Megszólalt az államtitkár: gyorsan felszámolnák az alapítványi modellt a tudományos szférában

Az államtitkár a lapnak elmondta, hogy az előző, kormányzat számos tudományos és felsőoktatási intézményt szervezett át közérdekű vagyonkezelő alapítványi formába, ezt a modellt pedig az Európai Bizottság az akadémiai szabadságot és az átláthatóságot sértőnek minősítette. ennek eredményeképpen 2022-ben 34 intézményt, köztük 21 egyetemet zárt ki a Horizont Európa programból.

Horváth Péter a lapnak hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt vállalta a jelenlegi modell felszámolását. A júniusban elfogadott jogszabályok értelmében a nem egyetemi, többségében kulturális profilú alapítványokat idén augusztus 31-ig megszüntetik, a fenntartói jogokat pedig a területileg illetékes minisztériumok veszik át.

Az államtitkárság első lépésben a HUN-REN Kutatási Hálózat jövőjét kívánja rendezni,

amelyet még 2019-ben választottak le a Magyar Tudományos Akadémiáról. Horváth Péter kiemelte, hogy a több mint ötezer kutató bevonásával végzett felmérés komoly elégedetlenséget mutatott az intézetigazgatókkal szemben, ezért a hálózatot a korábbi strukturális hibák kiküszöbölésével visszaintegrálnák az akadémiai keretek közé. Ezzel párhuzamosan négy, korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez csatolt bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontot is visszahelyeznének a hálózatba. Ezen kutatóközpontok kiszervezését az államtitkár

a magyar kutatás elmúlt 20 évének legnagyobb szégyenének nevezte.

Az államtitkár beszélt a Nobel-díjas Krausz Ferenc által vezetett Élvonal Kiválósági Kutatási és Tehetséggondozó Alapítvány ügyéről is. Az alapítvány a korábbi kormányzattal egy öt évre szóló, több mint 730 millió eurós megállapodást kötött, amely összeg megközelíti a teljes hazai kutatási költségvetést, miközben a források felhasználásának átláthatósága minimális volt.

Az új kabinet szűkebb költségvetési keret mellett összevonná az intézményt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal,

az államtitkár pedig bízik abban, hogy a Nobel-díjas fizikus a jövőben is szerepet vállal a közös munkában.

Az új kormányzat hosszabb távon egy olyan, az éves költségvetési ciklusoktól független és stabil finanszírozást nyújtó tudományos alapot hozna létre, amely hatékonyabban vonná be a magánszektort az innovációs folyamatokba.

A tervek szerint a kutatás-fejlesztési ráfordításokat a jelenlegi mintegy 1,3 százalékról 2030-ra a bruttó hazai termék 2 százalékára, majd ezt követően 3 százalékra növelnék,

bár az államtitkár elismerte, hogy az örökölt, rendkívül feszített költségvetési helyzet miatt a források érdemi bővítésére legkorábban csak jövőre nyílik lehetőség.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio