Adósságcsapdában az egykor tündöklő szigetország? Haladéktalanul be kell avatkozni

Az OBR számításai szerint már ahhoz is a teljes hazai társasági adóbevétellel – amely idén várhatóan 101,4 milliárd fontot tesz ki – megegyező összegű adóemelésre és kiadáscsökkentésre lenne szükség, hogy az államadósságot a jelenlegi, GDP-arányos 95 százalékos szinten stabilizálják. A szervezet a költségvetési kockázatokról és a fenntarthatóságról szóló jelentésében arra intette a munkáspárti kormányt, hogy

ne halogassa a döntéseket, mivel az adósság további növekedése felerősíti a hirtelen, kedvezőtlen piaci és befektetői reakciók kockázatát.

Andy Burnham, aki a hónap végén várhatóan Keir Starmer helyére lép, korábban aggodalmat keltett a pénzügyi piacokon azzal a kijelentésével, hogy az országnak nem szabadna kiszolgáltatottnak lennie a piacokkal szemben, bár ezt a megfogalmazást később finomította. A befektetők emellett Ed Miliband esetleges pénzügyminiszteri kinevezése miatt is jelezték fenntartásaikat.

A hosszú távú, ötvenéves kilátásokat vizsgáló elemzés szerint a brit államadósság a jelenlegi 95 százékról

2075–2076-ra akár a GDP 300 százalékára is emelkedhet.

A költségvetésre a legnagyobb terhet az elöregedő társadalom jelenti, ugyanis a növekvő egészségügyi igények és a bőkezű állami nyugdíjrendszer mellett a magasabb védelmi kiadások, valamint az elektromos autókra való átállás miatt kieső üzemanyagadó-bevételek is súlyosan megterhelik az államkasszát.

Az OBR szerint a helyzeten a népesség növekedése sem segítene érdemben. David Miles, a szervezet vezető elemzője rámutatott, hogy még ha a bevándorlás és a magasabb születési arányszámok révén 2075–2076-ra 9 millió fővel nőne is a lakosság, az államadósság ettől függetlenül tovább emelkedne. Ez kezdetben a magasabb oktatási kiadásokkal magyarázható, később pedig – a nagyobb létszámú korosztályok idősödésével – a megnövekedett egészségügyi és nyugdíjterhekben csapódna le.

A felügyelet több javaslatot is megfogalmazott az adósságteher növekedésének megfékezésére. A nyugdíjak úgynevezett hármas garanciája helyett – amely az infláció, az átlagbérek növekedése vagy a fix 2,5 százalékos küszöb közül a legmagasabb mértékű emelést biztosítja – elegendő lenne kizárólag a keresetek alakulásához igazítani a nyugdíjemelést. A személyi jövedelemadó-sávok inflációkövető indexálása szintén jelentős pluszbevételt hozna, bár ez a keresők mintegy kétharmadát a 40 százalékos felső adókulcs alá sodorná. Emellett az OBR a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) és a szélesebb gazdaság termelékenységének javítását szorgalmazza. Amennyiben a kormány a 2008-as pénzügyi válság előtti, GDP-arányos 40 százalékos szintre szeretné visszaszorítani az adósságot, a stabilizáláshoz szükséges 100 milliárd fonton felül további 150 milliárd fontos konszolidációra lenne szükség.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images