Aszódi Attila: Paks üzemidő-hosszabbítása nem csak papírmunka

A világ villamosenergia-termelésében az atomenergia ma nagyjából 10 százalékos arányt képvisel, Európában és Észak-Amerikában pedig ennél is magasabb, körülbelül 20 százalék körüli a részesedése. Aszódi Attila szerint a fukusimai baleset utáni megtorpanást mára több tényező is felülírta:

az energiaválság, az ellátásbiztonsági szempontok, a magas és kiszámíthatatlan földgázárak, valamint a technológiai szektor villamosenergia-éhsége.

Több korábban kivonulást tervező ország – köztük Belgium, Hollandia és Svédország – ismét új nukleáris projektekben vagy a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbításában gondolkodik, Lengyelország pedig belépőként építene nagy és kis moduláris reaktorokat is. A fordulat mögött az a felismerés áll, hogy a karbonsemleges, folyamatosan rendelkezésre álló villamosenergia-termelésben kevés technológia tudja ugyanazt nyújtani, mint az atomenergia.

A nukleáris technológia iránti új érdeklődést különösen erősen hajtja a mesterséges intelligencia és az adatközpontok terjedése. Egy nagy nyelvi modell lekérdezése Aszódi szerint nagyságrendileg tíz-harmincszor több villamos energiát igényelhet, mint egy hagyományos internetes keresés, miközben a felhasználás folyamatosan ebbe az irányba tolódik. A nagy technológiai cégek ezért már nemcsak fogyasztóként, hanem finanszírozóként és stratégiai szereplőként is megjelentek a nukleáris piacon.

A kis moduláris reaktorok ezzel párhuzamosan azért kerültek előtérbe, mert rövidebb építési időt, kisebb finanszírozási kockázatot és rugalmasabb ipari alkalmazhatóságot ígérnek, például szénalapú erőművek kiváltásában, távhőrendszerek kiszolgálásában vagy ipari telephelyek hő- és áramellátásában.

Paks I. és II.

Magyarország szempontjából a legfontosabb döntések Paks körül összpontosulnak. A meglévő paksi blokkok eredeti üzemideje már lejárt volna, de az első üzemidő-hosszabbítás nyomán 2032 és 2037 között futnak ki a jelenlegi engedélyek. A következő cél az lehet, hogy a blokkok további húsz évig, összesen akár 70 éves üzemidővel működhessenek, ám ez már nem pusztán dokumentációs feladat:

környezetvédelmi engedélyezésre, műszaki vizsgálatokra, kábelcserékre, épületszerkezeti ellenőrzésekre és más beavatkozásokra is szükség lesz.

Aszódi szerint ma nem látszik olyan akadály, amely eleve ellehetetlenítené a hosszabbítást, de a munka nagyságrendje jelentős, a költség pedig mintegy 500 milliárd forint lehet. Paks II. esetében ennél összetettebb a kép: a két új blokkra energiastratégiai szempontból szükség lenne.

A hazai energetikának az egyik kulcskérdése, amit most az új kormányzatnak tisztáznia kell, hogy a Roszatom hajlandó-e és képes-e ezeket a blokkokat befejezni

– mondta Aszódi. A következő években így egyszerre dőlhet el, meddig maradhatnak üzemben a régi paksi blokkok, és hogy milyen feltételekkel folytatódhat Paks II.

Az EnergyTalks teljes adását, amelyből kiderül, melyek a legkritikusabb pontjai a paksi blokkok üzemidőfejlesztésének, megtalálod a Spotify-on és az Apple Podcasten, vagy a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

KÖVESS MINKET

Címlapkép forrása: Portfolio