Ezrével kerülnek kórházba a magyar csecsemők a veszélyes fertőzés miatt, de lenne rá célzott megoldás

Az RSV, azaz a légúti óriássejtes vírus egy rendkívül fertőző kórokozó, amely a két év alatti korosztályban jóval gyakoribb és súlyosabb megbetegedéseket okozhat, mint az influenza. A vírus szezonja – amely az utóbbi években, különösen a Covid-19 pandémia után, egyre inkább kitolódik – minden évben már szeptemberben elindul és egészen április közepéig tart.

Az RSV-fertőzések alakulásáról legutóbb ebben a cikkünkben írtunk:

Globális szinten az RSV az öt év alatti gyermekek körében évente mintegy 33 millió megbetegedésért felelős, ami 3,3 millió kórházi kezelést és jelentős számú halálesetet eredményez.

Az egy év alatti gyermekek körében a légúti fertőzéshez kapcsolódó halálozás vezető oka,

az öt év alattiak alsó légúti fertőzései miatti kórházi kezelések közel negyedéért felelős. Magyarországon évente mintegy 3500-4000 egy év alatti csecsemő kerül kórházba RSV-fertőzés miatt – mondta el Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója.

A betegség súlyos fázisában a gyermekeknél a légzésszám akár a percenkénti 60-at is elérheti, ami jelentős folyadékvesztéssel és dehidratációval jár. Mivel a fertőzésre jelenleg nincs célzott vírusellenes terápia, az orvosok csak szupportív kezelést – oxigénterápiát, indokolt esetben gépi lélegeztetést és intenzív folyadékpótlást – tudnak alkalmazni.

Bár a köztudatban az RSV-t leginkább a koraszülöttek betegségeként tartják számon – mint amilyen Nagy Líviának, a Melletted a helyem Egyesület alelnökének 2017-ben, a terhesség 27. hetében, Esztergomban született kisfia, Eduárd is volt –, az adatok egészen más képet mutatnak.

"Bár a súlyos szövődmények kockázata a koraszülött és krónikus beteg csecsemőknél a legmagasabb, a statisztikák szerint az RSV miatt kórházba kerülő gyermekek több mint 80-90 százaléka teljesen egészséges, időre született csecsemő" – mutatott rá Szabó Attila. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi megelőzési protokollok a veszélyeztetett csecsemők túlnyomó többségét nem érik el.

Magyarországon jelenleg kizárólag a legmagasabb rizikócsoportba tartozó csecsemők (például a 35. terhességi hét előtt született koraszülöttek vagy veleszületett szívbetegséggel élők) részesülhetnek passzív immunizációban. Ez antitest módszerrel történik, amely azonban havonta ismételt klinikai beadást igényel a teljes RSV-szezon során. Ez nemcsak a családok és az egészségügy számára jelentős logisztikai terhet, hanem magas költségeket is jelent.

Ez alapján arra a megállapításra jutott a szakember, hogy ellátási rés van jelen ma Magyarországon.

Univerzális, minden újszülöttre kiterjedő program nincs, miközben a súlyos esetek többségét éppen az ezen körön kívüli, egészséges csecsemők adják - mutatott rá a professzor, aki szerint 75 ezer újszülöttről beszélünk évente, ami jól tervezhető célpopuláció

A megelőzés területén az utóbbi években komoly technológiai áttörés történt. Elérhetővé váltak az olyan hosszú hatású monoklonális antitestek, amelyek egyetlen adaggal 5-6 hónapos védelmet, azaz a teljes fertőzési szezonra szóló biztonságot nyújtanak a csecsemőknek. Ezek a készítmények biztonságosan alkalmazhatók a kötelező gyermekkori védőoltásokkal egy időben is. Emellett a várandós anyák terhességük 32. és 36. hete közötti oltásával is biztosítható az újszülöttek passzív védelme az anyai ellenanyagok átadása révén.

A klinikai vizsgálatok szerint az új típusú immunizációs módszerek mintegy 80 százalékos hatékonysággal előzik meg a súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedéseket. Ezt a valós életből származó adatok is megerősítik: Spanyolországban, ahol bevezették a csecsemők széles körű RSV-immunizációját, a kórházi felvételek száma közel 90 százalékkal csökkent.

A sajtóeseményen elhangzott, hogy egy átfogó, nemzeti szintű RSV-immunizációs program bevezetése nemcsak a családok életét könnyítené meg és óvná meg a csecsemőket a súlyos szövődményektől, hanem az őszi-téli szezonban jelentősen tehermentesítené a hazai gyermekintenzív és fekvőbeteg-osztályokat is.

Itt az idő az RSV prevenciós programra

- emelte ki Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

Az esetleges immunizációs program tovagyűrűző kedvező hatásairól is szó esett az eseményen (amely túlmutat a kevesebb kórházi esetszámon):

• kevesebb antibiotikum
• ritkább asztma kialakulás esélye
• kevesebb középfülgyulladás
• csökkenő terhelés a gyermekosztályokon, intenzív felvételekben, az influenza-Covid időszakban, felszabaduló kapacitás

Nagy Lívia, a Melletted a Helyem Egyesület alelnöke a sajtóbeszélgetésen kiemelte: 19 ország van Európában, ahol az univerziális oltási programban benne van ez az RSV elleni oltás. Beszélt a betegséggel kapcsolatos megelőzés gyakorlati oldalára: szabályozták, hogy kit engedtek a lakásba, ki hogyan foghatja meg, és a testvért is meg kellett tanítani az együttélés új szempontjaira.

Nádor Csaba, a Melletted a Helyem Egyesület elnöke az eseményen arra hívta fel a figyelmet, hogy 2 éves kor alatt több ezer csecsemő kórházi felvétele az RSV miatt történik, ez a járvány nem kopogtat az ajtón, hanem berúgja azt.

Orvosszakmai társaságok és a betegeket, valamint a családokat képviselő szervezetek – élen a Melletted a Helyem Egyesülettel – ezért az együttműködés lehetőségeit keresik az egészségügyi döntéshozókkal, hiszen az idei szezon adatai egyértelműen jelzik: a megelőzés erősítése sürgető egészségpolitikai feladat, amely mielőbbi cselekvést igényel.

Pozitív és népegészségügyi szempontból előremutató fejleménynek tartják, hogy a NEAK 2026 áprilisában minisztériumi döntésre terjesztette fel egy számos uniós tagállamban már elérhető, innovatív RSV elleni készítmény társadalombiztosítási befogadását. Álláspontjuk szerint a megelőzési lehetőségek bővítése, az újszülöttek minél szélesebb körű immunizálása egyszerre járulna hozzá az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítéséhez, a csecsemők hatékony védelméhez, valamint a magyar családok életminőségének javításához.

Címlapkép forrása: Forrás: Melletted a Helyem Egyesület