Átrendeződés zajlik a magyar magánegészségügyben: a nagyok még nagyobbak lesznek

Eltelt egy újabb év a legutóbbi piaci összesítésünk óta, elérkezett az idő a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók (járó és fekvőbetegellátást nyújtó intézményekre fókuszáltunk ezúttal) 2025-ös beszámolóiban szereplő számok alaposabb vizsgálatára. Előljáróban már annyit mondhatunk, hogy a piaci folyamatok rendkívül érdekesek voltak tavaly több szempontból is: már nem lehet csak az organikusan növekvők vs. felvásárlásokkal terjeszkedők csoportjára szigorúan kettéválasztani a nagy szereplők piacát, a konszolidáció hosszú idő után ismét lendületet vett a nagyok között (és a célpontok épp a korábbi nagyravágyó konszolidátorok lettek, az ügylet másik végén állnak most ezek a cégek, nem ott, ahol néhány évvel ezelőtt a tulajdonosaik elképzelték magukat egy felvásárlási történetben), az üzleti számok pedig első ránézésre rendben vannak. Kérdés, mekkora potenciál és puffer van a rendszerben, ugyanis az állam több csatornán keresztül is felforgathatja a privátszolgáltatók életét (szabályozás, béremelések, transzparencia az adatok terén).

A tavalyi adatok alapján megpróbálunk átfogó képet adni a piacról, de nem tudunk teljeset sajnos ezúttal sem, van ugyanis néhány társaság, amelyek számait nem ismerjük a 2025-ös üzleti évről (5 vállalat ugyanis nem tette közzé a megadott határidőre az éves beszámolóját). Így van ez a Medicover névről Medicare-re keresztelkedett legnagyobb magánklinikával is, de ez nem újsonság. A piacvezető társaság a 2024-es üzleti évben 35,1 milliárd forintos árbevételt termelt (akkor 16%-ot növekedett), ha folytatta ezt az árbevétel-növekedési ütemet, akkor meghaladhatta az árbevétele a 40 milliárd forintot.

Így a Medicare 2025-ös elsősége az árbevétel tekintetében nem kérdés.

Az egyre élesebb versenyben, és kíméletlen piaci körülmények között kitartóan őrzi első helyét a listánkon. Sőt, a nemrégiben bejelentett felvásárlásnak köszönhetően (megvette az 5. helyen szereplő Affideát), előnye még nagyobb lesz a jövőben, főleg ha sikeresen végrehajtja az integrációt. Egyúttal érdemes megemlíteni, hogy az eddig inkább organikusan növekvő társaság (saját maga nyitotta meg vidéki egységeit) belevágott egy új stratégiába az Affidea megvételével.

Látványos tempót folytat a Budai Egészségközpont, ugyanis a TrifonLife-tól átvette a 2. helyet a rangsorban, de nemcsak azért, mert a Trifonlife-nál csökkent az árbevétel, hanem mert a BEK 31,2%-kal tudta növelni árbevételét. Vagyis magas bázisról sikerült nagyot dobbantania a BEK-nek, ez a növekedési ütem az általunk vizsgált társaságok közül a 2. legmagasabb érték. A Csányi Sándor tulajdonába tartozó magánklinika tehát az új kórház építése közepette is magabiztosan működik, az organikus építkezés tehát kifizetődő. Olyannyira, hogy az EBITDA tekintetében pluszba fordult a magánklinika (600 millió forint).

Private Health Forum 2026

Aki számít, ott lesz a 10. Private Health Forumon szeptember 10-én! Jelentkezés és részletek:

Információ és jelentkezés

A harmadik, negyedik és ötödik helyezettekre jellemző, hogy mindannyian az elmúlt hónapokban bekerültek a hírekbe, valamint a nem organikus építkezés stratégiáját választották korábban. A Doktor24 árbevétele átlag felett bővült (17,9%-os év/év változás), és ezzel feljött a harmadik helyre, azonban az elmúlt hetekben épp egy felszámolási eljárás alól kellett magát tisztáznia.

A negyedik helyre csúszott vissza a felvásárlási folyamatba nemrégiben belépő TritonLife, 14,5 milliárd forintos árbevételt ért el 2025-ben a 2024-es 15,5 milliárd forint után. A korábbi években erős konszolidátorként mutatkozó magánklinika-csoport jelene mára teljesen megváltozott, a közelmúltban több fontos egységét is visszaadta, majd így lett felvásárlási célpont Wáberer György szemében.

Az ötödik helyen álló Affidea története egyedi, de mégis van, amiben hasonlít a TrifonLife-ra: 2025-ben csökkent az árbevétele (8,6%-kal 9,6 milliárd forintra), és egy másik nagy magánszolgáltató vetett rá szemet.

