Nagyot javult Magyarország energiahatékonysága, de így is elmarad az EU-s átlagtól
Az energiafelhasználás hatékonyságát legjobban jelző két mutató az energiaintenzitás és az energiaproduktivitás. Az energiaintenzitási mutató a bruttó belföldi energiafelhasználás és a bruttó hazai termék (GDP) hányadosaként áll elő, és azt jelzi, hogy egységnyi gazdasági érték (pl GDP) előállításához mennyi energiát szükséges felhasználni. Minél kisebb az értéke, annál kevesebb energia felhasználásával, annál energiahatékonyabban állítható elő egységnyi GDP.
Magyarország energiaintenzitása - részben a fejlettebb országokhoz képest magasabb ipari energiaintenzitás, részben az elavultabb technológiákból és épületállomány miatt - historikusan magasabb az uniós átlagnál, noha a lemaradás az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. Az ország energiaintenzitási mutatója 2000 és 2019 között 34%-kal mérséklődött a KSH adatai szerint - miközben az uniós átlag 28%-kal csökkent -, amiben szerepet játszott a gazdaság szerkezetének jelentős átalakulása, valamint az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságának növekedése is.
Olyan energiaigényes üzemek fejezték be működésüket ebben az időszakban, mint például az ország utolsó timföldgyárai és alumíniumkohója, miközben a gazdaság egészét egyre inkább a szolgáltató szektor dominanciája jellemezte. A lakossági (fűtési célú) energiafelhasználás hatékonysága jelentős mértékben javult, elsősorban a panelprogram keretében végzett, államilag támogatott felújítások, kisebb részben a főként magánerős családiház-hőszigetelések hatására.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
