Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Mi történt a magyar régiók közötti különbségekkel?
Az Európai Unió (EU) célkitűzései közé tartozik a kohézió erősítése, ami a gazdaságilag elmaradottabb térségek felzárkózását is jelenti. Az eltérő fejlesztési prioritások és intézményi megoldások ellenére az uniós költségvetési ciklusokban évtizedek óta jelentős forrásokat fordítanak arra, hogy a szegényebb régiók közelebb kerüljenek a fejlettebb térségekhez.
A kohéziós politika egyik fontos eleme, hogy bizonyos támogatásokhoz elsősorban azok a régiók férhetnek hozzá, amelyek gazdasági fejlettsége nem éri el az uniós átlag meghatározott szintjét. Ezt jellemzően a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP alapján mérik.
A 2004-es uniós csatlakozás időpontjában Budapest fejlettsége kiemelkedő volt. A főváros az uniós átlag 129 százalékán állt, vagyis jelentősen meghaladta az átlagos európai fejlettségi szintet. A többi magyar régió ugyanakkor lényegesen gyengébb pozícióból indult. A Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl fejlettsége egyaránt 44 százalékot tett ki, az Észak-Alföldé 42 százalék volt, míg Észak-Magyarország mindössze 40 százalékon állt.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