Jövőre tehát a jelenlegi top5 szereplőből kettő hiányozni fog és fellép a nagyok közé a TritonLife-ot megvásárló Wáberer Medical Center, amelyik most a 9. helyen szerepelt összesítésünkben, miután árbevételét 6,4 milliárd forintról 6,8 milliárd forinra növelte.

Fontos megemlíteni még a 2025-ös árbevétel tekintetében a hatodik helyen végző Swiss Medical Services csoportot, amely 8,72 milliárd forintról 9,43 milliárd forintra növelte árbevételét, az elmúlt években az egyik legstabilabb növekedést tudta felmutatni, főleg ha az organikusan növekvők táborát vizsgáljuk (és főként annak fényében, hogy stabilan kétszámjegyű az EBITDA-fedezete). Hasonlóan egészséges növekedésben van a Dr. Rose Magánkórház, amely tavaly már 8,7 milliárd forintos árbevételt ért el és a legutóbbi fejlesztésének átadása miatt is növekedésre van ítélve.

Hozzájuk komoly tempóban zárkózik fel árbevétel tekintetében a 8. helyen álló Liv Duna Hospital (tavaly 26,4%-os növekedést ért el), de közben továbbra is brutális tempóban égeti a pénzt az elmúlt években török magánkórház-működtetésben üzemelő magánkórház (-2 milliárd forintos EBITDA).

A legnagyobb szolgáltatók tehát 2025-ben magabiztosan tudták növelni árbevételüket, az átlagos év/év növekedés mértéke 13% körül volt. Ez ugyan elmarad a korábbi években látott átlagoktól, de - ahogyan a Heal Partners megjegyzi a napokban megjelent elemzésében - a megtérülés (EBITDA hányad) 2021 óta tapasztalt csökkenését úgy néz ki sikerült megállítani és 2025-ben ismét javult a mutató, a medián szint 8,5% volt a vizsgált TOP25 vállalat esetében.

Kilátások

Összességében tehát a 2025-ös üzleti számok alapján egyfajta stabilizálódás kezd kirajzolódni a magyarországi magánegészségügyi (járó- és fekvőbetegellátók) szolgáltatók piacán, de épp ez a stabilizálódó környezet váltja ki azt, hogy újra felerősödjön a konszolidáció, legalábbis a legnagyobbak között.

A kilátásokat közben több tényező is befolyásolja. Muszáj megemlíteni ebben a tekintetben az első helyen az állam szerepét, hiszen a Tisza-kormányban már önálló Egészségügyi Minisztérium felügyeli a területet, így a magánszolgáltatók is nagyobb figyelmet kapnak:

• mint szabályozó, engedélyező, és felügyelő funkció (pl. az állami egészségügyben kilátásba helyezett transzparenciát és ellátásminőségi adatokat kiterjesztik a privát szektorra is),
• mint finanszírozó (itt az állami rendszer esetében helyeztek kilátásba 500 milliárd forintos extra költést, kérdés, hogy ez hogyan csapódik le az egészségügybe és lesz-e ettől nagyobb teljesítmény és ha igen, hol),
• mint versenytárs (orvosokért, betegekért, vannak olyan piaci vélemények, hogy a 2026-os év a magán fekvőbeteg ellátók számára nem indult kedvezően, egész egyszerűen azért, mert a betegek a kormányváltás okozta várakozásukban kivártak a komolyabb összegű műtétek igénybevételével), ezen belül érdekes szál lesz az, hogy az új kormány mihez kezd az állami kórházak, egyetemi klinikák magánszolgáltatóival (ahogyan a fenti rangsorban is látható, a top25-ben két ilyen intézmény is található),
• mint utánpótlás-képző. Ezen a téren pedig az elmúlt 1-2 évben pozitív trendek kezdenek kialakulni

Rövid távon a fenti szempontok alapján érdekes lesz látni, hogyan alakulnak a szakápolói bérek, az orvosok esetében történik-e változás a fizetésekben, lecsapódik-e ez abban, hogy a szakembergárda motiváltabb lesz a magasabb teljesítmény leadására. Ez ugyanis egyszerre okozna a magánszolgáltatók oldalán költségemelkedést (a szakemberek bérét emelni kényszerülnének ők is), valamint keresletvisszaesést, miután az állami rendszerből a magánszektor irányába zajló betegáramlás mértéke lassulna (a hálapénz magánosításával szemben hatna).

Hegedűs Zsolt miniszter az IME júniusi konferenciáján jelezte, hogy őszre tervezi a tárca kidolgozni az állami és a magán egészségügy viszonyát, ígérete szerint be fogják vonni az egyeztetési folyamatba az érintett magánklinikákat.

