hasonló adottságú nyugat-európai városok fejlettségi szintjéhez.

Főszerepben a szolgáltató központok

Kórász Tamás, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője szerint Közép-Kelet-Európa, azon belül Magyarország és Debrecen a következő évek egyik nyertese lehet, miután javul a befektetői hangulat, csökkennek az országkockázatok, erősödhetnek az európai kapcsolatok, és a város ipari, autóipari, elektromobilitási, akkumulátoripari és gyógyszeripari bázisa jelentős multiplikatív hatásokat indíthat el.

A szakember ugyanakkor jelezte, hogy a növekedés még törékeny, miközben a bankok egyre összetettebb szempontok alapján vizsgálják a vállalatok finanszírozási szerkezetét, kockázatkezelését, ellátási láncait, governance-rendszerét és ESG-megfelelését.

Kórász szerint Debrecen fejlődésének kulcsa, hogy az ipari beruházások mellett a magas hozzáadott értékű szolgáltató központok, a digitális képességek, az automatizáció és a mesterséges intelligencia is nagyobb szerepet kapjon, mert a technológiai fejlesztésekbe nem beruházó vállalatok lemaradnak a versenyben.

Végig kell gondolni, milyen finanszírozási, akvizíciós lehetőségeink vannak, és milyen fajta szolgáltatásokat, illetve technológiai fejlesztéseket lehet ide hozni

− emlékeztetett Kórász Tamás.

Érkeznek az uniós pénzek, de kivárni tilos

Rengeteg uniós pénz szabadulhat fel az elkövetkezendő időszakban, ami óriási lehetőségeket tartogat. A potenciálisan felszabaduló uniós pénzek nem azonnal és nem kizárólag a KKV-khoz érkeznek, az új pályázati kiírások leghamarabb szeptember–októberben várhatók, ezért a következő 2-3 hónap a beruházások, fejlesztések és pályázati dokumentációk előkészítésének időszaka.

Nem szabad azonban kivárni, most azonnal kell cselekedni, hogy mire ténylegesen megnyílnak a pénzek, már elő legyenek készítve a projektek

− hívta fel a figyelmet Csépány Zsuzsa, a Goodwill Consulting regionális igazgatója, hozzátéve, hogy ez időigényes folyamat, különösen, amikor hatékonyságnövelésről van szó, ami komoly technológiai beruházásokat feltételez.

Huszonegy év óta soha nem volt ennyi elérhető pályázat: a kibervédelem például egy izgalmas terület, de a nemzeti bajnokokra vonatkozó is ilyen, amivel mintegy 1,4 milliárdos projektek valósíthatók meg mikro-, kis- és középvállalati körben, mondta el a szakember, aki említést tett a körforgásos gazdálkodást támogató és a hamarosan induló digitalizációs kiírásokban rejlő potenciálról is.

A jövő pályázatai egyre inkább kombinált konstrukciók lesznek, vagyis a vissza nem térítendő támogatások mellett kedvezményes vagy kamatmentes hitelek is megjelennek,

miközben a digitalizáció, az energiahatékonyság, a zöld beruházások, az innováció és a kutatás-fejlesztés kerülnek a fókuszba, hangsúlyozta Csépány Zsuzsa.

Egyre több a késve fizető partner

Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője szerint bár tavaly Közép-Kelet-Európában összességében nem nőtt érdemben a fizetésképtelenségek száma, országonként és ágazatonként jelentős különbségek látszottak, Magyarországon pedig a csökkenés inkább normalizálódásnak tekinthető.

A szakértő figyelmeztetett: az idei évben már romló trendek látszanak, a Coface ügyfélkörében 2026 május végéig 40 százalékkal nőtt a késve fizető partnerek száma, a késedelmes követelések összege pedig 23 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Szilágyi szerint a vállalatfinanszírozásban nemcsak a bankok szerepe meghatározó:

a szállítói hitelezés állománya a gazdaságban mintegy másfélszerese a banki vállalati hitelállománynak, ezért a beszállítók kockázatkezelése és tudatos vevőminősítése kulcskérdéssé vált.

A legnagyobb kockázatot továbbra is az építőipar, a szállítmányozás és a vegyes nagykereskedelem jelenti, ezért Szilágyi úgy véli, a cégeknek folyamatosan monitorozniuk kell vevőik likviditási helyzetét és fizetési szokásait.

A KKV-knak hatékonyságjavulásban fel kell venniük a versenyt a nagyokkal

A Debrecen Economic Forum KKV-hitelezésről szóló kerekasztalán Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetőjének moderációja mellett a résztvevők egyetértettek abban, hogy a következő időszak kulcskérdése a kiszámítható gazdaságpolitika, az uniós források tényleges megérkezése és a vállalkozói beruházási kedv visszatérése lesz.

Barkó József, az OTP Bank Kelet-magyarországi Régiójának vezetője hangsúlyozta: a bankrendszer készen áll a kkv-k finanszírozására, legyen szó saját erő kiegészítéséről, forgóeszköz-finanszírozásról vagy beruházási hitelekről, az elmúlt időszakban azonban

nem a hitelkínálat, hanem sokkal inkább a vállalkozói kereslet volt visszafogott.

Az OTP szakembere szerint

Debrecen térségében már látszanak a nagyberuházások hatásai, különösen az ipari és logisztikai csarnoképítéseknél, miközben a munkaerőpiaci nyomás és a béremelkedés miatt a helyi kkv-knak hatékonyságjavítással és erősebb vállalati kultúrával kell válaszolniuk.

Márton Zoltán, a Creditexpert ügyvezetője szerint az uniós források nemcsak a közvetlen támogatást elnyerő cégeknek adhatnak lökést, hanem azoknak is, amelyek beszállítóként vagy szolgáltatóként kapcsolódnak be az értékláncokba. Úgy vélte, a vállalkozásoknak tudatosan fel kell készülniük a finanszírozási hullámra, mert nem biztos, hogy a jelenlegi támogatott hitelkonstrukciók hosszú távon változatlan formában fennmaradnak.

Rammacher Zoltán, a K&H Bank lakossági és KKV ügyfél szegmensének marketing vezetője arról beszélt, hogy a stabilabb környezet szemléletváltást hozhat a kkv-knál, de sok cég még nincs felkészülve arra, hogy egy nagyobb megrendelés vagy beruházás miatt hirtelen szintet kelljen lépnie finanszírozásban, cash flow-ban és működésben.

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy hirtelen sokkszerű változás nem várható a támogatott finanszírozásban, de a cégeknek már most készülniük kell a piaci alapúbb működésre. Közös üzenetként elhangzott:

a kkv-knak nem kivárniuk kell, hanem tervezniük, hatékonyságot javítaniuk, innovációba, digitalizációba és akár mesterséges intelligenciába fektetniük, mert aki nem lép időben, könnyen versenyhátrányba kerülhet.

Címlapkép forrása: Portfolio