Húszezer új munkahely jöhet Debrecenben, de hol fognak lakni az emberek?

Debrecen az elmúlt bő évtizedben látványos léptékváltáson ment keresztül: a korábbi munkahelyhiányt mára erős gazdasági expanzió váltotta fel. Pécskay Zoltán, az EDC Debrecen ügyvezetője szerint 2015 óta több mint 12 milliárd euró értékű működőtőke-beruházást jelentettek be a városban. Ezek több mint 20 ezer új munkahelyet teremtettek, amelyek közül mintegy 10 ezret már sikerült betölteni. Jelenleg körülbelül 130 ezer munkahely található a hajdú-bihari megyeszékhelyen. A foglalkoztatottak 64 százaléka, nagyjából 80-83 ezer fő, helyi lakos, 25 százalékuk a megye más településeiről jár be, míg több mint 10 százalékuk már a megyehatáron túlról érkezik. Ez naponta nagyjából 46 ezer ingázót jelent. A szakember szerint a jövőben a helyben élő és a bejáró munkavállalók aránya nagyjából kiegyenlítődhet.

Egymilliós panelárak és új lakásprogramok Debrecenben

A drasztikus gazdasági növekedés és a beáramló munkaerő komoly kihívások elé állította a helyi lakáspiacot. Marossy Virág, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója szerint az árak alakulásán egyértelműen látszik a fordulat: 2019 óta mintegy 120 százalékkal emelkedtek az árak, így már a panellakások négyzetméterára is meghaladja az egymillió forintot. A városvezetés célja, hogy legalább az árak stagnálását elérje, és így a pályakezdők, valamint az ide érkező munkavállalók számára is elérhető maradjon a lakhatás. Ennek érdekében Debrecen előkészített fejlesztési területeket kínál a befektetőknek, például egy 10 hektáros zónát a Tócóvölgyben, egy belvárosi, mintegy 50 lakásos projektet, valamint egy 210 lakásos beruházást a Derék utcán. Emellett elindult a Főnix Lakásprogram is, amelyben az önkormányzat a bérleti díj 30 százalékának átvállalásával segíti a programban részt vevő bérlőket.

A magánszektor szereplői eltérő stratégiákkal reagálnak a megváltozott piaci környezetre. Szabó Sándor, a SZINORG Universal Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja elmondta, hogy a cégcsoport legutóbbi nagyobb, értékesítési célú lakóprojektje a 2017-ben elkészült, 237 lakásos Dóczy Lakópark volt. Azóta elsősorban a bérleti piac erősödését tapasztalják, amelyet a Debreceni Egyetem jelentős hallgatói bázisa is támogat. A kereslet kiszolgálására prémium bérlakás-portfóliót építettek ki, jelenleg pedig a SZINHOME márkanév alatt egy 32 lakásos társasház fejlesztése zajlik a Kossuth utca 16. szám alatt.

Nyitrai Zsolt, a XANGA Investment & Development Group kockázatkezelési igazgatója szerint a beruházási döntéseket nem a rövid távú áringadozások, hanem a város demográfiai és társadalmi növekedési pályája alapján hozzák meg. A vállalatnál ezért a közeljövőben induló projektek esetében egyaránt napirenden vannak az értékesítési és a bérbeadási célú lakásfejlesztések.

A lakáspiaci nyomás az agglomeráció felé tereli a fejlesztéseket

A debreceni fókusz mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az agglomeráció fejlesztése is. Krizsán Gábor, a Dryvit Profi Kft. üzletfejlesztési igazgatója rámutatott, hogy a betelepülő nagyvállalatok komoly igényt támasztanak munkavállalóik elszállásolására. Ezt a cégcsoport apartmanházak építésével igyekszik kiszolgálni Debrecenben, Hajdúszoboszlón és Balmazújvárosban. Emellett tipizált, digitalizált technológiával készülő családi házak fejlesztésébe is belekezdtek a környező kisebb városokban, köztük Hajdúböszörményben, Hortobágyon, Létavértesen és Vámospércsen, ahol jó az infrastruktúra, és a megyeszékhelyre való bejárás is jól megoldható.

