Újra meglepetést okozott az inflációs adat!

Az idei év inflációs szempontból kellemes meglepetés. Az év elején még jóval magasabban húzódó inflációs pályával számoltak a szakértők, ám aztán több tényező is érdemben kedvezőbben alakult a vártnál.

• Egyrészt az év eleji átárazások eleve visszafogottságról árulkodtak,
• másrészt a globális élelmiszerár-ciklus hűtő hatású lett,
• a Hormuzi-szoros miatti energia-áremelkedés első körös hatását kiszűrte az üzemanyagok hatósági árszabályozása (védett ár),
• továbbá a forint látványos erősödése az iparcikkek árára gyakorolt fékező hatást.

Mindezek hatására az infláció egyáltalán nem indult el felfelé, sőt, a második féléves kilátásokat is újra kellett gondolni. A Magyar Nemzeti Bank júniusban jelentősen mérsékelte az idei évre vonatkozó átlagos inflációs előrejelzését (3,8%-ról 1,8%-ra), Varga Mihály jegybankelnök óvatosan még azt is megjegyezte, hogy akár az árintézkedések kivezetése sem fenyegetné az MNB inflációs célját.

Az inflációs képet a mai adat még inkább megerősíti, nem csak a fő szám tekintetében, hanem a belső szerkezet alapján is.

Az élelmiszerek esetében teljesen eltűnt az áremelkedés, már éves alapon is csak 0,2%-os az árindex. A magas importhányadú tartós fogyasztási cikkek termékkörben 2% alá süllyedt az éves áremelkedési ütem, itt a tartósan erős forint játszik főszerepet. Különösen jó hír, hogy még az infláció várakozási komponensére érzékeny a szolgáltatások körében is folyamatos dezinfláció figyelhető meg.

Derűsebb kilátások

Az infláció rövid távú kilátásait illetően van néhány említésre méltó tényező. Az egyik egy olyan, ami azért érdekes, mert nem számít: az üzemanyagok védett árának kivezetése. A csökkenő olajárak és az erős forint hatására a kutakon a piaci árszint a hatósági alá süllyedt, ezért a kormányzati lépés nem okoz inflációt.

Július-augusztusban az árindexben megjelennek a választás előtt elhalasztott szolgáltatói drágítások. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a bankok, biztosító, telekom cégek árazási lépései visszafogottak maradtak, és bár ezek hatására valamennyit biztosan emelkedik majd az inflációs mutató, ez is csak annyit jelent majd, hogy az árindex visszatér a jegybank 2-4 százalékos célsávjába.

Érdekes kérdés, hogy az árrésstop esetleges kivezetése milyen hatást okozna. Egyelőre az erről való gondolkodás inkább elméletinek tűnik, mivel a kormányzat elzárkózónak mutatkozik a kérdésben. Pedig a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében kifejezetten optimista volt a várható árhatásokat illetően. Az MNB úgy látja, hogy a kiskereskedelmi cégek összesített árrése tavaly nem változott érdemben, amit a szakértők úgy magyaráztak, hogy egy láthatatlan keresztárazás történt: a forinterősödés miatt az importtermékeken nőtt a nyereség, és ezzel kompenzálták az árrésstopon elszenvedett veszteséget. Így az árrésstop kivezetése a jegybank szerint csak minimálisan emelné meg az inflációt.

Ezért könnyen lehet, hogy most lenne az ideális időpont az árrésstop kivezetésére.

A fenti inflációt élénkítő hatások kellően kicsinek tűnnek, további kockázatot az jelent, hogy lesznek-e a Hormuzi-szoros körüli konfliktusnak másodkörös hatásai a rövid időre magasra emelkedő energiaárak, vagy az ellátási láncok sérülése miatt. Egyelőre ennek a fejlett országokban nincs látható nyoma, ezért óvatos optimizmus ezen a területen is indokolt.

Az alacsony árnyomásra jellemző, hogy a maginfláció rövid bázison hónapok óta 1% körüli inflációs környezet jelez.

A jegybank megerősítve érezheti magát

Az MNB júniusban lazított, és a következő két nyári hónapra is az irányadó ráta vágását ígérte. Ennek egyelőre nem látszik az akadálya, nem csak inflációs, hanem pénzügyi stabilitási szempontból sem. Az ország kockázati felárai sokat csökkentek, a hozamgörbe gyakorlatilag inverzzé vált, a devizakötvény-kibocsátás tegnap jól sikerült, devizatartalék szintje történelmi magasságokban van. A piac egyelőre türelmes a költségvetés rozoga helyzetével kapcsolatban, és - hacsak a geopolitika vagy egyéb külső sokk nem szól közbe - akkor október-novemberig az is marad. Ekkor áll elő majd a Pénzügyminisztérium a további terveivel, ami világossá teszi majd, hogy mennyire gondolja komolyan a magyar kormány a konvergencia sztorit. Amennyiben ez sértetlen marad, a jegybank az végéig még bőven vághatja tovább a kamatot.

A részletekről

A fogyasztói árszint havi alapon stagnált. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,5%-kal), ezen belül a friss hazai és déligyümölcs 4,1, a hal 1,4, a halkonzerv és a száraztészta 1,3-1,3, a tartósított gyümölcs 0,8, a csokoládé, kakaó 0,7%-kal többe, a friss zöldség 8,1, a tojás 2,4, a vaj, vajkrém 2,0, a burgonya 1,8, a cukor 1,5, a péksütemények 1,2%-kal kevesebbe kerültek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,3%-kal nőtt, ezen belül a teherszállítás 3,2, a belföldi üdülés 2,3, a sport és múzeumi belépők 1,1, a külföldi üdülés 0,6%-kal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 4,3%-kal kevesebbe került. A háztartási energia ára 0,4%-kal növekedett, ezen belül a vezetékes gázé 1,0%-kal, az elektromos energiáé és a távfűtésé stagnált . A szeszes italok, dohányáruk ára 0,1%-kal mérséklődött, ezen belül a dohányáruké 0,1%-kal nőtt, a szeszes italoké 0,5%-kal csökkent. A járműüzemanyagok ára (a védett ár miatt) stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,4%-kal többe kerültek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images