Elutasította a bíróság a Doktor24 kifogását: tovább zajlik a felszámolás

A Doktor24 által benyújtott kifogást a Fővárosi Törvényszék kedden elutasította, a felszámolási eljárás pedig a hatályos jogszabályoknak megfelelően zajlott – mondta a Portfolio-nak Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.

A szóvivőt azután kérdeztük, hogy lapunk megírta: felszámolási eljárás indult a Doktor24 Medicina Zrt. ellen, azonban a társaság szerint nem fizetőképességi gondok, hanem súlyos eljárásjogi hibák állnak a döntés hátterében.  A cég szerint a másodfokú döntést csak jelentős késéssel kézbesítették, miközben a felszámolási végzés már megjelent a Cégközlönyben, ezért álláspontjuk szerint jogellenesen fosztották meg attól a lehetőségtől, hogy a követelés rendezésével elkerülje a felszámolást.

A szóvivő ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróság döntésével a felszámolást elrendelő határozat automatikusan jogerőre emelkedik,

ezt törvény írja elő, ezen sem a bíróság, sem a felek nem változtathatnak.

Elmondása szerint az ügy egy hitelező kezdeményezésére indult, miután a végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre. A jogszabályok ilyen esetben lehetővé teszik, hogy a hitelező kérje az adós gazdasági társaság felszámolását.

A Doktor24 első fokon elveszítette a pert a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumán, majd fellebbezett. Az ügyet másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla bírálta el, amely helybenhagyta az elsőfokú döntést.

Szabó József Tamás szerint ettől a pillanattól kezdve a felszámolást elrendelő határozat jogerősnek minősül. Hangsúlyozta, hogy a felszámolási ügyek nemperes eljárások, ezért a másodfokú bíróság személyes tárgyalás nélkül, írásban hozza meg a döntését.

A jogerő a másodfokú határozat meghozatalának napján áll be, míg a különböző eljárási határidők – például a jogorvoslati vagy teljesítési határidők – már a döntés közlésétől számítandók.

A szóvivő szerint a Doktor24 egyik fő állítása, miszerint a döntés csak a kézbesítést követően vált volna jogerőssé, nem felel meg a jogszabályoknak.

Kitért arra is, hogy a gazdasági társaságok számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás a bíróságokkal. A bíróság közlési kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy a határozatot feltölti az elektronikus tárhelyre, amelyhez a jogi képviselő hozzáfér. Ettől a pillanattól kezdődnek a törvényben meghatározott határidők, függetlenül attól, hogy a címzett ténylegesen mikor tölti le az iratot.

Szabó szerint

a bíróság nem viselhet felelősséget azért, ha egy fél csak napokkal később nyitja meg az elektronikus küldeményt.

Példaként említette, hogy ha egy elsőfokú ítélet ellen 15 nap áll rendelkezésre fellebbezésre, akkor ezt a 15 napot attól az időponttól kell számítani, amikor a bíróság feltöltötte a határozatot az elektronikus rendszerbe, nem pedig attól, amikor azt a fél ténylegesen megnyitotta.

A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy a másodfokú döntés meghozatala és a Cégközlönyben történő közzététel között kötelező eljárási lépések zajlanak le. Miután az ügy visszakerül az elsőfokú bírósághoz, ki kell jelölni a felszámolót, akinek nyilatkoznia kell többek között arról, hogy vele szemben nem áll fenn kizárási ok, illetve nincs olyan kapcsolata a felekkel, amely kizárná az eljárásból.

Csak ezeknek a nyilatkozatoknak a beérkezése után intézkedhet a bíróság a végzés elektronikus közléséről, illetve a Cégközlönyben történő közzétételről.

A szóvivő tájékoztatása szerint a felszámoló június 24-én teljesítette a szükséges nyilatkozatokat, ezt követően a bíróság június 26-án feltöltötte az iratokat az elektronikus rendszerbe, vagyis eleget tett közlési kötelezettségének. A Doktor24 képviselői ugyanakkor csak június 29-én töltötték le az iratokat.

Szabó úgy fogalmazott: egy ilyen jelentőségű ügyben egy jogi képviselőtől elvárható, hogy folyamatosan figyelje az elektronikus tárhelyét, különösen azért, mert a rendszer értesítést is küld az új küldemények érkezéséről.

A szóvivő beszélt arról is, hogy információi szerint a társaság később kiegyenlítette azt a követelést, amely miatt a felszámolási eljárás megindult.

Ez azonban álláspontja szerint már nem változtat a felszámolás elrendelésének joghatásain.

Elmagyarázta: a felszámolási eljárás célja nem kizárólag az eredeti hitelező követelésének rendezése. A kijelölt felszámoló feladata ilyenkor az, hogy felkutassa a társaság valamennyi esetleges hitelezőjét, nyilvántartásba vegye a követeléseket, majd a csődtörvényben meghatározott sorrend szerint gondoskodjon azok kielégítéséről. Elképzelhető ugyanis, hogy a felszámolás alatt álló cégnek további tartozásai is vannak, amelyek az eredeti eljárás megindításakor még nem voltak ismertek.

Szabó József Tamás közölte azt is, hogy

a Doktor24 kedden benyújtott kifogását a Fővárosi Törvényszék még aznap elbírálta, és elutasította.

A szóvivő szerint a társaság számára a további jogi és gazdasági rendezés kulcsa már nem a nyilvános kommunikációban, hanem a felszámolóval és az esetleges további hitelezőkkel folytatott egyeztetésekben rejlik.

Úgy fogalmazott:

ha a cég valóban fenn kívánja tartani működését, akkor a felszámolóval kell felvennie a kapcsolatot, ahol kiderülhet, hogy vannak-e további hitelezők, illetve milyen követelések állnak még fenn. A felszámolási eljárás keretei között lehetőség van különböző megállapodásokra, így például részletfizetésre vagy más egyezségekre is.

A felszámolási szabályok célja a hitelezők érdekeinek védelme. A rendszer azért működik meghatározott kielégítési sorrend szerint, hogy egy jelentős adósságállománnyal rendelkező társaság ne tudja egyes hitelezőket előnyben részesíteni mások rovására, és a rendelkezésre álló vagyonból a lehető legarányosabb kielégítés történjen.

Hozzátette: senkinek sem érdeke egy egyébként működőképes vállalkozás megszüntetése. A felszámoló, a hitelezők és a társaság számára egyaránt az jelentheti a legkedvezőbb megoldást, ha sikerül rendezni a fennálló követeléseket, és a gazdasági társaság – amennyiben ennek feltételei fennállnak – folytathatja működését.

Mit állít a Doktor24?

A Doktor24 szerint nem fizetőképességi probléma, hanem súlyos eljárásjogi hiba vezetett oda, hogy a bíróság elrendelte a társaság felszámolását. A cég közlése szerint a jogvita egy évekkel ezelőtti, mintegy 30–40 millió forintos beszállítói követelésből indult, amelyet vitatott. A társaság azt állítja, hogy a másodfokú bírósági határozatot csaknem négyhetes késéssel kézbesítették, miközben a felszámolási végzés már három nappal korábban megjelent a Cégközlönyben. A Doktor24 szerint ezzel megfosztották attól a törvényes lehetőségtől, hogy a követelés kiegyenlítésével elkerülje a felszámolást.

Kóka János társalapító sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a társaság a másodfokú döntés kézhezvételét követően két órán belül maradéktalanul rendezte a tartozást, amit a hitelező is igazolt, majd közösen kezdeményezték az eljárás megszüntetését. A cég ugyanakkor úgy véli, hogy a felszámolási végzés közzététele súlyos reputációs és gazdasági károkat okoz, ezért minden rendelkezésére álló jogi eszközzel a döntés hatályon kívül helyezését és a jogszerű állapot helyreállítását kívánja elérni.

A Doktor24 hangsúlyozta, hogy pénzügyi helyzete stabil: közlése szerint idei árbevétele megközelíti a 20 milliárd forintot, EBITDA-ja várhatóan meghaladja az 1,5 milliárd forintot, több mint 1200 munkavállalót foglalkoztat, és évente több százezer beteget lát el. A társaság a magyar magánegészségügyi piac negyedik legnagyobb szereplője árbevétel alapján, miközben a szektor egészében is egyre erősebb a verseny és a konszolidációs folyamatok.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images