Energiabeszerzés és munkaerő-megtartás: időről időre újra kell gondolni a vállalati stratégiákat

A gyorsan növekvő, energiaigényes beruházásokat vonzó Debrecen jól mutatja, milyen kihívásokkal szembesül ma a magyar energetika: a vállalatoknak egyszerre kell alkalmazkodniuk a hektikus árakhoz, a hálózati korlátokhoz és a versenyképességi nyomáshoz – hangzott el a Debrecen Economic Forum energiapiaci kilátásokról szóló kerekasztalán. A résztvevők szerint kulcskérdés lesz, hogy a cégek mennyire tudatosan kezelik energiafogyasztásukat, és képesek-e kihasználni az áramárak negyedóránkénti változásában rejlő lehetőségeket.

Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a villamos energia ára akár negyedóráról negyedórára változik, miközben ez a lakossági fogyasztók számára alig érzékelhető. Otthon a rezsiszámlák és az átalányfizetés miatt a fogyasztók többnyire fix árakkal találkoznak,

vállalati oldalon azonban nagyon is számít, hogy melyik napszakban, milyen fogyasztási profillal működik egy cég.

Szerinte a legfontosabb szemléletváltás az lenne, ha a vállalkozások megértenék: az áram nem fix árú termék, hanem olyan input, amelynek tudatos felhasználásával jelentős megtakarítás érhető el.

Fix vagy indexált, ez itt a kérdés

Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem REKK kutató főmunkatársa szerint a vállalatoknak érdemes átgondolniuk, hogy fix áras vagy indexált energiabeszerzési szerződést kötnek-e. A fix ár lényegében biztosítás: csökkenti a kockázatot, de a vállalat lemondhat az alacsonyabb piaci árak kihasználásáról. Az indexált konstrukció nagyobb kitettséget jelent, de azoknak a cégeknek, amelyek rugalmasan tudják alakítani fogyasztásukat, komoly előnyt adhat, különösen akkor, amikor a napközbeni órákban a naperőművi termelés miatt nagyon alacsony, akár negatív árak jelennek meg.

A szakértők megállapították, hogy a rugalmasság sokkal több iparágban megjelenhet, mint elsőre gondolnánk. Felsmann példaként említette, hogy még energiaintenzív, folyamatos üzemekben is vannak olyan részfolyamatok, amelyeket el lehet tolni az olcsóbb időszakokra. Egyes gépsorok, őrlési vagy feldolgozási fázisok nem feltétlenül igényelnek 0–24 órás működést, így az időzítés optimalizálása versenyelőnyt jelenthet.

Nagy Zsuzsa szerint a kereskedelmi szerződésekben is sok tartalék van. Minél több bizonytalanságot vállal át az energiakereskedő az ügyféltől – például a fogyasztási mennyiségek, a fizetési határidők vagy a termelési profil kiszámíthatatlansága miatt –, annál drágább lesz az ellátás.

Ha viszont egy vállalat tudatosabban tervezi fogyasztását, szűkebb mennyiségi sávot vállal, rövidebb fizetési határidőt fogad el, vagy folyamatosan kommunikál a kereskedőjével, kedvezőbb árazást érhet el.

Napelem: nem mindig a méret a lényeg

A saját célú energiatermelés, különösen a napelemes rendszerek telepítése szintén fontos téma volt, de a szakértők óvatosságra intettek. Felsmann szerint nem szabad automatikusan azzal számolni, hogy a megtermelt energia az átlagos beszerzési árat váltja ki, mert a napelemes termelés éppen azokban az órákban a legerősebb, amikor a piaci áramárak jellemzően a legalacsonyabbak. Ezért a megtérülési számításokat ennél összetettebben kell elvégezni.

Nagy Zsuzsa ehhez kapcsolódva arra figyelmeztetett, hogy a vállalatoknak nem minél nagyobb napelemes beruházásban kell gondolkodniuk, hanem olyan rendszerben, amely illeszkedik a saját fogyasztási profiljukhoz.

Egy túlméretezett naperőmű elsőre jó üzletnek tűnhet, de ha a vállalat nem tudja hatékonyan felhasználni, végül nem termel valódi értéket.

A tárolóval kombinált napelemes rendszerek nagyobb rugalmasságot adhatnak, de ezeknél is elengedhetetlen az alapos modellezés.

Ellentmondásos támogatások

A támogatások kapcsán Felsmann Balázs kritikus álláspontot fogalmazott meg: szerinte a vissza nem térítendő támogatások sok esetben torzíthatják a beruházási döntéseket, mert a cégek kivárnak, hátha később kedvezőbb feltételek jelennek meg. Úgy vélte, a nagyobb uniós forrásokat elsősorban a hálózatfejlesztésbe kellene irányítani, mert a hálózati korlátok sok vállalati beruházást akadályozhatnak. Nagy Zsuzsa ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy

a támogatások akkor lehetnek hasznosak, ha tudatos beruházásokat ösztönöznek és valódi hatékonyságjavulást eredményeznek.

Felsmann a magyar energiarendszer egyik legnagyobb versenyképességi problémájaként a lakossági és ipari fogyasztók közötti keresztfinanszírozást emelte ki. Szerinte amíg a lakosság Európa legalacsonyabb áramtarifái közé tartozó áron fogyaszt, addig az ipari szektor a régiós átlagnál jóval magasabb költségekkel szembesül, ami közvetlenül rontja a vállalatok versenyképességét.

Nincs ingyen ebéd

− jegyezte meg.

Nagy Zsuzsa zárásként azt üzente a vállalatvezetőknek: nem az energiaárak minimumát kell eltalálni, hanem akkor kell szerződni, amikor az adott árszint mellett a cég hosszú távon biztonságosan és nyereségesen tud működni.

A megtartás az új toborzás

A rendezvény régiós munkaerőpiaci kihívásokról szóló kerekasztalán Dajnoki Krisztina, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának tudományos dékánhelyettese moderációja mellett Pappné Kövesdi Nikolett, a Prohuman kelet-magyarországi régióvezetője, Suszter Szabina HR Department Leader, a Robert Boschtól és Szűcsné Szaniszló Zsuzsa a Nagisz kommunikációs és külső kapcsolati vezetője, arról beszéltek, hogy Kelet-Magyarországon, különösen Debrecenben látványosan felpörgött a munkaerőpiac, de a demográfiai szűkülés, a mobilitási korlátok és a megfelelő kompetenciák hiánya egyre erősebb kihívást jelentenek.

A szakértők szerint a cégeknek a toborzás mellett legalább akkora hangsúlyt kell tenniük a megtartásra, mert „a megtartás az új toborzás”, miközben a fizikai dolgozóknál továbbra is a világos bérkommunikáció és a mobilitás, a szellemi munkavállalóknál pedig a karrierút, a fejlődési lehetőség és a rugalmasabb munkavégzés vált döntő tényezővé.

A panel közös üzenete az volt, hogy

a vállalatok, az oktatási intézmények és a városok együttműködése nélkül nem lehet kezelni a munkaerőpiaci feszültségeket,

miközben a digitalizáció, az automatizáció és az AI használata már nem választás kérdése: aki most nem kezdi el beépíteni ezeket a működésébe és a kompetenciaalapú kiválasztásba, gyorsan versenyhátrányba kerülhet.

Címlapkép forrása: Portfolio