Van továbbá néhány olyan tényező, amely középtávon befolyásolhatja a magánszektor kilátásait, és az államhoz kötődik, ezt a miniszter bemutatkozó meghallgatásából lehetett kiolvasni. Ezek egyike a minőségfejlesztés, adatok transzparenciája: az emberek a lábukkal fognak szavazni minden egészségügyi intézményről, ha ez megvalósul. Minden egészségügyi intézményben kötelező lesz ugyanis betegelégedettségi mérést használni egységes állami platformon az adatokat pedig publikálják. Érdekes lesz látni, hogy ebbe bevonják-e a magánszolgáltatókat. Érdemes lesz azokat a fejleményeket is figyelni, hogy a tárca hogyan tervezi ledolgozni célzottan a várólistákat, a surgical hub-ok hol és hogyan valósulnak meg, és kaphatnak-e ebben szerepet a magántulajdonú szolgáltatók.

De természetesen nemcsak az állam különböző szerepei befolyásolhatják a magánklinikák jövőbeli fejlődési ívét (de első helyen ezt kellett megemlíteni fontossági sorrendben). Meghatározó lesz az általános makrogazdasági környezet, ami 1) egyrészt befolyásolja a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét és költekezési szándékait, valamint a vállalatok biztosításkötési terveit, vagyis a keresletet 2) másrészt a működés finanszírozási költségeit. Ezen a téren pedig kedvező irányú változások indultak el.

Fontos megemlíteni mindezeken túl a kapacitásfenntartás és -bővítés első számú korlátját: a HR-krízist, ami sújtja az egész szektort, legyen az állami vagy magánfenntartású. A szakemberhiányra rövid távon nincs csodaszer, ez pedig meghatározza a szolgáltatók költségoldalának alakulását is. Az elmúlt években azonban ha az orvosok számának és koreloszlásának adataiból indulunk ki, akkor elindult egy kedvező folyamat, amely hosszabb távon beérhet, ugyanis egyre több fiatal rezidens és orvos kerül be a szakmába (van tehát utánpótlás, nem omlik össze a rendszer, így találhat majd szakembert a magánszektor is), ez pedig valamelyest enyhítheti a szakemberhiányt, de a pezsgőt még korai lenne behűteni, ugyanis a létszám nem helyettesíti a tapasztalatot.

Ha pedig abból indulunk ki, hogy az elmúlt években mely szolgáltatók és intézmények voltak sikeresebbek, pontosabban időtállóbbak ezen a piacon a legnagyobbak közül, akkor arra is van egy recept kialakulóban:

• lassabb, megfontoltabb, építkezés, terjeszkedés (hiszen ez az a különleges piac, amelynek mindig lesz alternatívája az állami egészségügy formájában és bármikor érkezhet is arról az oldalról egy-egy új szabályozás), ez hosszabb távra szóló tulajdonosi elköteleződést jelent,
• inkább az intézmény brandje ismert és ez vonzza a betegeket a kórházba, nem pedig 1-1 orvos neve,
• a gyógyítás iránti kereslet, az egészségre, egészséges életre való törekvés fennmarad, és ebben a helyzetben az egyedi, megkülönböztetett, magas komplexitásra törekvő ellátási formával lehet kiemelkedni.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a fenti receptnek ne lehetnének kihívói.

Nem lehet kizárni ugyanis, hogy Magyarország általános befektetői megítélésének változásával párhuzamosan ebben a szektorban is megjelennek külföldi érdeklődők, újra (bár nyilván a piac egyedi sajátosságai, valamint a nem kimagasló megtérülési számok feltehetően nem a top10 pezsgő szektor közé sorolják ezt az ágazatot). És a nagyobb külföldi szereplők a fenti három feltétel mindegyikét meg tudják ugrani (az építkezést, a minőségi ellátást, de még a brand felépítését is meg lehet valósítani jelentős tőkeerővel).

A Heal Partners tranzakciós tanácsadó cég szakemberei sem zárják ki ezt a lehetőséget, ugyanis a napokban megjelent elemzésükben azt írták: 2026-ban az iparági tranzakciós aktivitás újbóli felélénkülésére számítunk, amit az év első felében bejelentett két nagy tranzakció indított. "Habár a magánegészségügyi szegmens hazánkban inkább lokális jellegű és ez a tranzakcióknál vevői oldalon is megmutatkozik, nem lennénk meglepve, ha az országkockázat mérséklődésével és a piaci fundamentumok javulásával a külföldi befektetők érdeklődése is megnőne" - vetítették előre.

A Heal Partners szakembereinek magánegészségügyi piacról szóló aktuális elemzése tegnap jelent meg a Portfolio-n:

Összegzés

Jól látszik tehát, hogy a szektor jövőjét egymással ellentétes folyamatok határozhatják meg, és az új egészségügyi kormányzat tervei jelentik rövid és közép távon a legtöbb kérdőjelet a szektor képviselői számára. Egy ilyen helyzetben pedig inkább azok a szereplők lehetnek nyugodtak, amelyek nem egyszámjegyű EBITDA-val rendelkeznek és az elmúlt években is azt bizonyították, hogy türelmes játékosok.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images