Éles kritikát fogalmazott meg Sulyok Tamás: szerinte veszélyes precedenst teremthet a kormány új terve

Az Alaptörvény társadalmi egyeztetésre bocsátott tizenhetedik módosítása több ponton sérti a jogállamiságot, a demokráciát és a hatalommegosztás elvét – állítja csütörtök reggeli közleményében Sulyok Tamás köztársasági elnök. Az államfő elsősorban saját mandátumának közvetlen megszüntetését kifogásolja, amelyet személyre szabott, politikai indíttatású eltávolításnak tart. Úgy véli, a javaslat nemcsak a köztársasági elnöki intézmény függetlenségét veszélyezteti, hanem olyan precedenst teremthet, amely később más önálló közjogi szereplők elmozdítását is lehetővé teszi. A konfliktus rendezéséhez a Velencei Bizottság bevonását és az alapvető európai alkotmányos elvek tiszteletben tartását sürgeti.

Az államfő a Magyar Péter vezette Tisza-kormány alkotmányos átmeneti tervével vitatkozik – amellyel részletes elemzésünkben foglalkoztunk a Portfolio-n –, mely a Fidesz 2010 után hosszú mandátumokkal, sarkalatos törvényekkel és politikailag lojálisnak tartott kinevezésekkel bebetonozott rendszerének lebontását, valamint a demokratikus jogállam helyreállítását szolgálja. A tíz cikkelyből álló javaslat megszüntetné Sulyok Tamás megbízatását, visszaállítaná a 70 éves alkotmánybírói korhatárt, erősítené a bírói önigazgatást, és alkotmányos szintre emelné a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. A kormány átmeneti intézkedésekről beszél, amelyeket szeptembertől egy széles társadalmi egyeztetéssel és népszavazással lezárt alkotmányozási folyamat követne, az államfő azonban úgy látja, hogy a választási felhatalmazás sem igazolhatja a független intézmények garanciáinak lebontását.

Sulyok Tamás abból indul ki, hogy a köztársasági elnök nem a kormányzati hatalom része, hanem a törvényhozástól, a végrehajtó hatalomtól és az igazságszolgáltatástól elkülönülő, politikai felelősséget nem viselő alkotmányos tényező. Értelmezése szerint az államfő a fékek és ellensúlyok rendszerében önálló szerepet tölt be, ezért nem cselekedhet a kormány vagy bármely más hatalmi ág helyett, de nem is rendelhető alá azok politikai akaratának.

Az alaptörvény-módosítási javaslat számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét

– fogalmazott a Sándor-palota közleményében.

Az elnök különösen súlyosnak tartja, hogy a tervezet nem általános államfői reformot vezetne be, hanem az Alaptörvény záró rendelkezései között közvetlenül megszüntetné a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Szerinte európai összevetésben is rendkívüli lenne, hogy egy legitim módon megválasztott államfőt politikai indokok alapján, felelősségi eljárás és érdemi jogorvoslati lehetőség nélkül távolítsanak el hivatalából. A rendelkezést félreérthetetlenül személyre szabottnak nevezte, amely nyíltan sértené a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját. (Utóbbit egyébként nyíltan is felvállalta már a Tisza-kormány – a szerk.)

Sulyok arra is emlékeztetett, hogy a hatályos alkotmányos rendszerben kizárólag az Alkotmánybíróság foszthatja meg hivatalától a köztársasági elnököt. Erre is csak akkor kerülhet sor, ha az államfő szándékosan megsérti az Alaptörvényt vagy valamely törvényt, illetve bűncselekményt követ el. Álláspontja szerint az alkotmánymódosítás ezt a garanciális eljárást kerülné meg egy egyszeri politikai döntéssel, holott 1990 óta a köztársasági elnököket lényegében változatlan és legitim eljárásban az Országgyűlés választotta meg.

Az államfő úgy ítéli meg, hogy a javaslat megtörné a köztársasági elnöki intézmény eddigi alkotmányos stabilitását. A következő elnök szerinte formálisan ugyan alkotmányosan megválasztott államfő lenne, politikailag mégis annak a parlamenti többségnek a jelöltjeként kerülne hivatalba, amely elődjét idő előtt eltávolította. Ez szerinte gyengítené az új államfő függetlenségét, és azt az üzenetet közvetítené, hogy a köztársasági elnök mandátuma csak addig biztosított, amíg személye megfelel az aktuális politikai hatalom céljainak.

A problémát Sulyok nem korlátozza saját hivatalára érvelésében, megítélése szerint az eljárás valamennyi független közjogi intézmény számára fenyegető precedenst teremtene, mert azt sugallná, hogy alkotmányozó többség birtokában bármely önálló szerv vezetője vagy tagja egyedi döntéssel elmozdítható. Az országgyűlési képviselők tizenkét éves mandátumkorlátját is ebbe a körbe sorolta, mivel az kizárhatná egyes politikusok újraválaszthatóságát akkor is, ha a választók ismét támogatnák őket.

Ez a hatalommegosztás helyett hatalomkoncentrációhoz, a jogállamiság helyreállítása helyett önkényhez vezet

– jelentette ki. Hozzátette: „az alkotmányos szabályok nyílt átlépésére nem épülhet alkotmányos demokrácia.”

A kormány különleges választói felhatalmazásra épülő érvelését az államfő szintén elutasította. Elismerte, hogy a kormánypárt demokratikus legitimációja vitathatatlan, de szerinte még a kétharmados parlamenti többség sem kap korlátlan jogot az alkotmányos keretek átalakítására. Úgy fogalmazott, hogy semmilyen demokratikus felhatalmazás nem jogosíthatja fel a kormánytöbbséget az alapvető alkotmányos elvek vagy alapjogok megsértésére.

Sulyok szerint a tervezet elfogadása a rendszerváltás vívmányain és az európai értékeken alapuló magyar alkotmányos demokráciát is veszélybe sodorhatja. A kialakult konfliktust ugyanakkor nem tekinti feloldhatatlannak: jogállami kiutat jelenthetne, ha a kormány és az Országgyűlés figyelembe venné a Velencei Bizottság álláspontját. A nemzetközi alkotmányjogi testület véleménye szerinte garanciát adhatna arra, hogy az európai viszonylatban is rendkívüli helyzetet ne pusztán a parlamenti erőviszonyok, hanem a hatalommegosztás és az intézményi függetlenség elvei alapján rendezzék.

A köztársasági elnök végül a közbeszédet alakító politikusokat, szervezeteket és véleményformálókat is felelős magatartásra kérte. Arra figyelmeztetett, hogy megszólalásaik nemcsak az aktuális politikai vitát befolyásolják, hanem a társadalom demokráciáról, jogállamiságról, szolidaritásról és emberségről alkotott képét is hosszú időre meghatározhatják. „Magyarország egy olyan történelmi pillanatban van, amikor hosszú időre eldőlhet, hogy hazánk sorsa milyen irányba fordul, és miként alakítjuk közös jövőnket” – fogalmazott. Meggyőződése szerint visszafordíthatatlan károkat okozhat, ha azok sem állnak ki a demokratikus jogállami értékek mellett, akiknek erre közéleti helyzetükből fakadóan lehetőségük lenne.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Purger Tamás