Egy nagyméretű édesvízi kagyló, amely eredetileg a Távol-Keletről származik. Az Amúr folyóról kapta a nevét.

Hogyan került Magyarországra?

A hatvanas években véletlenül hurcolták be, amikor növényevő halakat (busát, amurt) telepítettek be a Távol-Keletről.

Hol találhatók meg Magyarországon?

Szinte mindenhol: a Dunában, a Tiszában és a legtöbb tóban is elterjedtek.

Miért pusztulnak tömegesen ezek a kagylók?

Egy vízi atka átfúrja a testüket, és ezen keresztül baktériumok fertőzik meg őket. A magyar kagylók immunisak erre, de az amuriak nem.

Mikor fordult elő tömeges pusztulás a Tisza-tavon?

2007-ben, 2008-ban, 2010-ben és 2025-ben is, jellemzően nagy melegben, kánikula idején.

Mi történik az elpusztult kagylókkal?

A rothadó kagylók felúsznak a víz tetejére, és a harcsák megeszik őket.

Hasznos vagy káros az amuri kagyló?

Egyrészt hasznos, mert naponta akár 40 liter vizet is megtisztít. Másrészt invazív faj, amely kiszoríthatja az őshonos kagylókat.

Megvan, mi tizedeli az óriáskagylókat a Tisza-tónál

Name: Amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) biológiai és ökológiai jellemzői
Creator: Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig)
License: https://www.portfolio.hu/info/szerzoi-jogok

MTI

2026. július 07. 18:48

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Atka okozza a nem őshonos amuri kagylók tömeges pusztulását a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) kedden a honlapján, megjegyezve: ez visszatérő jelenség kánikula idején.

Az amuri kagyló tömeges pusztulását már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztalták a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében, majd 2008, 2010 és 2025 nyarán is előfordult kánikula idején.

Mint írták,

ennél a fajnál gyakori a tömeges pusztulás abból adódóan, hogy nem őshonos Európában.

A magyarországi vizekben ugyanis él egy vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva bejut az állatok testébe. Ezen a sérülésen keresztül egy olyan bakteriális fertőzés alakulhat ki, amellyel szemben csak az őshonos kagylók többsége immunis, az amuri kagylók viszont védtelenek - magyarázták, hozzátéve, hogy a bomlásnak induló kagylótestek ilyenkor a vízfelszínre emelkednek, és a harcsák fogyasztják el őket.

Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) az agresszíven terjedő, idegen eredetű faunaelemek közé tartozik. A kagylót - amely az Amúr folyóról kapta a nevét - a Távol-Keletről hurcolták be Magyarországra a növényevő halak (busa, amur) betelepítése során véletlenül, a hatvanas években. Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű gyorsan elterjedt a folyókban (Duna, Tisza), de a tavakban is szinte mindenhol megtalálható. Gyakran 25-30 centiméteresre és 70 dekagrammosra is megnőhetnek, és naponta akár 40 liter vizet is képesek átszűrni, megtisztítani - olvasható a Kötivizig közleményében.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán