Debrecen Economic Forum: ez vár ránk az euróbevezetés útján

A kelet-magyarországi gazdasági folyamatokat középpontba állító Debrecen Economic Forum záró szakasza igazi szakmai nagyágyúkkal zárta a programot, ahol a makrogazdaság vitte a prímet.

Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgatója előadásában kiemelte, hogy továbbra is rendkívül kockázatos a globális gazdasági környezet, amelyet elsősorban a geopolitikai konfliktusok, az olaj- és gázpiaci bizonytalanságok, valamint az inflációs kockázatok határoznak meg.

A jegybanki szakember rámutatott: a nagy nemzetközi jegybankoknál és a régiós monetáris politikában is felfelé tolódtak a kamatvárakozások, miközben az MNB óvatos, türelmes politikája mozgásteret hagyott arra, hogy a jegybank ne kerüljön kényszerhelyzetbe egy turbulensebb időszakban.

Banai szerint Magyarország kockázati megítélése az elmúlt hónapokban érdemben javult, amit a forint erősödése és az állampapírhozam-felárak szűkülése is jelez, miközben az első negyedéves növekedési adat pozitív meglepetést hozott.

A magyar gazdaságban ugyanakkor továbbra is a beruházások hiánya jelenti az egyik legfontosabb problémát, bár a javuló üzleti hangulat és a rendelkezésre álló finanszírozás alapján a következő időszakban élénkülhet a vállalati beruházási kedv

− mondta el a szakember, aki az inflációs folyamatokról szólva hozzátette: a friss adatok biztatóak, az infláció visszatért a jegybanki toleranciasáv aljára, a maginfláció is kedvezően alakult, miközben a forint erősödése, a javuló várakozások és a stabil lakossági megtakarítási bázis is támogathatja a tartós árstabilitást és a gazdasági növekedést.

Euróbevezetésre felkészülni!

A magyar gazdaságpolitika előtt megnyílt egy új, stabilitásorientált pálya lehetősége, de ennek hitelességét a következő hónapok konkrét döntései fogják eldönteni – fogalmazták meg vezető közgazdászok a rendezvény magyar makrogazdasági kilátásokról szóló kerekasztalán, Bán Zoltán, a Net Média Zrt. vezérigazgatójának moderációja mellett.

A beszélgetésben Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MNB volt elnöke, Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője és Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója arra keresték a választ,

• mennyire lehet tartós a magyar eszközök iránti friss befektetői bizalom,
• milyen feltételei vannak az euróbevezetési pályának, és
• mi kell ahhoz, hogy a magyar gazdaság kilépjen az elmúlt évek gyenge növekedési időszakából.

A panel egyik központi témája az euróbevezetés lehetősége volt. A résztvevők szerint a piac az elmúlt hetekben lényegében megelőlegezte a bizalmat az új gazdaságpolitikai irány felé, amelynek két erős üzenete volt: az uniós források hazahozatalának szándéka és az euróbevezetés napirendre kerülése.

Madár István szerint az új keret lényege az lehet, hogy Magyarország kiszámíthatóbb, stabilitásorientált gazdaságpolitikát folytat, amely a költségvetési hiány mérséklésére és az infláció leszorítására épül. Mint fogalmazott,

ehhez nem kell más, mint több éven keresztül következetes, stratégiaorientált gazdaságpolitika – éppen az, ami az elmúlt évtizedekben csak ritkán volt jellemző.

Bod Péter Ákos történelmi fordulatként értékelte, hogy Magyarország újra az európai gazdasági pálya felé fordulhat. Szerinte az elmúlt két évtizedben Magyarország külön úton járt, ami növelte az ország sérülékenységét, miközben több régiós ország már sikeresen végigment az eurózónához vezető úton. Úgy vélte, az euróbevezetés nem pusztán technikai kérdés, hanem a gazdaságpolitikai normalizálódás része: ehhez más típusú államra, kisebb centralizációra, kevesebb piactorzító beavatkozásra és a szakpolitikai döntéshozatal megerősítésére van szükség.

Tardos Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a saját deviza önmagában hasznos gazdaságpolitikai eszköz lehetne, mert tompíthatja a külső sokkokat, de Magyarország az elmúlt évtizedekben nem tudta jól használni a forintot. Megállapította, hogy

éppen ezért erős a társadalmi támogatottsága az eurónak: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret.

Úgy vélte, ha Magyarország képes megteremteni az euróbevezetés feltételeit – alacsonyabb hiányt, stabilabb árfolyamot, mérsékeltebb inflációt és alacsonyabb hozamkörnyezetet –, az már önmagában komoly eredmény lenne.

Hiteles lépések sorára lesz szükség a sikerhez

A beszélgetésben többször előkerült, hogy az euróbevezetési pályán nem elég a szándék, azt lépésről lépésre hiteles döntésekkel kell alátámasztani. A résztvevők szerint kulcsfontosságú lesz, hogy a kormány októberben milyen költségvetési pályát mutat be, lesz-e mögötte valódi intézkedéscsomag, és mennyire látszik majd, hogy a deficitcsökkentés nem pusztán kommunikációs cél. Abban egyetértés volt, hogy a következő hónapokban a piac már nemcsak ígéreteket, hanem tényleges lépéseket vár: az uniós pénzek lehívását, a költségvetési pálya hitelesítését, a piacromboló intézkedések visszabontását és az infláció tartós mérséklését.

A panel résztvevői szerint a magyar gazdaság legnagyobb kihívása továbbra is a tartós növekedési képesség helyreállítása. Madár István úgy fogalmazott: a magyar gazdaság jelenleg nem képes tartósan 4 százalékos növekedésre, ehhez jelentős termelékenységi fordulatra lenne szükség a vállalati szektorban.

Bod Péter Ákos szerint az elmúlt években a gazdaság le volt fojtva, és

a kérdés az, hogy a politikai fordulat után a gazdaságban is bekövetkezik-e a fordulat: nő-e az ország tőke- és tehetségmegtartó képessége, illetve visszatér-e a piacgazdasági működés logikája.

Élni kellene az eséllyel

Szó volt a külső sokkokról is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarország kis, nyitott gazdaságként továbbra is sérülékeny marad, különösen egy olyan globális környezetben, amelyet kereskedelmi konfliktusok, geopolitikai feszültségek, energiapiaci bizonytalanságok és inflációs sokkok jellemeznek.

Tardos Gergely szerint Magyarország múltbeli sérülékenységét sokszor maga a gazdaságpolitika is növelte, ugyanakkor most kedvezőbb, hogy a devizatartalékok erősebbek, mint korábbi válsághelyzetekben. Bod Péter Ákos ezzel összefüggésben kiemelte: a kérdés az, hogy a jövőbeli sokkok Magyarországot a régióval együtt érik-e, vagy ismét speciális magyar problémák felerősítő hatásával kell számolni.

A beszélgetés végén a résztvevők óvatos optimizmust fogalmaztak meg. Tardos Gergely szerint komoly esély nyílt arra, hogy a gazdaságpolitika rendezze a költségvetési, inflációs és bizalmi problémákat, bár kérdés, hogy az optimizmus utólag nem bizonyul-e túlzottnak. Madár István úgy vélte, a korábbi alternatív pályához képest már az is jelentős előrelépés, hogy Magyarország elindulhat egy normalizáltabb, európai irányba mutató gazdaságpolitika felé. Bod Péter Ákos szerint

a politikai fordulat lehetőséget teremtett, a gazdasági fordulatot azonban a vállalatoknak, a döntéshozóknak és az intézményeknek kell ténylegesen végrehajtaniuk.

Címlapkép forrása: Portfolio