A lakossági és a projektfinanszírozási piac a jelenlegi kamatkörnyezetben kettős képet mutat. Rózsa Sándor, az OTP Bank Északkelet-magyarországi vállalati régióvezetője elmondta, hogy az Otthonstart program elindulásával a lakáshitelezés volumene 80 százalékkal nőtt, ebből önmagában a program 70 százalékos bővülést generált. Miközben Debrecenben – a fővároshoz képest – még mindig a másfél millió forintos négyzetméterár alatti szegmens dominál, a nagyszabású projektfinanszírozás egyre nehezebb. A jelenlegi, 7-8 százalékos finanszírozási költségek mellett a fejlesztők nehezen tudják elérni az elvárt, akár 16 százalékos profitot, a piaci alapú bérlakás-fejlesztések megtérülési ideje pedig elérheti a 20-30 évet is. Rózsa szerint ehhez elengedhetetlen a kamatok csökkenése, vagy a Főnix Lakásprogramhoz hasonló állami-önkormányzati támogatások.

Szállodafejlesztések az ipari boom nyomában

A gazdasági szerkezetváltás nemcsak az iparban, hanem a szolgáltatói szektorban is látványos eredményeket hozott. Pécskay Zoltán adatai szerint a jármű- és gépipar kibocsátása az elmúlt tíz évben több mint hétszeresére nőtt, miközben a turizmus és a vendéglátás is közel hatszoros bővülést ért el. Ez a párhuzamos növekedés jelentősen felpezsdítette a helyi szállodafejlesztéseket, elsősorban az üzleti turizmusra fókuszálva, amely korábban nem volt meghatározó eleme a város gazdaságának.

Az ipari fellendülés gyorsan növekvő igényt teremtett a minőségi üzleti szálláshelyek iránt. A SZINORG-cégcsoport ehhez kapcsolódva valósította meg a Mercure Debrecen fejlesztését, majd leányvállalatán, a Szinerty Kft.-n keresztül a Kölcsey Központhoz közvetlenül kapcsolódó Hotel Lycium bérbevételében és megújításában is szerepet vállalt. A 92 szobás, Accor Handwritten Collection márkanév alatt működő szálloda a város üzleti és konferenciaturizmusának erősítését szolgálja. Szabó Sándor elmondása szerint a vendégkörben már meghatározó a külföldi üzleti utazók aránya.

Hasonló stratégiát követ a XANGA cégcsoport is, amely a repülőtér mellett nyitotta meg az Ibis Styles Hotelt, felismerve a regionális és nemzetközi üzleti utazók egyre erősebb jelenlétét.

A rekreációs turizmus terén némileg eltérő a helyzet, ami új feladatokat jelöl ki a város számára. Marossy Virág tájékoztatása szerint a belföldi forgalom jelenleg stagnál, miközben az orosz, ukrán és izraeli vendégek elmaradása miatt érezhetően visszaesett a külföldi turisták száma az Aquaticum Hotelben. A szállodai kapacitások kihasználtsága jelenleg 60 százalék körüli, és az üzleti utak is lerövidültek, ezért rövid távon nincs szükség további szállodafejlesztésekre Debrecenben.

Rózsa Sándor úgy látja, hogy a város történelmi belvárosára, a fürdőkomplexumra, a repülőtérre és a Campus Fesztiválra építve új attrakciókra van szükség ahhoz, hogy a 15 év feletti megtérüléssel működő szállodák hosszabb távon is eredményesek maradjanak. Krizsán Gábor kiemelte a Debrecen Drive rendezvény sikerét, és az agglomerációs települések tematikus programjaival való szorosabb együttműködést javasolta, amely további vendégéjszakákat generálhat a megyeszékhelyen.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